Az ezeréves magyar királyságnak is voltak jobb és rosszabb korszakai. Bekövetkeztek katasztrófák, csapások a királyság idején is, miként voltak kiváló uralkodóink, akiknek a vezetése alatt nemzetünk felvirágzott. Az elmúlt 96 év három köztársasága azonban szinte csak és kizárólag katasztrófát eredményezett! A képtelenül tehetségtelen és ostoba Károlyi Mihály nevével fémjelezhető, négy hónapot megért első köztársaság nem tudta, de nem is akarta megvédelmezni a magyarság ezeréves államát, ezen kívül pedig utat nyitott a kommunizmus terrorja előtt. A második köztársaság sem volt a magyarság lelkéből és akaratából fakadt képződmény, így azután sem a nemzeti érdekek megvédelmezésére, sem a kommunista hatalomátvétel megakadályozására nem lehetett alkalmas. 1946. február 1-jét követően három és fél év telt el, amikor megszületett a magát megtévesztően népköztársaságnak nevező kommunista diktatúra.

A leghosszabb életet a harmadik köztársaság élte meg: kimondani is borzasztó, de ebben az esztendőben immár negyedszázada létezik. Az okozott kár felmérhetetlen: mint az első két köztársaság esetében, úgy most is a magyarellenes erők demokratikusnak álcázott diktatúrája tartja uralma alatt a magyarságot. A három köztársaság mindegyike érdektelenséget mutatott a területi revízió iránt, és idegenek kezére játszotta, illetve ebek harmincadjára juttatta nemzetünk létfontosságú javait. Úgy az első, mint a második köztársaság kikiáltása nemzeti gyásznap lehetne, a harmadik köztársaság megszületésének napja kizárólag azért nem az, mert egybeesik az 1956-os szabadságharc kitörésének évfordulójával.

Lehetséges persze, hogy egy valóban szabad és független magyar köztársaság képes lenne biztosítani a magyarság boldogulását. Végtére is az államforma változása soha nem maga az ok, hanem sokkal inkább következmény. A három magyar köztársaság is korábbi történelmi sorscsapások, illetve a magyarság mulasztásainak a következtében született meg, de mindegyik csak újabb tragédiák előtt nyitott kaput.

Perge Ottó - Kuruc.info