Megmondom őszintén, eredetileg nem terveztem két részesre a "roma kultúra" napjáról jegyzett gondolataimat. Mint ismeretes, a tegnapi nap folyamán rámutattam azokra az ordító ellentétekre, amelyek a kormány kommunikációja és a valóság között feszülnek. Ehhez a bűnügyi statisztikákat hívtam alapul. Ám most van újabb apropó.
Még annyi érdekes, ámde kevéssé meglepő tény, hogy a police.hu-n van lehetőség nevekre is szűrten rákeresni. Döbbenetes eredményt kaphatunk. Például írjuk be, hogy Kovács, mint az egyik leggyakoribb magyar családnevet, és nézzük meg, hány találatot dob ki a körözési lista. Majd jegyezzük meg a számot, és írjunk be egy másikat nevet, mondjuk azt, hogy Lakatos. Milyen érdekes, Lakatosból több lesz a találat. S persze fűzzük hozzá, a Kovács nevűek között is szép számmal találunk cigányokat. Persze önmagában a Lakatos névtől sem válik valaki cigánnyá, de ha megnézzük a fotókat, azért kirajzolódik egy kép.
Csak, hogy pontosan lássuk az arányokat: a Kovács a 2. leggyakoribb név ma Magyarországon, míg a Lakatos 13. helyen áll, ennek ellenére több Lakatos ellen van kiadva körözés, mint Kovács ellen |
No de vannak újabb fejlemények "roma kultúra" napja ügyében!
Járóka Lívia fideszes EP-képviselő a "romák" nemzetközi napja alkalmából ugyanis kiadott egy közleményt a tegnapi napon. A képviselő kiemelte, az évforduló a jelenlegihez hasonlóan vészterhes időkben fontos üzenetet hordoz a cigányság számára. Kijelentette:
Új reményről szól ez a nap. Arról, hogy Európa és a világ roma közösségei újra nagyok és sikeresek lesznek.
Itt azonban érdemes elmerengenünk egy pillanatra. Mikor voltak ők nagyok és sikeresek? Egyáltalán Járóka értelmezésében mi számít nagynak és sikeresnek? Csak találgatni tudunk. Hazai példákból kiindulva az számít sikeresnek, aki börtönviselt, ezáltal nagy tiszteletet vívott ki magának közösségében, lehetőleg minél vastagabb fux lóg a nyakában, uzsorázásból, futtatásból telik neki BMW-ra vagy Mercedesre. Nekünk, magyaroknak azért más fogalmaink vannak arról, mitől nagy és sikeres egy nemzet. De hát ilyen ez az "eltérő kultúra", na.
Ez a nap középpontba helyezi kultúránk csodálatos értékeit, nyelvi sokszínűségünket, történelmünket és mindazt az emberfeletti akaratot és kitartást, mely a roma embereket jellemzi.
Így folytatta Járóka, itt pedig szintén csak a fantáziánkra hagyatkozhatunk, akarat és kitartás alatt "mire gondolt a költő".
Mondjuk biztos nem arra az "akaratra és kitartásra", ami az Országos Roma Önkormányzatot jellemezte akkor, mikor aláírásba fogott a Mi Hazánk betiltásáért, mert az annyira nem jutott messzire, éppen a "hatalmas akarat és kitartás" miatt. Magyarul lustaságból meg sem kezdték.
De ha már szóba kerültek, érdemes megjegyezni, hogy egy Facebook-bejegyzés erejéig azért ők is hallatták hangjukat. Ezt írta az Országos Roma Önkormányzat:
Minden évben április 8-án ünnepeljük a nemzetközi roma napot, amely az egyetemes roma kultúra és identitás megerősítésének legjelentősebb állomására, az 1971-es I. Roma Világkongresszus kiemelt szerepére hívja fel a figyelmet. A nemzetközi roma nap világszerte kulturális és társadalmi jelentőséggel bír, hiszen a cigányság által őrzött generációkon és társadalmi csoportokon átívelő, értékteremtő szerepén túl, a roma emberek mindennapi életben betöltött szerepére is próbálja felhívni a figyelmet.
Ez áll a bejegyzésben, mi pedig erre csak annyit mondhatunk, elég baj ez nekünk a mindennapi életben…
Lantos János – Kuruc.info