Budaházy (balszélen) már korábban is tüntetett
az ÁVO-s módszerek ellen a BRFK székháza előttBudaházy György, akit jelen pillanatban életfogytig tartó börtönnel fenyeget a diktatúra, újabb emailt küldött a Kuruc.info szerkesztõségének. Kéri, hogy vidéki tüntetéseken is olvassák fel. A Kossuth téren péntek este húga, Edda olvasta be bátyja beszédét, miután Gyuri telefonos bejelentkezése nem sikerült. Talán jobb is, mert könnyebben azonosíthatnák rejtekhelyét. A forradalmár egyébként attól fél, ha elfogják, lelövik és balesetnek állítják be. Levelét hatalmas ujjongással fogadta a tömeg.

Drága magyar testvéreim!
 
Az elmúlt napokban, hetekben az országot járom folyamatosan. Tessék ORFK, BRFK, Nemzetbiztonsági Hivatal, Nemzeti Nyomozó Iroda és még ki tudja milyen hivatal, dilettáns vezetõi? Tessék, szeretném hallani, hogy merre jártam! Vagy nem tudják? Akkor adják be lemondásukat!
 
Mert még egy amatõrt - akinek semmi rutinja sincs a bujkálásban - sem tudnak elkapni. Még csak fogalmuk sincs, hol keressék. A gyengébbekkel szembeni rendõri erõszakoskodáson túl képtelenek bármilyen szakmai eredményt is felmutatni! Ezért virágzik ebben az országban a bûnözés!
 
Mielõtt e sorokat papírra vetettem leültem és elgondolkoztam. Magamba kellett mélyednem, mert jártamban-keltemben, az információkat habzsolva nem volt idõm az elmélyülésre. Azon tûnõdtem, hogy is jutottunk ide? Micsoda iszonyatos tempó az, amivel az események haladnak! Hiszen még csak tegnap volt, hogy a magyar Szabadság terén önfeledt örömmel taszítottam mélybe az ott elfogadhatatlanul tornyosuló, elnyomó szovjethatalom emlékmûvén lévõ kommunista szimbólumot. És ma már, 16 nap után az ország elsõ számú közellenségének kiáltottak ki ezen kommunista rémuralom örökösei, és életfogytig tartó börtönbüntetéssel fenyegetnek. Állítólag lázadást készítek elõ. Lázadást? Lázadni elnyomás ellen szoktak!

Akkor ezek szerint most elnyomás van? Mert mi úgy érezzük sokan, hogy az van!
 
Barátaim! Hogy tudna egy becsületes bújkáló hazafi „lázadást” elõkészíteni, akinek se alvilági kapcsolata, se konspirációs gyakorlata, se semmilyen eszköze nincs ahhoz, hogy szervezkedjen. Egyetlen fegyverem a nyilvános közlemények! Nyilvánosan meg, hogy lehet titkosan szervezkedni? Fából vaskarika ez! De ezt már megszokhattuk a kommunistáktól, akik megalkották a „munkás-paraszt demokratikus diktatúra”, a „békeharc”, és az ezekhez hasonló, teljes önellentmondástól szenvedõ kifejezések sokaságát. Most az „õszinte hazugság” és a „nyilvánosan titkos szervezkedés” a legújabb ötleteik.

Gyurcsány, mint régi KISZ-vezetõ legalább az úttörõk 12 pontjára emlékezhetne! Volt benne ilyen, hogy „az úttörõ mindig igazat mond”. Nem ugrik be, miniszterelnök úr?

De fordítsuk komolyra a szót. Már az elsõ naptól érzékelhetõen a személyem miatt akarnak elfogni. Szeptember 19-én, a Szabadság téri események másnapján, amikor még semmilyen bizonyítékuk nem lehetett arról, hogy mit csináltam, hogy csináltam-e egyáltalán ott valamit. Már akkor kerestek a lakásomon a Nemzetbiztonsági Hivatal emberei. Már azelõtt kerestek, mielõtt a Kossuth téri színpadon nyilvánosan bevallottam volna, hogy én löktem le a szovjet címert.
 
Egyébiránt, szerintem errõl a mai napig is ez a beismerés az egyetlen bizonyítékuk. Mégis az elsõk közt kerestek engem és még néhány embert. És azért keresnek, azért akarnak letartóztatni, mert rettenetesen félnek. Félnek az új hiteles emberek megjelenésétõl, akiket nem lehet megvásárolni, akiket esetleg a nép vezetõkké emelhet, akik számon kérhetik majd rajtuk a bûneiket, akik véget vethetnek magyarság 1945 óta tartó megaláztatásának örökre. Ezt a rendszerváltást, ami kibontakozni látszik, nem õk készítették elõ.
 
Sõt, olyan hirtelen jött minden, hogy teljesen felkészületlenül érte õket.
Mert 1990-re el tudták tüntetni a 45 év bûntetteinek nyomait, ki tudták erõszakolni az akkori ellenzékbõl a saját átmentésükhöz való asszisztálást. De azóta temérdek újabb bûnt követtek el. Loptak, csaltak, raboltak az elmúlt 16 évben is, mert nem tudnak mást csinálni, mert nem értenek máshoz.

És most hirtelen nem tudják eltüntetni a nyomokat, ha most buknak, akkor kiderülhet minden, és akkor a népharag õket még az élõk sorából is elsöpörheti, de a börtönbõl biztos ki nem jönnek egy darabig közülük rengetegen. Errõl szól ez a történet kedves magyarok! És ha most nem veszitek észre az isteni gondviselés által kapott lehetõséget, ha nem látjátok meg, hogy lehetõséget kaptatok a történelemtõl, hogy örökre megszabaduljatok régi elnyomóitoktól és tönkretevõitektõl, ha hajlandóak vagytok a tüntetésekrõl mindig eredmények nélkül hazamenni, és nem ismeritek föl az erõtöket, hogy egy szusszanással elfújhatnátok ezeket mindörökre, ha nem vagytok hajlandóak fújni, vagy akár viharrá is változni, ha kell, akkor örökre elveszünk, akkor a magyarság kifogy javaiból és fiaiból. Akkor a határon túli testvéreiteket kiírtják idegen uraik, míg a sajátjaitok lassan kipusztítanak benneteket itthon. Ez itt a tét! És nem az én életem, még csak nem is az, hogy látom-e valaha még három gyermekemet és feleségemet. Nem a börtönökben most is ott sínylõdõ, vagy még éppen bújkáló ifjú forradalmárok jövõje. Nem. A ti jövõtök, az egész nemzet jövõje, ami ha most gyáván megfutamodtok örökre elvész. Gyáva népnek nincs hazája! De ti, akik a világverõ hunok, az Európát megrettentõ hõs honfoglalók leszármazottai vagytok, akik Mátyás fekete seregének, Rákóczi és Kossuth katonáinak utódai vagytok, ti nem lehettek gyávák. Én az életemet a kezetekbe adom. Ha elfognak, nektek kell kiszabadítanotok engem és a többi fiatal testvérünket. És nem a mi személyünk miatt, hanem azért, hogy ne kerüljön a ti szabadságotok is velünk együtt örökre rácsok mögé. Isten legyen velünk!
 
Budaházy György

A bújkáló forradalmár korábbi levele itt érhetõ el