 A látszat nem csal |
Kezdjük mindjárt a kutakodást az idehaza istenített George Sorossal, akinek pénzén Viktorka - és számos fityiszes vezető - különböző nyugati egyetemeken "tanulhatott". (A zsidók parancsainak végrehajtását tanulták meg alighanem.) William Engdahl újságíró és történész még 1996-ban a következő sorokat vetette papírra George Sorosról, akit halála után egészen biztosan szentté avatnak majd: "Soros maga nem más, mint a Rotschild bankcsoport előtérbe tolt figurája. Ezt a tényt persze mind ő, mind pedig a Rotschildok igyekeznek rejtegetni a nyilvánosság előtt... Pedig Soros kapcsolatai a szupertitkos Rotschild-érdekcsoporthoz nagyon mélyek, és egyáltalán nem alkalmi együttműködésről van szó." Mint Engdahl cikkében írja, "attól kezdve, hogy Soros 1969-ben létrehozta a legelső befektetési bankját, szerencséjét és mesés vagyonát csakis a Rotschild családhoz fűződő kapcsolatainak köszönheti". A "tehetséges", "zseniális" üzletember ugyebár...
Soros Nyitott Társadalom Alapítványa éves átlagban közel 300 millió dollárral támogatott különböző "liberális" szervezeteket, illetve személyeket Amerikában. Sokan állítják: maga George Soros választotta ki és "találta ki" Barack Obamát is, aki aztán ringbe szállt a demokrata elnökjelöltségért Hillary Clintonnal szemben. (Az egykori First ladyről Viktor úgy tartja, ő tényleg a "hagyományos hatalmi elit" embere.) Egy Anton Chaitkin nevű újságíró 2008. szeptember 5-én a következőket írta: “Barack Obama 2004-es szenátusi kampányának költségeit Soros finanszírozta. Nem kevesebb, mint 60 ezer dollárral támogatta akkor Obamát." Mindez persze csak mendemonda, monhatná bárki, ámde soha senki, sem Soros, sem Obama oldaláról nem cáfolta, hogy a milliárdos zsidó üzletember hatalmas összegekkel segítette a fekete jelölt kampányát. De hát mi a fenét csináljunk, ha ebben a fene nyílt társadalomban ilyen borzasztóan rejtélyes módon intézik az ügyeinket? Miután pedig Obama elnyerte a szenátusi széket, első dolga volt, hogy személyesen találkozzon Sorossal, és megköszönje neki a segítséget. Csakhogy, mint tudjuk, Soros, iletve a mögötte álló Rotschildok nem úri kedvükben költöttek erre a fekete politikusra ennyi pénzt. Nyilván terveik voltak - és vannak - vele.
Chaitkin egyébként úgy tudja, 2006. december 4-én Barack Obama ismét a milliárdos üzletember vendége volt New Yorkban. Hogy miről beszéltek a "nyílt társadalom" élharcosának irodájában, az persze hétpecsétes titok. Egyvalami azonban tény: Barack Obama a megbeszélésük után nem sokkal közölte a nyilvánossággal: ringbe száll az USA elnöki posztjáért.
Mondhatnánk persze, mi ebben a különös? A politikai kampányokhoz, amióta a világ világ, pénzre van szükség. Csakhogy nem mindegy ám, ki adja a pénzt, és mit kér érte cserébe. De próbáljunk elejtett nyilatkozatokból rájönni, miféle sorsot szánnak nekünk a "nyílt társadalom" és a "liberalizmus" szent nevében? Persze nem lenne szabad ilyesféle kérdéseken elgondolkodnunk, mivel a politikailag korrekt beszéd egyik parancsolata úgy szól, hogy "nem szabad hinni az összeesküvés-elméletekben". Na de nézzük, mit mondott szegény hülye Michelle Obama (az elnök felesége) egyik, 2008. június 19-i beszédében: "Meg kell változtatnunk hagyományainkat, és új irányt kell szabnunk történelmünknek." 2008. augusztus 25-én pedig azt közölte szerény képességű hallgatóságával, hogy "mindnyájan úgy hisszük, a világ nem maradhat így, ahogy most van, ezért kötelességünk harcolni azért, hogy olyan legyen, amilyennek lennie kellene". Atyaúristen! Ilyesmit mintha hallottunk volna már, de rendben van, a világ tényleg nem jó így, változtassunk rajta, de nyilván azok mondják majd meg, milyen világot akarjon Barack Obama és kedves neje, akik a Fehér Házba juttatták őket. És ha a Rotschildok és a Sorosok rendezik el a mi jövőnket, akkor nekünk, magyaroknak annyi.
A Rotschildok, Soros különböző alapítványain keresztül is, irtózatos összegeket fordítanak az általuk elképzelt jövő formálására nem csupán Amerikában, de sajnos szerte a nagyvilágban. Magyarország kiemelten fontos célország a számukra, ami meg is látszik szerencsétlen hazánk nyomorúságos állapotán. Általában olyan szervezeteket és intézményeket támogatnak, amelyek népszerűsítik a szabad abortuszt, a buzik házasságát, az emberek elbutítását, a kábítószerezést és a multikulturalizmust. Azt pedig mondanom sem kell, hogy a Rotschild-Soros-féle birodalomban a kulcspozíciókat zsidók töltik be. Persze gójoknak is helyt adnak, sőt jól meg is fizetik őket, amennyiben engedelmesen szolgálják a választott nép fiait.
Ami egyébként Barack Obama pénzügyi támogatóit illeti, Soros mellett még négy személyt emlegetnek, akik dollármillióikkal "belesegítették" őt az elnöki székbe: Peter Lewist, Stephen Binget, Herbert Sendlert és Marilyn Katzot. Mindegyikük izraelita, amit szóba hozni nyilván gyűlöletbeszéd. Ezen kívül mindegyikük milliárdos, a Föld leggazdagabb emberei közül valók. De egyikük sem tartozik a "hagyományos hatalmi elithez", ugye Orbán Viktor? Logikus persze, hogy a szerencsétlen Obama körül csak úgy hemzsegnek a Rotschild-Soros-féle hálózat tagjai. David Axelrod, Lawrance Summers, Rahm Emanuel, Andy Stein, Anna Burger (ez utóbbi kettő Soros közvetlen környezetéből jött), Gerald Hudson, Robert Borosage, Barney Frank, hogy csak a legismertebb neveket említsem.
Azt mondják persze, micsoda rasszista aljasság akár vezető poltikusok származását is számon tartani! Nálunk, Magyarországon, ha hihetünk Draskovics elvtársnak, akkor a bűnözők származását sem firtatják, nemhogy a politikusokét! De azért gondoljunk csak bele, micsoda ajvékolás támadna, ha az amerikai elnök környezetében feltűnne néhány arab származású politikus. Rögtön feltennék a kérdést a politikai korrektség nevében: nem jelentenek vajon az arabok nemzetbiztonsági kockázatot Amerika számára? Jelen esetben az a kérdés, az amerikai - vagy bármely más - kormányzat köreiben tevékenykedő, egy adott népcsoporthoz, azon belül pedig egy jól körülhatárolható érdekkörhöz tartozó emberek vajon miféle célok érdekében "teszik a dolgukat"? David Solway, zsidó származású oktatási szakíró 2009. júlis 9-én egy őszinte pillanatában a következő mondatokat vetette papíra: "Mi, zsidók, alattomos, ravasz, titokzatos emberek vagyunk. Fájdalmas ezt bevallani, de az őszinteség kötelez... Ha Amerikát térdre akarjuk kényszeríteni, meg kell törnünk a túlélésre irányuló akaratát, önmaga ellen kell fordítanunk. E cél érdekében igen sokat tettünk, amikor a Fehér Házba juttattuk Barack Obamát."
Vajon mi vár ránk idehaza?
Perge Ottó
A Rotschildok, Soros különböző alapítványain keresztül is, irtózatos összegeket fordítanak az általuk elképzelt jövő formálására nem csupán Amerikában, de sajnos szerte a nagyvilágban. Magyarország kiemelten fontos célország a számukra, ami meg is látszik szerencsétlen hazánk nyomorúságos állapotán. Általában olyan szervezeteket és intézményeket támogatnak, amelyek népszerűsítik a szabad abortuszt, a buzik házasságát, az emberek elbutítását, a kábítószerezést és a multikulturalizmust. Azt pedig mondanom sem kell, hogy a Rotschild-Soros-féle birodalomban a kulcspozíciókat zsidók töltik be. Persze gójoknak is helyt adnak, sőt jól meg is fizetik őket, amennyiben engedelmesen szolgálják a választott nép fiait.
Ami egyébként Barack Obama pénzügyi támogatóit illeti, Soros mellett még négy személyt emlegetnek, akik dollármillióikkal "belesegítették" őt az elnöki székbe: Peter Lewist, Stephen Binget, Herbert Sendlert és Marilyn Katzot. Mindegyikük izraelita, amit szóba hozni nyilván gyűlöletbeszéd. Ezen kívül mindegyikük milliárdos, a Föld leggazdagabb emberei közül valók. De egyikük sem tartozik a "hagyományos hatalmi elithez", ugye Orbán Viktor? Logikus persze, hogy a szerencsétlen Obama körül csak úgy hemzsegnek a Rotschild-Soros-féle hálózat tagjai. David Axelrod, Lawrance Summers, Rahm Emanuel, Andy Stein, Anna Burger (ez utóbbi kettő Soros közvetlen környezetéből jött), Gerald Hudson, Robert Borosage, Barney Frank, hogy csak a legismertebb neveket említsem.
Azt mondják persze, micsoda rasszista aljasság akár vezető poltikusok származását is számon tartani! Nálunk, Magyarországon, ha hihetünk Draskovics elvtársnak, akkor a bűnözők származását sem firtatják, nemhogy a politikusokét! De azért gondoljunk csak bele, micsoda ajvékolás támadna, ha az amerikai elnök környezetében feltűnne néhány arab származású politikus. Rögtön feltennék a kérdést a politikai korrektség nevében: nem jelentenek vajon az arabok nemzetbiztonsági kockázatot Amerika számára? Jelen esetben az a kérdés, az amerikai - vagy bármely más - kormányzat köreiben tevékenykedő, egy adott népcsoporthoz, azon belül pedig egy jól körülhatárolható érdekkörhöz tartozó emberek vajon miféle célok érdekében "teszik a dolgukat"? David Solway, zsidó származású oktatási szakíró 2009. júlis 9-én egy őszinte pillanatában a következő mondatokat vetette papíra: "Mi, zsidók, alattomos, ravasz, titokzatos emberek vagyunk. Fájdalmas ezt bevallani, de az őszinteség kötelez... Ha Amerikát térdre akarjuk kényszeríteni, meg kell törnünk a túlélésre irányuló akaratát, önmaga ellen kell fordítanunk. E cél érdekében igen sokat tettünk, amikor a Fehér Házba juttattuk Barack Obamát."
Vajon mi vár ránk idehaza?
Perge Ottó
(Kuruc.info)
