"Nincs konszenzus ezen ponton arról, hogy hivatalos formában szárazföldi csapatokat küldjünk" - mondta Emmanuel Macron egy, a kijevi vezetés támogatására összehívott konferenciát követően, amin mintegy húsz ország képviselői vettek részt. "Semmit sem szabad kizárni. Mindent meg fogunk tenni, amit meg kell tennünk, hogy Oroszország ne győzzön" - hangsúlyozta.

Mindemellett úgy fogalmazott, hogy Franciaország "fenntartja a stratégiai bizonytalanságot a kérdésben".

Macron ugyanakkor nem említette, mely országok fontolgatják csapatok küldését.

Mint mondta, a tanácskozáson egy olyan koalícióról döntöttek, amely olyan rakétákkal látná el Ukrajnát, amelyekkel mélyen az orosz vonalak mögött tudnának csapásokat mérni. Rövid távon pedig saját készletekből küldenének további lőszereket a kijevi vezetésnek. Francia Mirage harci repülők küldéséről nem született döntés, de még megvizsgálják, milyen francia harceszközök válhatnak Ukrajna javára - tette hozzá.

Mark Rutte leköszönő holland miniszterelnök arról beszélt, hogy Hollandia 100 millió euróval kész hozzájárulni egy cseh kezdeményezéshez, amelynek keretében tüzérségi lőszereket vásárolnának Ukrajnának a világ különböző országaitól. "Remélem, más országok is csatlakozni fognak" - húzta alá Rutte, akire sokan a NATO főtitkári tisztség várományosaként tekintenek. Hozzátette, hogy a lőszereket biztosító országok kérésére nem fogja megnevezni, mely országokról van szó.

Petr Fiala cseh miniszterelnök szintén a konferenciát követően arról beszélt, hogy mintegy 15 ország mutatott érdeklődést a kezdeményezés iránt.

António Costa portugál miniszterelnök közölte, hogy a párizsi tanácskozás résztvevői felkérték védelmi minisztereiket, hogy az elkövetkezendő tíz napban tejesszenek elő javaslatokat, miként lehetne több lőszert szállítani Ukrajnának.

Közvetlen katonai összecsapáshoz vezet Oroszország és a NATO között, ha nyugati kontingenseket vezényelnek Ukrajnába - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak.

Peszkov Emmanuel Macron francia elnök szavait kommentálta így.

"Ez esetben már nem a valószínűségről, hanem az elkerülhetetlenségről kell beszélnünk. Így fogjuk értékelni a dolgot. És ezeknek az országoknak is így kellene értékelniük, és tudatában kell lenniük a felelősségnek. És fel kellene tenniük maguknak a kérdést, hogy ez megfelel-e az érdekeiknek, és főleg országuk polgárai érdekeinek" - fogalmazott az orosz elnöki szóvivő.

Peszkov fontos új elemnek nevezte magát a tényt, hogy tárgyalás témája lett, hogy "a NATO-országokból néhány kontingenst küldjenek Ukrajnába". Mint mondta, a francia elnök felszólalásainak minden más részlete elhangzott már valamilyen formában.

A szóvivő szerint Moszkva ugyanakkor azt is rögzítette, hogy Európában nincs konszenzus a katonák küldésének kérdésében, és számos olyan ország, amely részt vett a párizsi találkozón, a józan értékelésnél maradt azzal kapcsolatban, hogy milyen potenciális veszéllyel jár közvetlenül belekeveredni a háborúba. Hozzátette, hogy a Kreml számára jól ismert Macron arra vonatkozó álláspontja, hogy stratégiai vereséget kell mérni Oroszországra.

Az orosz fél korábban többször arra is figyelmeztetett, hogy az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások is közvetlenül bevonhatják a NATO-országokat a háborúba.

A NATO nem tervezi csapatok küldését Ukrajnába, az egyes országok egyedi döntéseihez azonban nem szükséges minden tagország egyhangú támogatása - jelentette ki Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára kedden az AP amerikai hírügynökségnek adott interjúban.

"A NATO-szövetségesek példátlan támogatást nyújtanak Ukrajnának. 2014 óta tesszük ezt, és a teljes körű invázió óta növeljük a támogatást. Nincs arra vonatkozó terv, hogy harcoló csapatokat küldjünk a háború sújtotta országba" - szögezte le Stoltenberg. Hozzáfűzte egyúttal, hogy "ez Oroszország agressziós háborúja Ukrajna ellen, és súlyosan sérti a nemzetközi jogot". "A nemzetközi jog szerint Ukrajnának joga van az önvédelemhez, nekünk pedig jogunk van támogatni őket e joguk érvényesítésében" - fejtette ki a főtitkár.

Hangsúlyozta, hogy a NATO mint szövetség nem látja el halált okozó fegyverekkel Ukrajnát, hanem másfajta segítséget nyújt, például gyógyszereket, egyenruhákat és téli felszerelést. A szövetség tagországai viszont küldenek fegyvereket és lőszert is kétoldalú alapon vagy csoportosan. A NATO-katonák küldésére vonatkozó bármely döntéshez az összes tagország egyhangú támogatására van szükség, ezzel szemben az egyes országok egyedi döntéseihez nincs szükség ilyen hozzájárulásra - fejtette ki Stoltenberg.

Volodimir Zelenszkij vasárnapi kijevi sajtótájékoztatóján azt állította: Kijev nem folytat tárgyalásokat partnereivel arról, hogy bevessék haderejüket Ukrajna területén.

Az európai országok és a NATO-tagállamok egyetlen katonát sem küldenek Ukrajnába - jelentette ki keddi freiburgi sajtótájékoztatóján Olaf Scholz német kancellár.

Scholz elmondta, hogy "amit már a konfliktus elején lefektettünk, az továbbra is érvényes, vagyis Ukrajna területén nem lesznek olyan szárazföldi csapatok, nem lesznek olyan katonák, akiket európai vagy NATO-tagállamok küldtek oda". Leszögezte, hogy ebben a kérdésben nagy az egyhangúság.

Spanyolország nem ért egyet európai csapatok Ukrajnába küldésének javaslatával - jelentette ki a spanyol kormány szóvivője kedden Madridban.

"Nem értünk egyet, emellett arra kell összpontosítanunk, ami sürgős, vagyis a segélyszállítás felgyorsítása" - fogalmazott Pilar Alegría a kabinet ülését követő sajtótájékoztatón, reagálva a francia elnök felvetésére.

Pilar Alegría hangsúlyozta: Spanyolország a leghatékonyabb fegyvernek Európa egységes fellépését tartja. Két évvel a háború kezdete után továbbra is elkötelezett az ukrán nép támogatásának növelésében és megszilárdításában, valamint kiáll a béke megteremtésének szükségessége mellett.

A nyugati csapatok ukrajnai jelenléte nem jelentené "a hadviselés küszöbének" átlépését - mondta kedden a francia külügyminiszter, pontosítva ezzel Emmanuel Macron államfő heves vitát kiváltó kijelentését arról, hogy lehetséges-e csapatokat küldeni egy hadban álló országba.

Oroszország agressziójával szemben a Nyugatnak "új lépéseket kell fontolóra vennie Ukrajna támogatására" - erősítette meg Stéphane Séjourné külügyminiszter a francia elnök előző esti javaslatát, példaként említve olyan műveleteket, mint az aknamentesítés, a kibertér védelme vagy "fegyverek előállítására ukrán területen".

"Ezek közül néhány akció megköveteli az ukrán területen való jelenlétet anélkül, hogy átlépnénk a hadviselés küszöbét" - hangsúlyozta a francia diplomácia vezetője, egyértelművé téve, hogy nem az orosz erőkkel szemben közvetlenül harcoló csapatokról lenne szó. "A valóságban nem merül fel a csapatok küldésének kérdése (...) Az ukránok csak a kötelezettségvállalásaink betartását kérik tőlünk" - hangsúlyozta a külügyminiszter a Nemzetgyűlésben a kormányhoz intézett azonnali kérdések órájában, miután az államfő előző esti kijelentése heves ellenzéki tiltakozást váltott ki.

"Nagyon világosnak és tisztánlátónak kell lennünk: az Ukrajna feletti orosz győzelem komolyan veszélyeztetné a biztonságunkat és Európa biztonságát" - hívta fel a figyelmet Séjourné.

Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés frakcióvezetője szerint "Emmanuel Macron újabb lépést tett a hadviselés felé, amely egzisztenciális veszélyt jelent 70 millió francia számára". "Azt mondják, hogy ez az emberiség érdeke. De mi az az isteni jog, ami Franciaországot a világ minden igaz ügyének katonájává tette, miközben az egyetlen létező világbirodalom, az Egyesült Államok sem hajlandó rá?" - mondta ironikusan az ellenzéki politikus a Nemzetgyűlésben.

Válaszában Gabriel Attal miniszterelnök azzal vádolta meg Marine Le Pent, hogy "megmutatta az igazi arcát". A kormányfő úgy vélte, hogy "amikor olyan oknyomozásokat olvasunk", mint amilyenek december 30-án jelentek meg a The Washington Post című amerikai lapban, amely azzal vádolta a Nemzeti Tömörülést, hogy az Ukrajna támogatását gyengítő kapcsolatok fűzik Moszkvához, "el kell gondolkodni azon, hogy vajon Vlagyimir Putyin csapatai nincsenek-e már a hazánkban" - fogalmazott Gabriel Attal. "Önről és a csapatairól beszélek, Le Pen asszony" - tette hozzá a kormányfő, Marine Le Penhez intézve szavait. "Ha annak idején hallgattunk volna Önre, nem támogattuk volna az ukránokat ezzel az agresszióval szemben" - emlékeztetett a miniszterelnök. "Ha megnézzük az Önök álláspontját, a jelenlegit és a korábbit, Önök az Oroszországgal való katonai szövetséget védték még akár két évvel ezelőtt is, ez szerepelt az ön elnökválasztási programjában" - hangsúlyozta Gabriel Attal. "Ha önt választották volna meg 2022-ben, most Oroszországnak szállítanánk fegyvert az ukránok eltiprására, ez az igazság" - mondta a miniszterelnök.

Ukrajna támogatása az orosz agresszióval szembeni védekezésében nem terjed ki arra, hogy európai országok vagy NATO-tagállamok csapatokat küldjenek területére - közölte kedden Giorgia Meloni olasz miniszterelnök hivatala.

Más országok, köztük Németország és Nagy-Britannia szintén kijelentették, hogy nem tervezik szárazföldi csapatok küldését Ukrajnába, miután Emmanuel Macron francia elnök kedden nem zárkózott el ettől.

Az Egyesült Államok nem küld katonákat harcolni Ukrajnába - szögezte le kedden a washingtoni Fehér Ház.

"Biden elnök világosan fogalmazott azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok nem küld csapatokat Ukrajnába, hogy részt vegyenek a harcokban" - jelentette ki Adrienne Watson, a washingtoni nemzetbiztonsági tanács szóvivője. Hozzátette, hogy az elnök szerint a győzelmet az a katonai segélycsomag hozhatja el, amelyet a kongresszus jelenleg blokkol.

Joe Biden kedden a Fehér Házban fogadta a kongresszus több vezető tisztségviselőjét, hogy költségvetési kérdésekről, köztük az Ukrajnának szánt pénzügyi támogatásról egyeztessenek. A megbeszélés elején az elnök úgy fogalmazott, "a mindennapos tétlenségnek borzasztó következményei vannak" Ukrajnában, és "rettenetes ára" lesz annak, ha az amerikai törvényhozás nem szavazza meg az Ukrajnának szánt legújabb 60 milliárd dolláros támogatást.

Bulgária nem fog katonákat vezényelni Ukrajnába - jelentette ki kedden Szófiában Nyikolaj Denkov bolgár miniszterelnök. "Bolgár csapatok nem mennek oda" - szögezte le.

Nem sokkal korábban Rumen Radev államfő is elutasította Emmanuel Macron francia elnöknek azt a heves vitát kiváltó felvetését, hogy esetleg nyugati csapatokat kell majd Ukrajnába vezényelni.

"Érdeklődéssel és leplezetlen aggodalommal figyeljük az európai vezetők párizsi találkozóját, amelyen elkezdték kipuhatolni a reakciókat nyugati csapatok Ukrajnába vezénylésével kapcsolatban" - jelentette ki Radev Szófiában, szlovén hivatali partnerével, Natasa Pirc Musar köztársasági elnökkel tartott találkozóján. A bolgár államfő hangsúlyozta, hogy ugyan nem szabad magára hagyni Ukrajnát, de nem engedhetők meg olyan meggondolatlan lépések, amelyek esetleg világháborúhoz vezetnek.

Radev és az ellenzéki bolgár szocialisták is arra kérték Denkovot, hogy szerdán ismertesse a szófiai parlamentben: mit tartalmaz az Ukrajnával kilátásba helyezett bilaterális biztonsági megállapodás. Denkov hétfőn járt Ukrajnában, és Volodimir Zelenszkij elnökkel is találkozott.

(MTI nyomán)