Igen, tudom, nem arról van szó, hogy Orbán és Matolcsy elképzelései csődöt mondtak, hanem ez újratervezés, ahogy a megszorítás is csak átszervezés, és így tovább. Újbeszélül hadar az egész kormány, főleg a mögöttük álló holdudvar, amelyik nem kis fáziskésésről tett tanúbizonyságot, amikor a hátsó feléhez közel álló lap főoldalán jelent meg két egymással ellentétes cím.
Az egyik arról szólt, hogy Orbánék visszahívják az IMF-et, a másik cím pedig Bayer Zsoltit takarta, aki épp azt boncolgatta, hogy milyen szemetek ezek a nyugatiak, az IMF és mindenki (ez kivételesen igaz is), Orbán pedig a csodás jövő felé vezeti hazánkat azzal, hogy a gazdasági szabadságharc során elvágta a nyugati pénzvilágot uraló bankárelit és hazánk közötti köldökzsinórt.
A magyarországi kormány Janus-arcának eklatáns példájával állunk szemben, de ez még csak hagyján; a kérdés: mi lesz ezután, és főleg az, hogy jutottunk ide vissza?
Nem nehéz azt belátni, hogy a Gyurcsány-rezsim által hátrahagyott csapdák, az IMF bosszúvágya és a kormány szűklátókörűsége egyaránt kellett ahhoz, hogy ez bekövetkezzen. Az államadósság – amint arról pont tegnap írtam – a nyár végi 75%-ról visszaugrott 82%-ra. Trükkök százai sem segítettek, hogy kedvezőbb besorolást kapjunk, vagy legalább annyit elérjünk, hogy ne rontsák hazánk minősítését. Könnyű azt is felismerni, hogy a magas valutaárfolyam is ennek a játéknak az eredménye. Magyarán kényszerítenek arra, hogy IMF-hitelt vegyünk fel, a besorolást pedig azért rontják, hogy még nagyobb kamattal kapjuk meg.
A kormány pedig ott követi el a legnagyobb hibát, hogy ennek a jól átlátható zsarolásnak enged, feladja korábbi, amúgy is lepkefingnyi erősségű állásait, és visszatáncol. Kérdés: hova lett a Kínától beígért egymilliárd euró? Mi van a gazdaságban fúvó keleti széllel? Hirtelen smafu lett? Miért kell nekünk visszatáncolni oda, ahol fonják a kötelet vigyorogva, hogy a nyakunkba helyezhessék?
Nos, a válasz nagyon egyszerű: ha nem óvatoskodva, udvariaskodva kezd neki a kormány ennek a sehova sem vezető gazdasági szabadságharcnak, hanem a Jobbikra hallgat, és hivatalba lépése után rögtön kéri az államadósság újratárgyalását, esetleg felfüggesztését, netán saját magától megteszi ezt, akkor ma nem itt tartanánk. Orbán Viktor mindezekre azt válaszolta nem is oly rég Vona Gábornak a Parlamentben, hogy akkor hazánk a görög útra lép.
Nos, Orbán Viktor nem hallgatott Vonára, és hazánk hétmérföldes léptekkel tart a görög állapotok irányába. Ugyanakkor – jegyezzük fel az utókornak – még most sem késő. Egyszerűen be kell jelentenünk, hogy nem kérünk IMF-hitelt, de nem is fizetünk semmit többet, legalábbis a következő X évben nem, amíg nem szedjük rendbe magunkat. Borítékolható, hogy a kormány nem ezt fogja lépni, így két lehetséges változat marad: előrehozott választás és Jobbik-kormány, vagy a görög út.
Csontos Márk – Kuruc.info
(Kép: Vastagbőr)