Nem múlhat el advent, illetve karácsony közeli időszak anélkül, hogy a hivatalos kultúrpolitika szervezői valamiféle blaszfémiával vagy ocsmánysággal ne rondítanának bele a kereszténység legszentebb ünnepének áhítatos légkörébe, ráadásul – miként ez alább rögvest kiderül – ez most szó szerint, a maga materiális valóságában értendő. No meg szimbolikusan is, természetesen. És természetesen mindezt ráadásul közpénzből. Élesebb memóriával megáldott olvasóink emlékezhetnek arra, hogy bő három esztendeje Debrecenben bemutattak egy vándortárlatot a paranoiás gój- és kereszténygyűlölő Nitsch és Serrano „műveiből”. Csak felidézésképpen: Nitsch például bélsárral beszennyezett szakrális keresztény szimbólumokat és kegytárgyakat helyezett disznók belei közé, Serrano pedig feszületet egy vizelettel telt pohárba. Nos, e performance-nak a világon semmi köze nem volt a művészethez, mindez sokkal inkább az elmekórtan illetékességi körébe tartozott, azok pedig, akik létrehozták ezt a förtelmet, hosszú ideig tartó zárt osztályi kezelésre szorultak volna.
 Nátyi magyarázza a magyarázhatatlant |
Az idei év vége aktuális blaszfémikus produkcióját a szegedi Reök-palotában tekintheti meg a nagyérdemű. A Kontrasztok vonzásában című, november 17-én nyílt tárlat a Várfok Galéria 25 „művészének” alkotásaiból készült. A szervezők állítása szerint az itt kiállított „műveket” a stiláris sokszínűség jellemzi, nonfiguratív, szürreális alkotások éppúgy szerepelnek a kiállításon, mint geometrikus művek vagy hiperrealista festmények.
A tárlat „esztétikai csúcspontját” a Zöld Szalonban Győrffy László „Nem érzek hálát, amiért részt vehetek a teremtésben” című installációjaként állították fel. A „mű” a maga materiális valóságában egy asztal tizenkét tányérral, melyeken emberi ürülék található. Középen egy alkar felfelé néző tenyérrel, az asztal felett pedig egy koponyákat ábrázoló kép lóg. Az intézmény művészeti vezetője, Nátyi Róbert állítása alapján sok provinciális elme nem érti a „műalkotást”, a maga magasröptű mivoltában, hiszen „ami a sajtóban megjelent az a mű félreértelmezése. Sajnos többen valami oknál fogva a keresztény kultúrkörbe, az európai vallásossághoz, szakralitáshoz próbálták kötni az installációt, ami semmiképpen nem igaz. Egy memento mori ábrázolást láthatunk, ami tulajdonképpen, utalás a barokk korra, lényegében annyit jelent óvakodj a a haláltól. A gondolatkör pedig a vanitas vanitatum omnia vanitas, vagyis: ’Minden hiábavaló, a hiábavalóságok hiábavalósága!’ Erre a barokk gondolatra játszik rá az installáció, amely persze szabad asszociációkat jelent, de semmiféle tiszteletlenség a művész részről nem volt, nem is gondolkozott akármelyik vallás megbántásán, ezért nincsenek is a kereszténységre, vagy bármely más vallásra utaló attribútumok, jelek. Mindenféle értelmezés az értelmezőjére hárul vissza.”Más nyilatkozataiban – például a Hír TV-nek adottban – viszont maga Nátyi is elismerte, miszerint létezhet egy olyan értelmezési keret is, mely szerint Győrffy az utolsó vacsorát jeleníti meg úgymond komikus formában.
 |
Eddig a hivatalos magyarázkodás. Szánalmas, hazug és gyomorforgatóan undorító is egyben. A képlet és az üzenet teljesen egyértelmű a látogató számára. Győrffy “műve” a maga 12 tányérjával az apostolok asztalára s ezáltal az utolsó vacsorára utal, amit a falon elhelyezett kép is erősít, hiszen a koponyákhoz óhatatlanul a Golgotát, Krisztus keresztre feszítésének és kínhalálának helyszínét társítja a néző. Ráadásul itt az “alkotó” a szentmise, az istentisztelet legméltóságteljesebb pillanatába is belerondít egyúttal. Ugyanis az átváltoztatásnál elhangzó szavakkal (Hoc est enim Corpus meum, azaz, mert ez az én testem) a pap az utolsó vacsorának és az Oltáriszentség alapításának a történetét beszéli el, úgy azonban, hogy szavait egyenesen a mennyei Atyához intézi. Azt a bizonyos jézusi 13. tányért pedig a kézcsonk helyettesíti az asztalon. A gesztus egyértelmű sátáni parafrázisa a Biblia Krisztus által mondott szövegének: "Vegyétek, és egyetek ebből mindnyájan..." A Győrffy által magából kiokádott szenny tehát egyértelműen vallásgyalázó, kereszténységellenes, ezen kívül maga az időzítés – advent ideje közeleg – sem lehet a véletlen műve. A “Nem érzek hálát, amiért részt vehetek a teremtésben” installáció képi világához elválaszthatatlanul kapcsolódik egy köznyelvi vulgaritás is.Tudjuk, hogy a köznapi nyelvhasználatban obszcén formában létezik egy kifejezés annak érzékeltetésére, ha valamit utálunk és megvetjük azt. Igen, jelen esetben is erről van szó. Győrffy “műalkotásának” alig kódolt üzenete, “eszmei mondanivalója” a maga tömör, földhöz ragadt valóságában ez: “Leszarom az egész keresztény hagyományt”.
Azonban ha megpróbálunk elvonatkoztatni a kiállítás kereszténység- és vallásgyalázó eszmeiségétől, s annak nem is lenne efféle szándéka és üzenete, e borzalom láttán egy normális emberben azért mégis felvetődik az adekvát kérdés: mi a jó fészkes fenétől művészet az, amikor egy terített asztalon szart szervíroznak a tisztelt vendégek számára? Mi keresnivalója van a szarnak egyáltalán egy tányéron? S ráadásul a gasztronómiai ínyencségként prezentált szarcsigákat miért kell a legnagyobb nyilvánosság színe elé kitenni? Persze a posztmodern neoliberális világ abnormalitásában ez teljesen helyénvalónak számít annak fő esztétái és “műértő” kritikusai szakértői véleménye szerint.
Véleményünk szerint azonban egy normális emberi közösség, különösen egy olyan nemzeti entitás, amelynek története és léte elválaszthatatlanul összefonódott a kereszténységgel és a krisztusi hagyománnyal, egy ilyen aljas és ordenáré provokációt nem tűr, nem tűrhet el. Sok alkalommal és sokat hallhattunk már olyan híreket, hogy Olaszországban, Spanyolországban, Franciaországban és másutt, felbecsülhetetlen értékű, gótikus, reneszánsz vagy barokk műalkotásokat rongáltak meg egyes múzeumokban elvetemült őrültek. Őszintén sajnáljuk, hogy mindez az írásunk tárgyát képező kultúrmocsoknak sem nevezhető fekália-installációval nem történt meg. Ámbár még nem késő…
Lipusz Zsolt – Kuruc.info
Frissítés: A szegedi Jobbik szerint beteges és vallásgyalázó a fekáliás installáció
Vallási érdekeket sért a Reök-palotában látható installáció, ezért a Jobbik Szegedi Szervezete megvizsgálja, hogy az ügy nem feszegeti-e a közösség elleni izgatás bűncselekményét – jelentette ki a radikális párt helyi szervezetének alelnöke pénteki sajtótájékoztatóján.
„A Szegedi Szabadtéri Játékok Nonprofit Kft. művészetfelfogását Alföldi Róbert szelleme járja át” – közölte Rácz Tibor. Ezt bizonyítja Győrffy László „Nem érzek hálát, amiért részt vehetek a teremtésben” című installációja a Jobbik helyi szervezetésnek alelnöke szerint, amit ő nem tart művészetnek. „Egyenesen felháborítónak tartom, perverznek, betegesnek és vallásgyalázónak is. Aki ezt művészetnek tartja, annak ajánlanám, hogy saját pincéjében állítsa ki ezt a művet” – fogalmazott.
Rácz felháborítónak tartja, hogy egy keresztény vallási központban, Szeged pénzéből ilyen megvalósulhat. „Ez már a legsötétebb SZDSZ-es kultúrpolitikai időket idézi fel előttem, ezért a Jobbik Szegedi Szervezete felszólítja a cég ügyvezető igazgatóját, Bátyai Edinát, hogy azonnal szüntesse meg ezt a beteges és vallásgyalázó installációt, és gondolja át a Szegedi Szabadtéri Játékok Nonprofit Kft. művészeti koncepcióját” – jelentette ki.
Megjegyezte, nem értenek egyet azzal sem, hogy Alföldi Róbert rendezi 2013-ban a Szegedi Szabadtéri Játékokon Az István, a királyt. A Jobbik szerint elhibázott a cég által 2010-ben meghirdetett új stratégia megbukott. Ennek célja az volt, hogy évről-évre egyre több saját, egyedi produkciót állítsanak színpadra. „Szeged városa 65 millió forintot fog fizeti ezen licencdíjakért, továbbá a jegyeladások nettó értékének 8%-át. Úgy érezzük, hogy a szegedieknek is kellene, hogy legyen beleszólása, hogy ki rendezze ezt a darabot” – közölte Rácz Tibor.
Nátyi Róbert, az intézmény művészeti vezetője szerint "súlyosan félreértelmezik az alkotást", egyetlen jel sem utal semmilyen vallási felekezetre.
(Szegedma nyomán)
