Sőt ellenkezőleg. Bízvást kijelenthetjük, hogy a narancsos politikai formáció a hazai polgárosodás, egy új reformkor megvalósításának legfőbb kerékkötője, s tevékenységével, eddigi intézkedéseivel minden korábbi előzményt felülmúlva felgyorsította Magyarország latin-amerikanizálódásának folyamatát. Kétségtelen, hogy a fideszes klientúrára – amely gordiuszi csomóként fonódik össze a szocialista tőkés körökkel – aranyidők köszöntöttek, ellenben a társadalom kétharmad része vészes egzisztenciális, perspektíva nélküli léthelyzetbe került. Hazudozhatnak itt a Lázár- és Matolcsy-formátumú politikusok és szellemi holdudvaruk tagjai gazdasági élénkülésről, a munkanélküliség csökkenéséről, a valóságban stagnál, illetve romlik a duális szerkezetű magyarországi gazdaság hazai vállalkozói szektorának helyzete, folytatódnak a „leépítések”, s ezzel párhuzamosan nő a munkanélküliség. Legalábbis a tényleges, nem pedig a regisztrált adatokat tekintve. Vagyis politikájával egy „polgári” párt épp a nemzetfenntartó polgárságot teszi tönkre, állítja a falhoz.

A legújabb őrületes agymenése a Likud-testvériség agytrösztjének a közmunka projekt kiötlése volt. Miután az Orbán-kormány képtelen a gazdasági konjunktúrát beindítani, s ezáltal új munkahelyeket létrehozni, sőt épp az ellenkezőjét teszi, gyorsan lefaragták a korábban is nyomorúságos szociális kiadások összegét. Megszűnt a passzív táppénz rendszere, 3 hónapra csökkentik a munkanélküli ellátás időtartamát, az ezt követő ún. bérpótló juttatás folyósítását pedig valamilyen közmunka elvégzéséhez kötik. No, mármost ez úgy fest a rögvalóságban, hogy ezerszámra közvetítenek ki a munkaügyi központok diplomás embereknek alkalmi-segédmunkási állásokat, s amennyiben az illető a felkínált munkalehetőséggel nem kíván élni, megszüntetik a bérpótlék folyósítását. Gratulálunk, Fidesz-Magyar Polgári Párt! Valóban ennyire hülyék lennétek? Attól fog az „új ország” felépülni, hogy a volt közalkalmazottak, könyvtárosok, tanárok, közművelődésiek, egészségügyiek lapátolnak, kukákat ürítgetnek, szemetet szednek, parkosítanak, vécét takarítanak? S országromboló politikátokkal még csak esélyt sem adtok nekik, hogy szakmájukban elhelyezkedve, képességeiknek és tudásuknak megfelelő munkával szolgálhassák hazájuk üdvét és felemelkedését! Ismételjük meg előbbi kérdésünket: valóban ennyire degenerált barmok lennétek, illetve vagytok, hogy el is hiszitek, ez a jövő útja, s ez hozza el az új reformkort? S vajon miért juttattok olyan megalázó helyzetbe akár több évtizedes szolgálati viszonyukat a politikus gazemberek hibájából elveszített, a munkájukat egész életük során tisztességgel végző diplomás vagy szakképzett embereket, hogy elzavarjátok őket segédmunkásnak holmi trógermunkát végezni?

S hogy eddigi állításainkat egy konkrét esettel és dokumentummal is igazoljuk, lássunk egy nyíregyházi történetet. Talán mondanunk is felesleges, ebben a városban is, miként mindenütt az országban, fideszes önkormányzat működik. S íme, mindenekelőtt a szóban forgó történet hiteles ügyiratának másolata:

Természetesen a kitakart helyeken az érintett valós, létező állampolgár neve és személyes adatai találhatók, melyeket az ő kívánságára nem hozunk, nem hozhatunk nyilvánosságra. Azért, mert senki sem büszke arra, amikor megalázó, emberi lényhez méltatlan helyzetbe hozzák, szinte bűnözőként tekintve rá a hivatali ügyintézés során. Az „új ország” fidesznyik csinovnyikjai. Mellesleg: senkiházi nímandok. Történetünk szereplőjéről elegendő annyit tudnunk, hogy az alábbi felső-, illetve középfokú végbizonyítványokkal rendelkezik: pedagógia szakos nevelőtanár, pedagógiai asszisztens, adósságkezelési tanácsadó, belső auditor. Nos, miként azt a nyájas olvasó láthatja, a megyei munkaügyi központ és egy bizonyos NYÍRVV Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Nonprofit Kft. síkidióta illetékesei „egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munkás) munkakörben állást ajánl” a diplomás munkanélküli részére. Hiába, no, lassan csak beérnek a 2010-es nagy áprilisi forradalom gyümölcsei. S épül az „új ország”. Tudniillik: leépül még az is, amit Gyurcsányék a véletlen, vagy valamifajta isteni csoda folytán meghagytak belőle. Igaz a mai társadalomlélektani miliő némi déja vu érzést keltve az emberben kissé emlékeztet a Rákosi-éra áporodott és terrorisztikus éveinek történelmi hangulatára, amikor a Horthy-korszak úri középosztályának tisztviselői portásként, kocsisként, napszámosként keresték a kenyerüket. Esetünkben a munkakereső abban a szerencsés helyzetben volt, hogy visszautasíthatta a megalázó ajánlatot, ámbár a „magasságos hivatal” ügyintézője – miként az a fenti dokumentumból is kitűnik – nem engedte meg azt számára, hogy tettének valóságos okát indokolja. Néhány, nyomdafestéket nem tűrő retorikai ötlettel szolgálhatnánk olvasóink számára, de talán fölösleges ezt tennünk. Nyilván egy ilyen mérvű, vérlázító gazemberség láttán mindenkinek kissé nyers, mi több vulgáris nyelvi képzettársításai támadnak…

Sajnálatos szociológiai tény azonban, hogy ma Magyarországon a hasonló helyzetbe került emberek mintegy 95%-a kénytelen a porig alázó állásajánlatot és lekezelő hivatali bánásmódot elfogadni és eltűrni, mert nem tehet mást. Nincsen megtakarított pénze, ellenben úszik a közüzemi díjhátralékok és az elmaradt havi lakáshitel törlesztő részleteinek adósságárjában, s örül annak, ha egyáltalán bármiféle munkát végezhet, s néhány tízezer forintnyi havi alamizsnához juthat.

Végezetül arra a fentebb feltett kérdésünkre válaszolnánk, miszerint a Fidesz országos és megyei, illetve helyi vezetői szimpla tudatlanságból, ostobaságból és hülyeségből teszik-e azt, amit tesznek, azt felelhetjük, korántsem erről van szó. Bármennyire is fájdalmasan és kijózanítólag hat ez akár több százezer, egyébként tisztességes hazánkfiára, ideje lenne végre már belátnia mindenkinek, hogy a Fidesz ugyanannak a kozmopolita-szabadkőműves globalista háttérhatalomnak a hazai érdekképviseleti szerve, miként az MSZP. S a közéleti maskarádé színpadán a rendezők, azaz a világhódítók rá osztották a nemzeti jellegű jelmez viselésének szerepét. Ám mindez nem több olcsó vásári, népámító komédiánál. Megérett az idő arra, hogy a nemzet elzavarja őket a hatalomból. Mert, ha ez nem történik meg, sajnos van, lesz még lejjebb is. Akkor maholnap azok is utcát seperhetnek, akik ma még rémálmukban sem gondolnak erre.

Lipusz Zsolt – Kuruc.info

Kapcsolódó: Jobbik: A közmunkatörvény nem tesz különbséget a tisztességes munkanélküliek és az ingyenélők között