Tényleg? Csak néhány apróság a közelmúltból: Szerbiában Milosevics még évekig hatalmon maradt a ’89-es nagy kelet-európai fordulatok után, véres háborúba sodorva az egész Balkán-félszigetet. A következményeit ma is nyögjük. Iliescu úgy lett Románia első „szabadon választott” elnöke, hogy a módszert még Ceausescu is megtapsolta volna. Szétverte az antikommunista, valóban demokrata ellenzékét, egymásnak ugrasztotta a magyarokat és a románokat Marosvásárhelyen, és örökös, lemoshatatlan vigyorával beleírta magát a történelemkönyvek azon fejezetébe, amely valahogy így hangzik: „Kommunista vezetők újraszületése 1989 után”. Ide sorolhatjuk még az ’56-os antikommunista forradalom idején a magyarokra vadászó Horn Gyula „demokratikus” miniszterelnököt, Gyurcsányt, aki a 21. század küszöbén a legcsekélyebb lelkiismeret-furdalás nélkül vetette be a terrort, mint fegyvert a magyar lakosság ellen, hogy hatalmát megtartsa, nos, ő sem a Hitlerjugednben szocializálódott, hanem a KISZ-ben, de említhetnénk még Meciart, a Moldovai Köztársaság újkommunistáit és még mindig nem értünk a sor végére.

Szóval nincs semmi arra utaló jel, hogy fennállna a kommunista diktatúra visszaállításának a veszélye? Hát, ha fentiek nem számítanak annak, akkor bizony viselhet mindenki horogkeresztet az utcán, hisz annak még csekélyebb a veszélye, hogy a nemzetiszocializmus visszatér. És hát ugye, ahogy az Emberi Jogok Európai Bíróság egy vállrándítással elintézte a kommunista diktatúrák áldozatainak megsértését, úgy mi is csak a vállunkat vonogatjuk, ha a Mazsihisz hisztizni kezd a szvasztika láttán. Amúgy szvasztikának valóban lehet többféle jelentése, ellentétben a vörös csillaggal. A vörös csillag immár végérvényesen összefonódott a kommunizmussal, míg a szvasztika mégiscsak egy több ezer éves vallási szimbólum is egyben.

Gyakorlatilag az összes indok, amit ez a szörnyszülöttekből összeállt bíróság felsorolt, ugyanúgy érvényes lehet a horogkereszt viselése esetén is. Borítékolható azonban, hogy az emberi jogok eme fura bajnokai nem lennének ilyen elnézőek ebben az esetben.

Tényleg, annyira unom már, ahogy ez a Nyugatnak nevezett szarhalmaz belepofázik a mi életünkbe, miközben a Lajtán inneni területeket csak piacnak, az embereket pedig csak fogyasztónak látja. Csak egyszer adná meg az Isten a lehetőséget, hogy kommunistáinkat odaadjuk nekik, hadd vezessék országaikat, rögvest azt követően, hogy a 2. szovjet hadtest végigerőszakolta társadalmuk hölgytagjait.

Igazán megérdemelnék. De mi is!

Alex Strauss – Kuruc.info