Tiszalök, 1939. május 19. (…) A kormány azt akarja, hogy magyar földön minden csak magyaré legyen. Ezért kellett a zsidósággal leszámolni. Nem gyűlölet vezet irántuk, de az értelem azt parancsolja, hogy a zsidóság térfoglalását a megfelelő keretek közé szorítsuk. A zsidóságnak a megalkotott zsidótörvény keretein belül bele kell illeszkedni a magyar államközösség életébe. Ne higgyék azt, hogy ügyvédnek, orvosnak, hírlapírónak és bankvezérnek lenni az ő kiváltságuk. Higgadt megítéléssel ragaszkodunk a törvény betűihez és a zsidóság is alkalmazkodjék hozzá.

Vegye tudomásul mindenki, – fejezte be beszédét tomboló éljenzés közben a miniszter – hogy a magyar földön mi magyarok akarunk lenni az urak, kenyeret akarunk adni minden dolgozó magyarnak, de megnézzük, ki mennyire szerzett érdemeket és úgy szelünk neki a magyar kenyérből. (MTI)

Szatmárnémeti, 1944. május 19. Klein Hajnal polgári iskolai tanárnő és húga Klein Erzsébet a zsidó táborba való szállítás alól ki akarták vonni magukat. Hamis okmányokkal elhagyták lakásukat és a városban bujkáltak. A két zsidó nőt elfogták és a rendőri büntetőbíró őket egyenként 180 napi elzárásra ítélte. (MTI)

Amsterdam, 1944. május 19. (Német Távirati Iroda) A brit hírszolgálat Jeruzsálemből szármázó jelentése szerint csütörtökre virradó éjszaka az Irgun Zvai Leumi nevüű szélsőséges zsidó nacionalista katonai szervezet tagjai merényletet kíséreltek meg a Jeruzsálemtől 8 mérfölddel északra fekvő Ramallahban fekvő rádióállomás kézre kerítésére, hogy azon illetéktelenül rádióüzeneteket közvetítsenek. A rádióállomást három teherkocsin érkező fegyveres támadta meg és már be is hatoltak az adóállomás épületébe, amikor páncélos kocsikon erős rendőrkülönítmények érkeztek. Tűzharc alakult ki a fegyveres merénylők és a rendőrök között, az irguniták két rendőrségi vezető megsebesítése után elmenekültek. Később felfedezték, hogy az irguniták a rádióállomás környékén tányéraknákat raktak le. (MTI)