Lassan nem telik el úgy hét, hogy ne érkeznének hírek J. K. Rowlingról, a Harry Pottert és világát megteremtő brit írónőről, aki ugyan öntudatos liberálisként igyekezett mindenben kedvére járni egyre inkább balra radikalizálódó közönségének, végül mégis céltáblává vált, ahogy az lenni szokott. Pedig Rowling részben – ha nem annyira tolakodóan, mint manapság – de már a Harry Potterben is hangsúlyozza a fajelmélet "problémáit", sőt a konfliktust is részben erre építi, illetve azóta is voltak meredek kijelentései egy-egy szereplő nemi identitását illetően. Ha ettől a destrukciós kísérlettől elvonatkoztatunk, a Harry Potter egy nagyon jól összerakott fantasy történet, de persze tudjuk, hogy a kultúrharc már rég nem az egyes termékek minőségéről szól. Ha az LMBTQ-lobbi úgy dönt, hogy Rowlingot tönkre kell tenni és mennie kell, akkor nincs az az erő, ami visszaültethetné őt a korábbi trónjára.
 Rowling mindent megtett, hogy "toleráns" közönsége kedvében járjon. Még olyan karakterekről is kitalálta – igaz, utólag –, hogy homokosok, akiknél ennek egyáltalán semmi relevanciája nem volt, sőt, milliók szemében rombolta le ezzel az érintett karakterekről kialakult korábbi összképet |
J. K. Rowling sorsával kapcsolatban az az érdekes, hogy nincs egy olyan, egyértelműen megnevezhető esemény, amelynek hatására határvonalat húzhatunk, hogy igen, ez volt az a pont, amikor a liberálisok szemében céltábla lett. Ez egy lassú folyamat volt, melyet több, egymás után keletkezett "szerencsétlen" nyilatkozat okozott. Ezek egyébként egyáltalán nem "jobboldali elhajlásról" tanúskodnak, sokkal inkább egy olyan világképről, ami persze liberális és "tolerancia-barát", ám a legújabb, eszementnél eszementebb jelenségeket óvatos kritikával illeti. Ezek egy részéről egyébként mi is beszámoltunk, főként hol máshol, mint a Heti progresszióban. Itt Rowling azt merte mondani, hogy aki menstruál, az nő, de kiállt egy olyan elbocsájtott kutató mellett is, akit azért rúgtak ki, mert úgy gondolja, az emberek nem változtathatják meg biológia nemüket. Legújabban pedig a skót rendőrséget bírálta, azért, mert a férfi erőszaktevőket nőként regisztrálják, ha magukat "nőként azonosítják".
A fentiekből kiderül, hogy Rowling az LMBTQ-lobbi legújabb hullámának számító transzőrülettel nincs kibékülve, azt liberális-feminista szemszögből bírálja, persze azt sosem mondta, hogy ne lehetnénk "toleránsak" a transz emberekkel kapcsolatban. "Bűne" mindössze annyi, hogy olyan dolgokban mondott véleményt, amely egy normális világban téma sem lenne, hiszen maga a probléma sem létezne. Mint már korábban mondtam, eléggé szomorú jövőképpel rendelkező világ az, ahol Rowling számít "jobboldali radikálisnak".
Persze nem nehéz kitalálni, mi a sorsa azoknak, akik a haladás útjába kerülnek, legyen szó jobboldali ősellenségekről vagy a baloldali forradalom egy "elkóborolt báránykájáról", aki nem tudta tartani a lépést a többiekkel. Rowling az utóbbi, hiszen egyáltalán nem "transzfób", a lobbi mégis erősen dolgozik rajta, hogy beadja a kulcsot, bosszúállási vágyuk pedig még a 20. századi bolsevik rendszereket is felülmúlja. Ezek a bosszúhadjáratok széles skálán, a komolyaktól az egészen kicsinyes gusztustalanságokig terjednek. Itt Rowling szülinapján transzközösségeknek szánt mikroadományokat küldözgettek az írónő nevében, itt pedig a Hogwarts Legacy című videojáték fejlesztői üzentek Rowlingnak, amikor kitalálták, hogy a karaktered nem csak férfi vagy nő lehet (mindezt egy 1800-as években játszódó játékban).
A második halmazba azok a bosszúelemek tartoznak, amelyek a "cancel culture" nevében az írónő munkásságát vagy jövőbeli lehetőségeit igyekeznek kiirtani. Ennek megfelelően nem hívták meg az első Harry Potter-film bemutatásának 20. évfordulójára (most öregnek érzem magam) rendezett emlékműsorba, ahol még a film mellékszereplői is helyet kaptak, de átnevezik egy Rowling nevére keresztelt brit iskola tanulóházát is. Utóbbinál azt fontos megjegyezni, hogy a "cancel culture"-nek sokszor már egyáltalán nincs szüksége fentről érkező nyomásra. Az oktatási intézmény szerint "számos kérés" érkezett szülőktől és diákoktól, hogy nevezzék át az iskolai házat, mert az írónő "transzfób". Itt lényegében nem is volt szükség intézményre, vagy bármilyen szervre, lobbiszervezetre, maga a "nép" kezdeményezte Rowling kiiktatását. Kicsit olyan ez, mint amikor a Rákosi-rendszerben egymást jelentették fel a szomszédok, az ÁVH "nyomozó" munkájára már nem is volt szükség.
A harmadik halmazba a keményvonalas vadbarmok halálos fenyegetései tartoznak. Bizony, ezek a "toleráns" lények rögtön megfeledkeznek az elfogadásról, ha valami nem tetszik nekik, ami azért különösen röhejes, mert az egész nyugati világ az ő képükre lett formálva, nekik mégsem elég. Erre majd visszatérünk a végkövetkeztetésnél.
A negyedik halmaz pedig minden selyemzsinór legütősebbje, amivel még a "civilizált lények" csoportjából is kiíratja magát az ember. Azt pedig gondolom, már minden kedves olvasó tudja, hogy ez nem más, mint az ANTISZEMITIZMUS. Többen – köztük a mindenhatónak vélt médiacelebek közül páran – betámadták Rowlingot, hogy a Gringotts bankban tevékenykedő koboldok ábrázolása "antiszemita jelleget" mutat. "Mindent tudó" okoskodók, woke-idióták elemzik, "zsidók-e a koboldok". Ez az egész cirkusz pedig több szempontból is nevetséges, lássuk miért.
 Itt egy gonosz kis zsidó... azazhogy kobold (kép forrása: Pinterest) |
1. Egyrészt Rowling nem tehet arról, hogy a filmekben – márpedig így elevenednek meg előttünk a koboldok – hogyan lettek ábrázolva, abba beleszólása nem volt. Így, ha zsidóknak is néznek ki, arról nem az írónő tehet.
2. Rowling mindig is filoszemita volt, a zsidóságra "negatív" kijelentéseket sosem tett.
3. Vicces, de minden antiszemita, fajvédő gondolatot, azoknak létjogosultságát pontosan azok igazolják vissza, akik ellene vannak. Elvégre, ők kezdték el fejtegetni, hogy a bankban dolgozó lények "biztos zsidók". Miért gondolják így? Ők mondták, nem mi. Frusztráltságukban és az állandó bizonygatási kényszerrel akarva-akaratlanul bevallják az igazságot is, nevezetesen, hogy a gazdasági tényezők fájóan túlnyomó hányada bizony zsidó kézben van. A félnótás Jon Stewartnak pedig ezúton is köszönjük a Cion bölcseinek jegyzőkönyvei reklámozását.
4. Az antiszemita vádpont egyébként nem csak a baloldali "cancel culture"-nél, hanem a megfelelési kényszeres, idézőjeles "jobboldaliaknál" is jelen van. Sőt! Ezek a megalkuvó kóserkonzervatívok úgy rettegnek az antiszemitizmustól, mint ördög a tömjéntől és a balliberális elhatárolódókat megszégyenítő módon vetik ki közösségükből az antiszemita tagokat.
Rowling vesszőfutását egyszer, egy szebb korban tanítani kell majd az egyetemeken. Amíg a francia forradalom elfajulását (kezdetben voltak annak a forradalomnak jó célkitűzései is, de ez egy másik lapra tartozik) az egymást szalámizó jakobinusokkal szokás szemléltetni, a nyugati világ 21. századi őrületét J. K. Rowling ellehetetlenítésével lehetne. Példája kiválóan elénk tárja, miért kell gyökerestül átalakítani az európai civilizációt, miért kell kb. mindent a földdel egyenlővé tenni, ami manapság rátelepedett a civilizációnkra, de jól szemlélteti azt is, mi a sorsuk azoknak, akik liberálisok ugyan, de végül mégis felfalja őket a saját közösségük. Tipikus baloldali jelenség.
Az egész nyugati világ a progresszív baloldal képére lett formálva, nekik mégsem elég. Még a magukat "jobboldalinak" hazudó, megfelelési kényszeres puhafelfogású idióták is úgy táncolnak, ahogy ők fütyülnek, mégsem tudnak lenyugodni. Ez is azt szemlélteti, hogy az európai civilizációt egy teljesen régi-új alapra kell helyezni, ahol nem csak a mindent behálózó baloldaltól, de azoktól a "konzervatív jobboldaliaktól" is megszabadulunk majd, akik asszisztáltak ehhez az őrülethez, vagy éppen áljobboldali jelszavakkal akartak maguknak támogatást szerezni.
Ábrahám Barnabás – Kuruc.info
