 |
Az elmúlt év végén, gyakorlatilag guba alatt, viharos gyorsasággal, három hét alatt fogadott el az Országgyűlés egy új energetikai törvénycsomagot, amely módosította a villamosenergiáról és a földgázellátásról szóló törvényeket. A szavazati arány 329 igen mellett mindössze 17 nem volt. Már ez is mutatja a nagykoalíciós együttműködést, hát még ha hozzátesszük, hogy a törvényjavaslat közös benyújtója Podolák György (MSZP) és Fónagy János (Fidesz) volt. Lám, tudnak az urak egyetértésben dolgozni, főleg, ha a tét évi nagyjából 150 milliárd forint, amit ezzel a törvénnyel ki lehet venni az emberek zsebéből, és betömni az erőművek amúgy is dúsgazdag tulajdonosainak vastag bukszájába. Különösen szomorú, hogy ezen cégek körében óriási francia energiaszolgáltatók (Dalkia-csoport, EDF) is vannak, tehát parlamenti pártjaink a magyar emberek pénzét külföldi multiknak juttatják. Mi ez, ha nem hazaárulás?!
Mert a történet erről szól: a kötelező áramátvételi rendszer (KÁT) keretében a gázturbinákkal hőt termelő erőművek – amelyek jellemzően a távhőszolgáltatást látják el – „melléktermékeként” keletkező áramot, illetve a megújuló forrásokból termelt energiát az állam szabott áron átveszi, amely jóval magasabb a normál piaci díjaknál. A mögöttes elképzelés az volt, hogy így támogatják a korszerűbb energiatermelést, a megújuló energiát, kedvet csinálva a területre történő beruházáshoz. Hát a kedv jócskán megjött, mert kiderült, hogy hatalmas buli államilag támogatott erőműveket létesíteni. Ezért került Kapolyi cégéhez a Vértesi Erőmű, Demjáné a Bakonyi Erőmű, Pomázi Csaba Fidesz-közeli nagyvállalkozónak számos erőműben van tulajdona, és Hujber Ottó szocialista nagyvállalkozó is megnyithatja a bíróság friss döntése nyomán a szerencsi szalmatüzelésű erőművét, tekintet nélkül az általános tiltakozásra és a környezetvédelmi szempontokra.
Miért volt szükség a gyors törvényalkotásra? A 2007-es villamosenergia-törvény alapján 2010. december 31-ét követően már nem járt volna támogatás az erőművek jelentős részének. A Magyar Energia Hivatal (MEH) felülvizsgálta a kötelező átvételi rendszert, megállapítva, hogy a jelenleg támogatott erőművek közel fele kiesne a támogatással járó kötelező átvételi körből, érzékeny veszteséget okozva a tulajdonosnak. A módosítás értelmében 2015. december 31-éig változatlan feltételekkel kapnák az erőművek a támogatást, tekintet nélkül arra a tényre, hogy a beruházás akár már régen megtérült (ezt a tényt vizsgálta a MEH a tavalyi év során). Indokként szemforgató módon a távhőszolgáltatás zavartalanságát és megfizethető szinten tartását hozták fel, arra utalva, hogy a távhőt termelő erőműveknek nem kell árat emelniük, ha más forrásból is bevételhez jutnak.
Csakhogy ez a más forrás szintén a fogyasztók pénztárcája! Ugyanis a KÁT lényege az, hogy az áramszolgáltatók kötelesek szabott feltételekkel, szabott mennyiségben és áron átvenni az áramot a termelőtől, és ennek az energiának az ára folyamatosan emelkedik a piaci árhoz képest. A különbséget nem fogja az áramszolgáltató benyelni, hanem továbbhárítja a fogyasztóra, ezért emelkedik folyamatosan az áram ára. A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) friss elemzésében (www.rekk.eu/jelentes) nyomon követhető, hogy mekkora árkülönbség van a normál piaci ár és a támogatás miatt eltorzult kötelező átvételi ár között, amely 2009 júliusában 33.9 Ft/kWh, több mint háromszorosa a piaci árnak.
Ezt szemlélteti az alábbi táblázat (forrása a REKK elemzése):
 |
Ezért aztán nem csoda, hogy az erőművek lehetőleg az általuk termelt áram minél nagyobb arányát a KÁT keretében kívánják értékesíteni, és ebben kitűnő támogatókra leltek a Podolák-Fónagy kettősben, vagyis az alkalmi nagykoalícióban, amely gazdasági hátterét tekintve nem is áll annyira távol egymástól, gondolva például a Strabag és a Közgép nagyberuházásaira, vagy a pályázati pénzleosztásokra (a Gyurcsány, Zuschlag, Szijjártó közötti együttműködésre). A KÁT-rendszer indulása, 2003 után még évekig 10-12% körül stagnált a kötelezően átvett áram aránya az összes hazai termeléshez viszonyítva, de tavaly már meredeken emelkedve átlépte a 20%-ot, és további emelkedése prognosztizálható. A Fidesz és MSZP mögött álló gazdasági körök nagyon jól járnak, mert 2008-ban 52 milliárd Ft-ot fizettek ki ezen energiatermelőknek, addig 2009 első félévében már 70 milliárd Ft-ot, ami az év végéig megduplázódott, és folyamatosan emelkedik. Nem meglepő, hogy erről nem tudtak könnyedén lemondani az erőművek urai. Sokkal egyszerűbb megvenni néhány politikust, akik hűségesen kijárják az érdekeiket, a szerencsétlen nép pedig fizeti ennek az árát. Mert az áram árában ez a támogatás minden egyes elfogyasztott kilowattóra után 3.73 Ft/kWh-os költséget jelentett eddig a fogyasztóknak Köszönjük meg a Fidesznek és az MSZP-nek, sok egyéb döntésük mellett, amely az ország „érdekét” szolgálta!
dr. Lenhardt Balázs
a Jobbik gazdasági kabinetjének vezetője
(Kuruc.info)
