Miért kímélték őt meg egyedül 1947 februárjában, amikor a Független Kisgazdapárt többi vezetőjét a Szovjetunióba hurcolták vagy itthon vetették börtönbe? Egy 1985-1986-ban készült, majd a köztársaságielnök-választás után 1990. augusztus 30-án kiegészített életútinterjújában Göncz hosszasan beszél arról, hogy az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) 1947 elején kísérletet tett a beszervezésére. Göncz ennek kutathatóságát letiltotta. 1957-ben letartóztatták és kihallgatták, hogy milyen kapcsolatot tart fenn Indiával és a nyugati hatalmakkal. Majd életfogytiglani börtönre ítélték a szocialista rend megdöntésére irányuló kísérlet miatt. 1963-ban szabadult.

Gönczöt évtizedekig körüllengte az ügynökvád. Sosem hozta nyilvánosságra az átvilágító bírák róla szóló határozatát, részt vett az igazságtétel megakadályozásában, egyik novellájában azt írta, mennyire örült a magyar anya és lánya, amikor a szovjet hadsereg egyik katonája megerőszakolta őket - na erről metrómegállót elnevezni minden valódi jobboldalinak vérlázító. És mielőtt a fővárosra hárítunk minden felelősséget (mert ők azt adhatják csak, mi lényegük), az országgyűlési 2/3-os többségétől igenis elvárható lett volna, hogy törvénymódosítással akadályozzák meg, hogy Árpád vezért Göncz Árpádra cseréljék. Olyan ügyesek ők a személyre szabott jogalkotásban.

1988-ban egyik megalapítója volt az SZDSZ nevű zsidópártnak, majd a Gönczhöz hasonlóan szintén zsidó felmenőkkel is fertőzött Antall József államelnökké választatta az MDF-SZDSZ paktum részeként. Amikor Magyarországon végre a sajtó szabad lett, Göncz Európa, segíts! – kiáltással verte félre a harangokat a La Stampa című olasz lap 1993. november 20-i számában, cenzúrát kiáltva és az ellenzék szólásszabadságának végveszélyét vizionálva. Amikor 1994 őszén az MSZP és az SZDSZ az önkormányzatok 90%-ában győzött, akkor Göncz azt nyilatkozta, hogy "van még egy-két horthysta zárvány." Képtelen volt pártatlanul és elfogulatlanul működni köztársasági elnökként. Hazugság volt, hogy ő mindenki Árpi bácsija. Göncz Árpád teljességgel megosztó személyiség volt, egyetlen valódi jobboldali sem tud rá tisztelettel emlékezni. Köztársasági elnökként úgy viselkedett, olyannyira pártos volt, mint egy zsarolható ember. 

Ezért tiltakozunk az Árpád híd metrómegálló átnevezése ellen. Hogyan kellett volna a Fidesznek megakadályozni törvénymódosítással az átnevezést? Mondjuk bekerülne egy olyan szöveg az önkormányzati törvénybe, hogy kortársról (1990 után meghaltról) közterületet (megállót) elnevezni csak a Miniszterelnökséget vezető miniszter jóváhagyásával lehet.

Azért kell tiltakozunk, mert csak így van esély arra, hogy ha lesz egy tisztességes fővárosi vezetés, akkor visszanevezi Árpád híddá a megállót. Ha most nem tiltakozunk, akkor azt mondhatják 5 év múlva, hogy erről közmegegyezés volt. Igazából az a nehézség, hogy a Fidesz-vezetők többségének Göncz-cel semmi baja, tehát ezt velük szemben is kell átvinni, de nem hiszem el, hogy ne lehetne felhívni a figyelmet, ki is volt ő valójában. Biztosan vannak tisztességes fideszes kerületi polgármesterek, néhány civil szervezeti vezető, esetleg államtitkár. Szólaljanak meg!

Bayer Zsolt tavaly áprilisban még nagyon kemény volt, hogy le kell tépni ezeket a feliratokat. (Persze sok értelme lenne, hogy a mi pénzünkön állítsák vissza.) Szólaljanak meg egykori MDF-es politikusok, beszéljenek erről a dögunalmas Hír TV-s műsorokban! Írjanak a kormánypárti publicisták arról, hogy mit gondolnak Gönczről! Szólaljon meg Lezsák Sándor, Wittner Mária, Raffay Ernő, Zétényi Zsolt! Ha most nem tiltakozunk, akkor jöhet Göncz Árpád utca a balos kerületekben, és a balos vidéki városokban. Most kell elvenni ettől a kedvüket. Sőt, mi tartaná vissza őket, hogy Andrassew Iván vagy Konrád György legyen a névadó? Arra biztatom a Kuruc.info olvasóit, hogy írjanak a polgármesterüknek vagy olyan fideszes politikusnak, akikről el tudják képzelni, hogy tisztességes. A Mi Hazánk ifjai kedden tiltakozni fognak.

(Kuruc.info)