1. 2003 ősze, egy elképzelt ideális Magyarországról szóló sok oldalas propagandaanyagban szereplő részlet (ezt az anyagot egyébként éveken át terjesztettük, sőt, a bujkálás alatt, 2007. januárban közzétett összefoglaló írásomban is benne volt, érdekes, hogy ekkoriban senki nem kezdett el emiatt hőbörögni):

„Legfőbb külpolitikai cél, a Szent Korona országának helyreállítása, Magyarország területi revíziója, a nemzet területi egyesítése. Ezért a magyar diplomácia a nemzetközi politikai szintéren egy közép-európai területi rendezést szorgalmaz, ennek keretében a cigányság számára önálló ország létrehozását támogatva (ezért más népek, pl. csecsenek, palesztinok, baszkok az életüket adják nap mint nap).” (Forrás itt.)

2. 2010. június 3. Váci börtönben írt hírelemzés részlet:

„Fideszes „díszcigányok” szerint a cigánykérdés megoldásának terén új idők jönnek. Én semmi újat nem hallok. Ugyanúgy az integrációról papolnak. De minek az? Ki akar velük „integrálódni”? Ki akar velük összekeveredni? Vagy mit jelent az integráció? Én nem akarok velük „integrálódni”, és a családomat sem akarom velük „integrálni”. Mint ahogy mondjuk a románokkal, szlovákokkal, németekkel, mozambikiakkal, stb. sem. Éljen minden népség szépen külön-külön, szervezze meg az életét, tartsa el magát. Én az önrendelkezés híve vagyok. Földet nekik! Külön cigány területet. Aztán költözzenek oda, és oldják meg az életüket tőlünk függetlenül. Követeljünk igazságot a szétszakított magyarságnak, hogy élhessünk újra egy hazában revízió által (legalább a határmentén egy tömbben élők esetében), és országot a cigányoknak is (mondjuk Borsod északi részét), hogy éljenek ők is ott egymás között, ne a mi nyakunkon. Ez a leghumánusabb, legdemokratikusabb, legigazságosabb megoldás. A börtönökből is „áthelyezzük” őket oda, „Cigányia” börtöneibe, őrizzék egymást ők, saját költségükön, vagy csináljanak, amit akarnak. A lényeg, hogy a határátlépéshez vízum kell, nekik is ide, nekünk is oda. Azt jól van.” (Forrás itt.)

3. 2010 június 17. Toroczkai Laci elutasító reakciójára írt válasz:

„Cigányia létrehozásának „őrültsége”: Mikor 2006 ősze után úgy szellemileg, emberileg is igazán közel kerültünk egymáshoz, akkor én már az ezzel kapcsolatos ötletemet (mert nem több ez) évek óta hirdettem. Számtalan szóróanyagot osztottam szét, amin ez rajta volt. Olyan megfogalmazásban, hogy Magyarországnak követelnie kellene egy közép-európai területi rendezést, és ennek keretében megfontolandó a cigányok számára egy külön ország létrehozása. Tény, hogy sokaknak szokatlan volt ez a felvetésem, emlékeim szerint talán éppen neked is, vagyis ez nem egy új dolog. Ismersz, tudod, hogy „megátalkodott” revizionista vagyok, ősi magyar-hun nemes, aki nem osztogatom a jött-mentek léleknyugalmával a haza földjét. De kimondtad a lényeget: „mérhetetlen szaporulatuk”. Szabolcs, Békés, Baranya – Hevest kihagytad – pont akkor lesz az övék, ha hagyjuk, hogy mindenhol ott legyenek ezzel a tendenciával. Nézz körül akár csak a saját szűkebb környezetedben, hogy kinek hány gyereke van vagy van-e egyáltalán gyereke, hisz neked is – reméljük, hogy még csak – egy van. A huszonéves cigány – még itt a börtönben ülő is – már vagy hárommal bír. Én hiszek benne, hogy sikerül változtatni a magyar nép szaporodási mutatóin - nincs is más esélyünk a túlélésre -, de egyelőre nekünk katasztrófa, nekik – ha nem is „mérhetetlen”, de – jelentős. A cigányság problémája nem csak magyarországi kérdés, pont ezért vetettem fel Észak-Borsodot (és nem Borsodot), mert azt lehetne Szlovákia irányába bővíteni (mint ahogy azt már írtam utóbb). Sajnos már így is „nekik adtunk” egy csomó földet, bizonyos helyeken már csak ők vannak, ahova már szinte a rendőr is alig mer bemenni. A különbség csak az, hogy most eközben a mi infrastruktúránkon élősködnek. Minden népnek megvannak a kollektív jogai, de ebbe az is beletartozik, hogy semelyik nép sem köteles egy másikat eltartani. És ettől a problémától nem tudom elképzelni, hogy „közös háztartáson” belül meg tudnánk szabadulni. Az „értelmesebb, becsületesebb” részüket pedig ne akard elszakítani tőlük, hisz pont azok lennének hivatottak vezetni őket, hatni rájuk, önállóság esetén rájuk is lennének szorulva. Olyan ez, mintha a felvidéki magyarok iskolázottabb részétől elfogadnánk, hogy olvadjon be a szlovákságba, ahelyett, hogy a magyarok szellemi vezetője, szószólója legyen. Az elit beolvasztásának és a tömeg dolgoztatásának törekvése pedig nem jött be pl. a románok esetében sem. A „legbrutálisabb eszközök” bevetései meg az utóbbi időkben inkább visszafelé sültek el. Azt csak nem gondolod, hogy én „csak úgy” hajlandó lennék bármilyen területen is az önrendelkezést megadni nekik. Szigorúan csak ha mindenhonnan átköltöznek oda. Egyébként egyszer régen – még 2006 előtt – Síklakival (az Összefogás a Fennmaradásért Mozgalom vezetője volt) pont ezen vitatkoztam, ő azt mondta, hogy jó az ötlet, csak legyen az odaköltözés önkéntes. Én meg mondtam, hogy ezt nem tudom elfogadni. Egyébként, amit meg meséltél, hogy Gyulával egyszer egy cigány vajdával beszélgetve egyetértettetek vele abban, hogy jobb lenne, ha a hozzá hasonlók vezetése alatt saját törvényeik szerint élnének egymás között, szintén inkább ebbe az irányba mutat, csak úgy lehetne az országban vagy 100 ilyen „autonóm” terület. Hát én azt mondom, legyen inkább egy, és szó sincs róla, hogy ha később többen lesznek, adunk hozzá még területet. Ráadásul pont a magyar szaporulat helyreállítása szempontjából is tartom ezt fontosnak. Nézd meg, hogy egy kipusztulóban lévő állatfajt is, hogy próbálnak megmenteni. Először is olyan életteret hoznak neki létre, ahol meg tud nyugodni, ahol biztonságban érzi magát, és nyugodtan tud gyarapodni. Nos, a cigányokkal belakott településeken, település részeken pont azért nem vállalnak gyereket a magyarok, mert abba a miliőbe nem akarnak, nem mernek, ezért nem működik az integráció. Persze mindez nem azt jelenti, hogy nem lehetnek asszimilálódó, beolvadó egyének, családok, és Hunnia is csak erről szólt, és nem tömegek befogadásáról. Mindent összevetve ezt az „őrült” ötletemet egyelőre fenntartom, hozzátéve, hogy egyáltalán nem követelem – bármilyen közös gondolkodás feltételéül – elfogadását, és nyitott vagyok egyéb használható elképzelésekre.” (Forrás itt.)

4. 2010. június 18. Váci börtönben írt hírelemzés részlet:

„Még egy szó „Cigányiáról”: A cigányok egy területre való „összeköltözése” nyilván az ott élő magyarok elköltözésével kell járjon. Én megértem, ha valakinek ez fáj, akinek a családja esetleg nemzedékek óta ott él, de valamit-valamiért. Így mindenhol ott vannak, úgy meg egy helyen lennének. Lakosságcsere. Volt már ilyen a történelemben. Észak-Borsod pedig azért is ideális, mert már most is abban a megyében vannak a legtöbben, és ha valaki ismeri a Kárpát-medence nemzetiségi térképét, az tudja, hogy a Dél-Felvidék Borsoddal határos szakasza az a rész, ahol nincs számottevő magyar lakosság, viszont Szlovákiának azon a környékén szintén jelentős számú cigány lakosság van, tehát abban az irányban később lehet bővíteni a területet, ha a szlovákok is rászánnák magukat. Ezt persze a magyar-szlovák területrendezéssel együtt lenne érdemes megejteni. Persze ez csak egy ötlet, de én nem most találtam ki, ezt hirdetem kb. 7 éve.” (Forrás itt.)

Nos, ezek voltak, amiket ezzel kapcsolatban mondtam. Ennek fényében alkosson véleményt mindenki. Csak annyit tennék még hozzá, hogy a börtönben volt szerencsém közelebbről megismerkedni velük. Először is a 20 éves cigány rabnak kint már 2-3 gyereke van, október 23-án Schneider Tomi a JOBBIK gyűlésen már egyenesen a mai újszülöttek felét jelölte meg cigányként (ez azért szerintem túlzás, de a harmada valószínű). Az ilyen „fegyvert fogok, ha egy négyzetméter földet is nekik akarnak adni” típusú emberek már mehetnek is és szabadíthatják fel a cigányterror alatt élő falvakat, ne várjanak semmire, mert 30-40 év múlva már örülhetnek, ha a saját portájukat meg tudják majd védeni. A börtönlakók kb. 70 százaléka cigány (20 százaléka magyar, 10 százaléka egyéb), ott aztán semmi ok nincs rá, hogy kíméljék őket (a börtönőrök 70 százaléka gyűlöli mindet), mégis mikor jönnek be délután a dolgozó rabok, a nagy részük magyar, a karbantartók magyarok, a zárka felújításokon a magyarok dolgoztak, a házi munkások többnyire magyarok mindenhol. Értitek? Nem a cigányok dolgoznak, mert nem lehet rájuk bízni semmit, valószínűleg azért. Mert nem értenek semmihez, mert a csavarhúzót félnek a kezükbe adni, nehogy belevágják a másikba. Ezekkel akartok ti önfenntartó börtönöket? (Miközben egyébként kint sincs munka.) A váci börtönben Margit néni az intézeti lelkész szívvel-lélekkel működteti a missziót, a legprimitívebb emberhez is van egy-két jó szava, próbál neki segíteni, az országban híresen jól működik a váci börtönmisszió, 50-100 ember van az istentiszteleteken, énekelnek, tanúbizonyságot tesznek (én is furulyáztam a missziós zenekarban). És mit gondoltok, hogy a misszióra kijárók hány százaléka cigány? Jó, ha a 40! Vagyis még ott is az egyébként kisebbségben lévő magyarok vannak többségben, nem a cigányok járnak oda fel tömegesen megbánni bűneiket. Erre nyilván jön a tipikus JOBBIK-os reakció, hogy még több rendőrt, még nagyobb szigort, még hosszabb ítéleteket stb. Bolondok vagytok? Már így is egy élhetetlen ország ez! Azt hiszitek, hogy wellness börtön van? Baromság! Lepusztult, ócska, értelmetlenül működő börtönök vannak, ótvar rossz koszttal (csak a cigányok jelentős részének – még köztük se mindnek – még ez is elmegy). A büntetőeljárás Magyarországon az ’50-es évek visszaélésszerű rendszerét idézi ma is! Én tudom, mert magamon teszteltem, a nemzeti radikálisok többségének fogalma sincs róla. És ezen keményítsünk még? Végül, mikor már mindent a cigányok visszaszorításához igazítottunk, lesz egy olyan országunk, amit már mi is utálunk. A jogállamot magunknak építjük! Csak itt két teljesen különböző társadalom él egy fedél alatt, amelyekre kétféle rendszert kéne alkalmazni, ami megoldhatatlan az apartheid vádja nélkül. A cigány kérdésnek három vége lehet. Az egyik, hogy legépeljük velük egymást. A másik, hogy összeolvadunk velük, és ami abból lesz, az lesz a „magyarság”. A harmadik, hogy saját lábukra állnak végre. Minden út e közül a három közül valamelyikhez vezet, az állandóan hangoztatott integráció is vagy a másodikhoz, vagy a harmadikhoz (mert ha a nagy integráló erőfeszítések következtében esetleg öntudatra ébrednek, majd önállóságot akarnak, mint oly sok más népcsoport). Az elsőt nem akarom – mint azt már Stadlernek is megmondtam –, nem vagyok gyilkos (persze ha sajnos meg kell majd küzdenünk önvédelemből mégis, én ott leszek). A másodikat is messzemenően elutasítom (egyébként a cigányok is többnyire). Ezért érzem egyedül járhatónak a harmadik utat. De nem vagyok merev, szívesen meghallgatok értelmes gondolatokat más elképzelésekről. Az viszont felháborít, hogy egyesek itt engem bolondoznak. Én már akkor Trianon ellenes utcai rendezvényeket szerveztem, amikor az itt kommentelők jelentős része még valószínűleg nem is foglalkozott a kérdéssel. Hány „Igazságot Magyarországnak” matricát ragasztottak ki az ilyenek? (Ha ragasztottak is, azt is valószínűleg én nyomtattam.) Úgyhogy jobb lenne, ha visszavennének az arcukból, és megértenék, hogy addig kell megoldani a problémákat, amíg azok el nem kezdik magukat megoldani.