Kevesen tudják, hogy mikor a szabadságharc még jóformán meg sem indult, a második szovjet támadásra még sor sem került, a „menekülők“ serege lepte el az osztrák határt, akik valamennyien mint a kommunizmus „áldozatai“ kértek menedéket. Legnagyobb részük sohasem volt antibolsevista, hanem bűnöző, ÁVH-s, kommunista magatartása miatt félelmében menekülő elem, s csak igen kis számban igazi szabadságharcos.

A „rasszizmus“ és „antiszemitizmus“ minden mellékgondolata nélkül meg kell állapítanunk azt a tényt, hogy legnagyobb részük zsidó volt. Ők voltak azok, akik a legszívetrázóbb meséket tudták elmondani saját hősiességükről, és ők lettek azok, akik lágerben sohasem laktak, hanem Bécs legelőkelőbb hoteljeiben, s akik már másnap legalább 1800 schillinggel és 2 hétre szóló panziójogosítvánnyal feketéztek a császárváros utcáin, vásárolták, csalták ki a megszorult magyaroktól a forintokat, s akik elsőnek ültek repülőgépbe, hogy körülrajongott „szabadsághősként“ érkezzenek meg Amerikába, Angliába. Valóságos fotóriporter-had várta a „magyar hősöket“ Amerikában, és így lett Kaufman úrból, az ÁVH egykori, igen lelkes besúgójából „szabadsághős“, számos lap szerint a magyar szabadságharcosok mintaképe.

Később aztán ők írták – és mind a mai napig ők írják – azokat a „hiteles“ beszámolókat, amelyek a magyarság antibolsevista szabadságharcát holmi zsidó értelmiségiek által kezdeményezett reformkommunista próbálkozásnak próbálják feltüntetni.

A magyarság teljes erejével tiltakozzék az ellen, hogy probolsevista és proszemita elemek újra megcsalják a világot, és közönséges hazudozókat, kalandorokat, ÁVH-ügynököket úgy emlegessenek, mint magyar szabadsághősöket! Kaufman úr sohasem volt magyar, hősiessége pedig abban mutatkozott, hogy ÁVH-s gazemberségei színhelyét sietve hagyta ott.

Elég volt a világ csalásából! Nem hősök ők, hanem a nemzeti forradalom és szabadságharc vámszedői, a valódi mártírok meggyalázói, és a tisztességes élet bűzlő patkányai!

D.K. - Kuruc info