Izrael minden békefenntartót elküldött libanoni megszállása útjából, de 30 ír katona úgy döntött, nem megy sehová, és nem engedi át őket. Írország elnöke a támogatásáról biztosította őket.
 Az ír elnök két évvel ezelőtti látogatása Dél-Libanonban az ír békefenntartóknál (fotó: Maxwells) |
Izrael kormánya a 2023. október 7-i Hamász-támadás első évfordulóján is folytatja egyre kiszélesedő háborúját. Így Benjamin Netanjahu miniszterelnök szeptember végén elrendelte, hogy a Golán-fennsíkon és az ország északi részén állomásozó egységei kezdjék meg Libanon déli részének szárazföldi katonai megszállását.
Mint az szokásos, a megszállás előtt a határsávban tartózkodó ENSZ UNIFIL békefenntartóknak is figyelmeztetést küldött a haderő, hogy hagyják el állásaikat, és ne avatkozzanak be a Hezbollah egységei és az izraeli hadsereg közötti harcba.
Ennek mindenki engedelmeskedett is – azaz majdnem mindenki.
Az ENSZ legnagyobb létszámú libanoni egységei között ugyanis akadt egy ír katonákból álló szakasz, amely erkölcsi okokra és ENSZ-parancsukra hivatkozva állásai elhagyását megtagadta, így az izraeli hadseregnek vagy távozásra kell bírnia őket, vagy meg kell őket támadnia a továbbhaladáshoz.
Miközben az izraeli hadsereg katonái – a Libanon elleni 2006-os rövid invázióhoz hasonlóan – ismét az összes helyen áttörték az úgynevezett fegyverszüneti, azaz "kék vonalat", az ENSZ UNIFIL békefenntartó egységének 6-52-es, határmenti őrhelyét az ír katonák továbbra sem hagyták el, az izraeli parancsnokok és a vezérkari főnök határozott és fenyegető felszólítása ellenére sem. Arra hivatkoztak, hogy őrhelyük elhagyása számos libanoni falut az izraeli megszállók szabad prédájául hagyna, és menekültek elindulását is eredményezné a körzetből. Ezt pedig az UNIFIL egységeiként álláspontjuk szerint nem engedhetik meg.
A 30 ír katona jelenleg 3-as fokozatú készültségben, betonbunkerekbe húzódva figyeli meg az események alakulását. A dublini Independent cikke szerint az izraeliek állásaikkal szemben határozottan fenyegető jelleggel 20 hadieszközt, köztük egy Merkava harckocsit állítottak fel, amelynek lövegtornyai a bunkereik felé néznek.
I’ve mapped out in green the area where #Ireland deploys its battalion in South #Lebanon, which refused to move or follow IDF evacuation orders. I’ve also overlaid IDF evacuation areas in red, showing where Ireland’s peacekeepers continue to hold their position. https://t.co/BG50dv6WKF pic.twitter.com/eWyMXXetzr— A. Baydoun (@weatherwar) October 6, 2024
Az izraeli hadsereg által fenyegetett ír ENSZ-katonák maradását támogatja az ír kormány is. Micheál Martin, a dublini kormányzat védelmi minisztere a napokban közleményt adott ki, amely szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2006-os határozata jogalapot szolgáltat az Ír Köztársaság fegyveres békefenntartóinak a maradásra, és az izraeli haderő legalább részleges feltartóztatására. Az ugyanis, hogy egy izraeli szakasz katonai hadműveletekbe kezdett a 652-es őrhelytől pár kilométerre, a 2006-os fegyverszüneti egyezmény egyoldalú megsértésének számít Martin értékelése szerint.
Az egyre szorongatottabb helyzetben lévő íreknek erkölcsi támogatást nyújtva már az ír elnök, Michael D. Higgins is felszólalt október 5-én. Az elnök beszédében teljes körű támogatásáról biztosította a békefenntartókat, közölve, feladatuk sokszor súlyos veszélyekkel is jár.
"Felháborító, hogy az Izraeli Véderő nyíltan fenyegeti békefenntartó erőinket. Azt akarják, hogy önként hagyják el állomáshelyüket, és az az által védett falvakat és lakóikat is. […] Izrael ezzel azt várja el, hogy a teljes UNIFIL békefenntartó erő egyszerűen adja fel misszióját és sétáljon el az útjukból."
Higgins elnök szerint viszont ez megengedhetetlen. "Biztos vagyok benne, hogy velem együtt Írország teljes lakossága is katonáinkkal van ezekben a súlyos napokban" – jelentette ki, nyilvánvalóvá téve, hogy szó sem lehet arról, hogy más ENSZ-egységekhez hasonlóan ők is jóváhagynák az írek távozását.
Izrael írországi nagykövetsége az elnök nyilatkozatára válaszul határozottan tagadta, hogy katonai egységeik bármilyen módon fenyegették volna a békefenntartó erőket. Az ír kormány nyilatkozatait egyben "Izrael elleni hangulatkeltésnek" minősítették.
Az ír védelmi miniszter mindezt másképpen látja: a hét végén Írország külügyi képviselete hivatalos diplomáciai tiltakozást (démarche) juttatott el az izraeli külügyminisztériumba, amiért a határozott felszólítások után konkrét katonai műveleteket is kezdeményezett abban a körzetben, amelyet az ír egységek védenek.
Október 7-én az ENSZ ír egységei ugyancsak nyilatkozatot adtak ki, amelyben megerősítették, katonáik "elkötelezettek amellett", hogy állásukat tartják, és katonai küldetésüket teljesítik.
Hozzátették, minden katonájuk ép és egészséges, veszteségeket mindeddig nem szenvedtek el. Az UNIFIL parancsnoksága ugyanezen a napon "rendkívül aggasztónak" nevezte a 652-es őrhely körüli izraeli hadműveleteket.
Az egy szakasznyi ír katona annak a közel 300 fős kontingensnek a része, amely az ENSZ-békefenntartók 10 000 fős kötelékében évek óta Libanonban szolgál. A Camp Shamrock, a dél-libanoni ír ENSZ-katonák bázisa közölte, a veszélyes szituáció ellenére folyamatos kapcsolatban vannak a határon szolgálatot teljesítő katonáikkal.
Miután szeptember 28-án Izrael légitámadással végzett a Hezbollah politikai vezetőjével, Szejid Hasszán Naszrallahhal, október 1-jén szárazföldi erőket is bevetett Dél-Libanon területén. A gázai háború kapcsán Hágában is beidézett Joáv Gallant izraeli védelmi miniszter a támadás elrendelését azzal indokolta, "földön, vízen és levegőben" is harcolni fog Izrael "a Hezbollah felszámolása" érdekében.
A szárazföldi akcióban eddig 17-20, speciális erőkhöz tartozó izraeli katonát öltek meg a Hezbollah erői. (Pontosabban ennyit vallanak be a zsidók - a szerk.) Izrael légitámadásai Bejrút és Libanon több városa – így az ókori romokról híres Baalbek – ellen eközben helyi források szerint már legalább 2000 civil áldozatot követeltek egyetlen hét leforgása alatt. Ez a helyzet késztette arra a dublini kormányt, hogy legalább azokat a libanoni területeket próbálja hadserege szimbolikus jelenlétével megóvni, amelyek körzet szerint hozzájuk tartoznak.
Arra, hogy az ír katonáknak milyen esélyük van tartani az állásaikat, nem túl kecsegtető precedens az, ami a 2006-os háború idején ugyanezen a határszakaszon történt.
2006. július 25-én az izraeli légierő vadászgépe egy közel 500 kilós bombával végezte ki Dél-Libanonban azt a kanadai-kínai-finn-osztrák ENSZ-békefenntartó egységet, amely megtagadta állásai elhagyását.
Az ügyben 2016 nyarán Justin Trudeau kanadai miniszterelnök nyitotta meg újból a vizsgálatot, amely megállapította, a békefenntartók világosan jelezték Izrael számára békés szándékaikat és pontos pozícióikat, meggyilkolásukra mindezek ellenére került sor. Az izraeli hadvezetés az esettel kapcsolatban később közölte, "egy hibából" kifolyólag szerepelt a céllistájukon az ENSZ-létesítmény. Az ír kormány most viszont, a "félreértések" elkerülése végett előre jelezte, nem engedik magukat megfélemlíteni az izraeli hadmozdulatoktól és üzenetektől.
