Hazánk fordulóponthoz érkezett, ez ma már olyan tény, amit csak nagyon kevesen mernek kétségbe vonni. Mind a Fidesz hatalmas arányú győzelme, mind a két új párt megjelenése a politikai palettán mutatja, hogy Magyarország népe szeretne valami újat elkezdeni. Talán, mert konkrét jövőre vonatkozó elképzelések nincsenek. Sem a társadalom előtt, sem a pártok politikai programjában nem jelenik meg egy átfogó, több évtizedre szóló nemzetstratégia alapja. E nélkül pedig semmiféle társadalmi kohézió nem lehet tartós, esetleges létrejövetele is inkább illúzió, semmint társadalmi valóság.


A jövő berendezkedését, a magyar választópolgár biztonságának, gyarapodási lehetőségeinek megteremtését célzó új társadalmi szerződésre van tehát szükség. Erre teszek egy kísérletet a következőkben.
1. Csak demokratikus nyilvánossággal lehet a magyarság morális megtisztulását elérni, egy új szellemi alapot megteremteni.
a. Az Alkotmány 61. szakaszának 1. bekezdése kimondja: minden magyar állampolgár jogosult megismerni és terjeszteni a közérdekű adatokat.
Ennek szellemében a közvagyon terhére kötött szerződések, megállapodások, kötelezettségvállalások, a közvagyon alakulására vonatkozó adatok, a közteherviselés ellenőrzéséhez szükséges bankszámlák és banki könyvelési adatok nem lehetnek titkosak. Tehát: azonnal fel kell oldani minden közvagyonra, állami szerződésre, stb. vonatkozó titkosítást, azokat teljes egészében közölni kell a magyar néppel, annak elemzésére szabad teret kell engedni a sajtónak. Ugyanakkor eljárást kell kezdeményezni Gyurcsány Ferenc ellen, aki az Alkotmány ezen pontjának szellemével ellentétesen a 2006-os országgyűlési választások során eltitkolta az ország valós helyzetét, ezzel megtévesztve a választókat, alapjaiban sértve meg a demokrácia törvényeit és szokásait. Az ezzel kapcsolatos körülményeket, a nyomozás lezárta előtt, de két évnél semmiképp sem később nyilvánosságra kell hozni.
b. Alkotmányunk kimondja azt is: a vagyonnal és a közteherviseléssel kapcsolatos személyiségi jogok nem gátolhatják a közteherviselés megvalósítását!
Ennek értelmében a közteher kárára elkövetett gazdasági tevékenységek részletei nem titkolhatók el CSAK a személyiségi jogokra hivatkozva. Törvényt kell alkotni arról, hogy a hatóságok nyugodtan hozzáférhessenek az elmúlt esztendők korrupciós bűncselekményekben részt vevő politikusok bankszámláihoz, azokat azonnal zárolni kell, a nyomozás állása szerint, de 2 évnél semmiképp sem később a nyilvánossággal ezeket meg kell ismertetni!
c.: Az adó-, vám-, és tb-fizetési kötelezettségek teljesítése évekre visszamenőleg is vizsgálhatók. Ezzel hatóságoknak élniük kell, különösen akkor, ha a közvagyon szándékos károsítása fokozottan áll fenn.
d.: Haladéktalanul meg kell szüntetni az előző kormány által indított, egyértelműen politikai motivációjú bűnügyi eljárásokat, azok esetén pedig egyértelműen meg kell nevezni a kormányzati felelősöket. Nem lehet demokráciáról beszélni egész addig, míg az egyértelműen politikai utasításra született ítéletek, letartóztatások felelőse nincs megnevezve és az ügy a teljes részleteiben nyilvánosság elé nincs tárva.
Azaz:
- Az őszödi beszédben elhangzott állításai miatt Gyurcsány Ferencet azonnal bíróság elé kell állítani!

- Legkevesebb 6 hónapon belül eredményesen kell zárulnia annak a nyomozásnak, amely a 2006. október 23-án elkövetett brutális rendőrterrort, az erre parancsot kiadókat, a politika és a 2006 őszi események összefüggéseit vizsgálja. A felelősöket név szerint kell megnevezni, a nyomozás eredményeit annak teljes részleteiben a nyilvánosság elé kell tárni.

- Szabadon kell engedni Budaházy Györgyöt és a Hunnia-ügyben letartóztatott magyarokat. Esetüket újra ki kell vizsgálni, nem kerülve el a politika és az ügy kapcsolatát, bíróságon kell meghallgatni Draskovics Tibort a Budaházy-ügyben elkövetett bizonyítékhamisítása miatt. A nyomozóhatóságoknak és a bíróságoknak meg kell hallgatniuk Benkő Györgyöt, valamint haladéktalanul ki kell vizsgálni, hogy a nyomozás során miként kerülhettek nyilvánosságra olyan bizonyítékok, melyeket előzőleg az ügyvédeknek sem mutattak meg, illetve ki kell deríteni, hogy mindez miért maradt szankció nélkül, noha a napnál is világosabb, hogy - Budaházyék ügyétől függetlenül - egy ilyen eseménysorozat bármikor előfordulhat, bármely ügyben indított nyomozás érdekeit sértheti, annak eredményét veszélyezteti és alkalmas a Magyar Köztársaság hatóságainak nagy nyilvánosság előtti lejáratásához, a közbizalom megrendülésének bekövetkeztére.

- Ki kell vizsgálni és nyilvánosságra kell hozni a „cigánygyilkosságok” történetéhez kapcsolódó politikai és nemzetbiztonsági szálakat. A portálunk által nyilvánosságra hozott dokumentum – mely szerint az ügyben gyanúsítottak közül ketten is a különböző titkosszolgálatok látóterébe kerültek, egyikük alkalmazásukban is állt – miatt már összeült a nemzetbiztonsági bizottság, ennek eredményéről egymásnak ellentmondó nyilatkozatok láttak napvilágot. Az esettel kapcsolatos titkosszolgálati szálakat tehát azon nyomban ki kell vizsgálni és nyilvánosságra kell hozni.
e.: Az elmúlt nyolc év, de különösen az elmúlt négy esztendő során meghozott törvényeket, azok módosításait, bírósági ítéleteket, határozatokat felül kell vizsgálni. Ebből a célból kívánatos lenne egy jogászokból álló szakbizottság létrehozása, mely átvizsgálja, mely törvények ütköznek az Alkotmány szellemével, melyek mondanak ellent a demokrácia alapszabályainak stb. Ezeket a törvényeket haladéktalanul vissza kell vonni. Ilyenek lehetnek például az előzetes fogvatartás körülményeire vonatkozó jogszabályok (a Gyurcsány-Bajnai kormány módosításai által négy év a maximális előzetesben eltölthető idő, ami már kínzásnak is felfogható, nem beszélve a fogvartartás körülményeinek emberi jogok elleni mivoltáról), a Gárda-per és az ezzel kapcsolatos határozatok, a szabad gyülekezési jogot sértő intézkedések, a közérdekű adatokra vonatkozó „titkosító-törvény”.
f.: Teljes szabadságot a sajtónak. Annak a tételnek a törvénybe foglalása, hogy a politikus és a politika nem minősíthet egyetlen sajtóterméket sem, illetve nem léphet fel ellenében, hatalmával nem élhet vissza a sajtó korlátozásának eléréséért. A képviselők legyenek kötelesek a sajtó kérdéseire válaszolni – egy ésszerű kereten belül persze – ugyanakkor törvénybe kell iktatni, hogy párt- és kormányrendezvényekről a sajtó nem tiltható ki, függetlenül a párt vagy a sajtóorgánum által vallott nézetektől. A politikai vezetés, függetlenül kormánypárti vagy ellenzéki mivoltától, vonuljon ki teljesen a sajtóból, tartson fent saját maga számára különböző orgánumokat, ezeken pedig tüntesse fel, hogy kizárólag az ő nézőpontjait közvetítik. Ezeken kívül, de ezek figyelembevételével szükség van egy új médiatörvényre, amit a kormány – kétharmados többségétől függetlenül – a szakma és a nyilvánosság legszéleskörűbb bevonásával kell, hogy meghozzon.
Továbbá azonnal meg kell tenni a következő lépéseket:

- Haladéktalanul vizsgálják ki a Célpont riportereinek kábítószerrel kapcsolatos esetét, az ügyben érintett közéleti személyiségek ellen indítsanak eljárást. Töröljék a Célpont riporterei ellen felhozott vádakat, a sajtó munkatársainak csapdát állítókat pedig nevezzék meg, különös tekintettel a politikai felelősökre.

- Vizsgálják ki, hogy ki és milyen alapon érte el azt az amerikai szolgáltatóknál, hogy a Kuruc.info szerverét lekapcsolják. Szüntessenek meg azonnal minden jellegű titkos és nem titkos eljárást a Kuruc.info hírportál ellen, a hatóságok és a kormány a jövőben tartózkodjon a sajtó elleni mindennemű fellépésétől.
2. Magyarország szabadsága és függetlensége érdekében:
a. Törvényt kell alkotni arról, hogy az államháztartás terhére való hitelfelvétel, kötvénykibocsátás és garanciavállalás az Országgyűlés át nem ruházható jogköre legyen. Sem a mindenkori kormány, sem az MNB nem dönthet egymaga ilyen jellegű kérdésekben.
b. Az államháztartás külföldi hitelezőinél a kormánynak a lehető leggyorsabban, de még egy éven belül kezdeményeznie kell egy hároméves adósságszolgálati moratóriumot, és az ehhez kapcsolódó átütemezést. Az így nyert három évben át kell alakítani az adó- és a közigazgatási rendszerünket.
c. A forint csúszó leértékelését meg kell szüntetni. Nemzeti valutánk le- és felértékelése legyen a kormány hatásköre, melyhez az Országgyűlés jóváhagyása is szükséges.

d. Az alapvető létszükségleti árucikkekre árellenőrzést kell bevezetni, melyet a kormány által felállított szervek hajtank végre. Az alapvető élelmiszereken kívül az energiaárak és az alapvető egészségügyi szolgálatatások – beleértve az életmentő intézkedéseket is – államilag ellenőrzött, a lehető legalacsonyabb áron tartandók.
3. A magyar vállalkozások felemeléséért, a fenntartható fejlődés lehetőségének megteremtéséért
a. A hazai kis- és középvállalkozások számára hitelszövetkezetek hálózatát kell létrehozni. Az erre a célra felállítandó központi pénzintézet a hitelszövetkezetek többségi tulajdonában kell, hogy legyen, és abban is kell, hogy maradjon. A kamatszint nem haladhatja meg kezelési költség, a gondos hitelkihelyezés ellenére keletkező veszteségek és a forrásbiztosításhoz szükséges költségek szintjét.
b. Az államháztartásban keletkező bevételi többletből a kormány által javasolt és az Országgyűlés által jóváhagyott arányt minden esztendőben kamatmentes hitelként ezeknek a szövetkezeteknek meg kell adni. Törvényben rögzíteni, hogy a mindenkori kormány nem tér el ettől a költségvetési kötelezettségétől.
4. A jogállamiság és a nemzeti érdek hathatós érvényesüléséért
a. Meg kell vizsgálni, hogy a privatizációs szerződések nem valósítanak-e meg törvénysértést, valamint azt, hogy a vevők teljesítették-e szerződéses kötelezettségeiket. Törvénysértést megvalósító szerződés a Polgári Törvénykönyv értelmében semmis, ilyen esetben a szerződés előtt állapot visszaállítása a kívánatos. A szerződés megszegése esetén a hatóság kezdeményezze a szerződés felbontását, annak megkötése előtti állapot visszaállítását, illetve károk megtérítését.
Minden ilyen eljárásnak a titkosság kizárásával, azaz a lehető legszélesebb társadalmi ellenőrzéssel kell megvalósulnia. A megvalósulás érdekében új hatósági szervet kell létrehozni, amelynek vezetői és munkatársai nem lehetnek az eddigi privatizációs szerződések munkatársai és külső szakértői.
b. A hazai vállalkozások esetében törvényben kell biztosítani, a munkavállalói szervezeteknek elővételi joguk van. Számukra az állam kedvezményes kamatozású hiteleket kell nyújtson.
5. A létbiztonság megteremtéséért, a szociális háló megalkotásáért
a. A lehető leghamarabb be kell vezetni a családi adózást, az adót pedig egykulcsossá kell tenni. A létminimumot meg nem haladó jövedelmek adómentességét kétharmados törvényben kell rögzíteni.
b. A minimális bér, a minimális nyugdíj és a családi pótlék nem lehet kisebb a létminimumnál. A nyugdíjat, a sürgősségi ellátást, az élet fenntartásához szükséges gyógyszereket, és az életmentő műtéteket állampolgári jogon, minden magyarnak ingyenessé kell tenni.
6. A társadalom kettészakadásának meggátolásáért
a. Választott vagy kinevezett állami tisztségviselőknek és munkavállakónak, valamint a 25%-ot elérő állami tulajdonú vállalatok tisztségviselőinek és munkavállalóinak a fizetése nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér hússzorosát.
A fentiekhez természetesen mindenki kénye-kedve szerint hozzátehet vagy elvehet belőle, azonban úgy gondolom, az itt felvázolt programpontok alkalmasak lehetnek egy nemzeti minimum megteremtésére, pártállástól függetlenül minden magyar számára felvállalható gondolatok ezek. Ezért célszerű lenne nem vitát nyitni ezekről, hanem a fentiek betartását a mindenkori kormányon és Országgyűlésen számon kell kérni. Ebben az esetben valóban új Magyarországra ébredhetünk egyszer, a nem is oly távoli jövőben.
Síklaky István Önigazgató, jóléti Magyarország felé – Példa egy társadalmi szerződés program-részére című műve alapján (Megjelent „A mai világ és a jövő forgatókönyvei” műben, amely a „Nemzeti stratégia 2020-ig” című sorozat részeként látott napvilágot a Kapu kiadó gondozásában 1997-ben) írtam Florian Geyer, Kuruc.info