Párizs, 1933. január 31. (Havas) A Le Temps szerint Hitler kormányra jutása kétféleképpen magyarázható: vagy Hindenburg gyengeségével, környezetétől való függőségével, a forradalmi erő előtt történt meghajlásával, – vagy pedig Hindenburg elszántságával, aki úgy akar végezni Hitlerrel, hogy hatalomra engedi. Az előbbi esetben Hindenburg aligha kerülheti majd el az elnökválságot, ha Papen és Schleicher után Hitler is csütörtököt mond. A második esetben Hitler súlyos feladat előtt áll: fenn kell tartania a belső rendet, és segítenie kell a munkanélküliségen úgy, hogy ha a „Vezér” hivatásos agitátornál nem egyéb, aligha válhat úrrá e feladatokon. Meg kell mindenesetre várni az új kormány cselekedeteit, mert Hitler, aki foglya saját rejtélyességének és rohamcsapatainak, tényleges eredményekkel tudja csak a beléje helyezett bizalmat igazolni, minden más esetben kénytelen lesz bevallani vállalkozásának siralmas kudarcát. (MTI)
Prága, január 31. (Magyar Távirati Iroda) A cseh sajtó élénken foglalkozik az új német kormány kinevezésével.
A Lidove Listy megállapítja, hogy az új német kormányban a külpolitika irányvonala nem szenved majd törést, és általában lényegesebb változások nem várhatók kifelé. A belpolitika bizonyára sok változást hoz majd.
A Narodni Politika úgy látja, hogy Neurath folytatólagos külügyminiszterségével az eddigi német politika is fennmarad, amely már eddig is erősen törekedett a versailles-i békeszerződés módosítására. Ezt a törekvést a horogkeresztesek részvétele a kormányban még csak megerősíti.
A Pravo Lidu külpolitikailag lényegbe vágó változásokat nem vár a Hitler-kormánytól. Radikálisabb követelésekkel – írja – már nem állhat elő, mint amilyeneket az eddigi kormányok terjesztettek a világ elé. Az egész világon megerősödik majd a nemzeti irányzat, főleg Franciaországban és Lengyelországban.
A Narodni Listy szerint Hitler kancellársága a német nacionalizmus megerősödését jelenti, nem mintha az eddigi német politika nem lett volna eléggé nacionalista, de Hitler népszerűsége és azok a reménységek, amelyeket a német nemzet hozzáfűz, nagymértékben helyezik őt előtérbe nacionalista szempontból.
A Poledni Listy szerint ismét kiderült, hogy a cseh politikai hírszolgálat mennyire tévesen tájékoztatja a nyilvánosságot a szomszédokról. Amilyen meglepetés volt annak idején a német–osztrák csatlakozás terve, éppen olyan meglepetésként hatott Hitler kancellársága. A bal felé tájokozódó cseh külpolitika nem tart fenn érintkezést a külföldön azokkal a döntő tényezőkkel, amelyeknek befolyásuk van az ottani politikai életre, de véletlenül jobboldaliak. Csehországban hivatalos helyen is igen éles hangon beszéltek Hitlerről, mert nem értették meg, hogy mindennemű külföldi mozgalmat tárgyilagosan kell megítélni, tekintet nélkül arra, hogy a cseh felfogás mint gondolkozik róla. Csehország egyszerűen nem tud alkalmazkodni ahhoz az elvhez, hogy a külföldi személyiségeket, politikusokat és másokat, akik esetleg hatalomra kerülnek, kíméletesen kell kezelni. Nem kell személyes kapcsolatokat keresni a külföldi jobboldali államférfiakkal, de viszont nem kívánatos, hogy ezeket már eleve ellenszenvvel ítélje meg. Csak meg kell gondolni, hogy mennyi kárt okoztak Csehországnak azok az elítélő nyilatkozatok, amelyek Mussoliniról és Pilsudskiról elhangzottak.
Berlin, január 31. Jóllehet a visszhang, amelyet az új kormány kinevezése keltett, természetesen nagyon eltérő felfogásokat juttat kifejezésre – az ellenzékhez tartozó csoportok állásfoglalása részben egyenesen rendkívül éles –, mégis a Hitler-kormánynak politikai körökben általában kedvező jövőt jósolnak, amennyiben arra számítanak, hogy a középpárt egyelőre valamilyen formában türelmi politikát kíván folytatni. Ez a felfogás megerősítésre talál a Germania állásfoglalásában, amely ugyan a középpárt részéről „jéghideg fogadtatás”-ról beszél, de azért kifejezésre juttatja a középpárt várakozó álláspontját. Véglegeset csak a birodalmi kancellárnak Kaas-szal, a középpárt vezérével mára kitűzött megbeszélése után lehet mondani. Figyelemre méltók a nemzetiszocialista körök nyilatkozatai, amelyek Hitler megbízatásáért a legnagyobb elismeréssel adóznak a birodalmi elnöknek.
A nemzetiszocialistáknak és az acélsisakosoknak a birodalmi kancellária előtt tegnap este rendezett fáklyásmenete, amely ezrek közvetlen hatalmas tüntetésévé alakult Hindenburg és Hitler mellett, az ősz birodalmi elnök döntő szerepét juttatta jelképes kifejezésre. A 86 esztendős hős, aki órákon át majdnem mozdulatlanul állott a kancellária kivilágított ablakában a felvonulás tartama alatt, élénken emlékeztette a szemlélőt a volt császárnak a történelmi nevezetességű sarokablakban álló alakjára. A tábornaggyal szemben ismételten megnyilvánuló hódolat az egész tüntetésnek olyan jelentőséget kölcsönzött, amely messze meghaladta a pártpolitikai méreteket, mert annak a férfiúnak szólott, aki a birodalmi elnök tisztségén túlmenően Németország nagyságát és tekintélyét testesítette még jó és rossz időkben, és annak képviselője még ma is. (MTI)
Berlin, január 31. (Wolff) A Rote Fahne (Vörös Zászló - Kuruc.info szerk.) ma reggeli kiadását elkobozták. (MTI)
Bécs, január 31. (Magyar Távirati Iroda) Hitler birodalmi kancellárrá történt kinevezése az itteni nemzetiszocialista táborban nagy örömet keltett. Ennek a napokban a Karlsplatzon tartandó nagygyűléssel és azt követő fáklyásmenettel akarnak kifejezést adni. A „Kampfruf” a nemzeti tanács haladéktalan feloszlatását és a mindig ismét elhalasztott új választások kiírását követeli, és bejelenti, hogy ennek a mozgalomnak az értelmében legközelebb gyűléseket fognak tartani.
Keresztényszocialista körökben rámutatnak az osztrák papságnak a Hitler-mozgalommal szemben elfoglalt ellenzéki magatartására. Kunschak keresztényszocialista munkáspárti képviselő egy tegnapi gyűlésen tartott beszédében egyesülésre hívta fel Ausztria katolikusait a nemzetiszocialistákkal szemben.
A Heimwehr köreiben kiemelik az acélsisakosok vezérének részvételét az új birodalmi kormányban, és rámutatnak a politikai rokonságra az acélsisakosok és a Heimwehr között.
Az osztrák szociáldemokrácia felhívást bocsátott ki Hitler ellen.
Berlin, január 31. (Wolff) Hitler birodalmi kancellár kedden délelőtt hosszabb megbeszélést folytatott Kaas dr. prelátussal, a középpárt elnökével és dr. Perlitius-szal, a középpárt birodalmi gyűlési csoportjának elnökével, hogy tisztázza velük az új kormány alakítása által előállott politikai és parlamenti helyzetet.
Kaas prelátus a párt nevében a kérdések egész sorát tette fel a kilátásba helyezett politikai irány tekintetében.
Hitler kancellár fenntartotta magának azt a jogot, hogy később megfogalmazandó pontos választ adjon Kaas prelátus kérdéseire. (MTI)
Berlin, január 31. Azokkal a különböző hírekkel kapcsolatosan, amelyek a sajtóban a porosz kormány összetételében beállott változásokról megjelentek, illetékes helyen rámutatnak arra, hogy Papen, Poroszország birodalmi biztosa, eddig a birodalmi kormány munkája által túlságosan igénybe volt véve, és így még nem vette át a porosz minisztérium vezetését. Ennélfogva természetesen nem is történhettek meg intézkedések e kérdésben.
A hétfői tüntetéssel kapcsolatos kommunista zavargásokról közlik, hogy a birodalmi kormány eddig még nem vett tervbe semmiféle különleges intézkedést a kommunista párttal szemben, mert egyelőre elegendőnek találja a birodalmi kormány a rendelkezésre álló rendőri hatalmi eszközöket.
Azok az angol sajtóban angol lapok berlini tudósítói révén napvilágot látott híresztelések, amelyek szerint az új kormány azért alakult meg oly gyorsan, mert a birodalmi véderő Schleicher, Hammerstein és Blomberg tábornokok vezetésével államcsínyre készült, teljesen légből kapott koholmányok. Sem Hindenburg elnöknek, sem pedig a híresztelésekben szereplő többi személyiségnek nincs tudomása ilyen tervekről.
Hamburg, január 31. A hamburgi rendőrség a tegnap esti és ma reggeli kommunista tüntetésekre való tekintettel a közbiztonság veszélyeztetése címén betiltotta az úgynevezett lübecki mezőre ma délutánra egybehívott kommunista tüntetést. (MTI)
Nemzetiszocialisták! Pártbarátaim!
A német történelemben igazán példátlan politikai küzdelem most tizennégy év után nagy politikai sikerre vezetett. Hindenburg birodalmi elnök úr engem, a nemzetiszocialista mozgalom vezérét, a német birodalom kancellárjává nevezett ki. Köszönöm nektek, hogy borús napokban éppúgy, mint a szerencse napjaiban rendíthetetlenül követtetek engem. Óriási a feladat, amely előtt állunk. Ezt a feladatot el kell végeznünk, s el is fogjuk végezni. Hozzátok, pártbarátaim, csak egy nagy kérésem van: Ebben az új nagy küzdelemben ajándékozzatok meg bizalmatokkal és ragaszkodástokkal épp úgy, mint a múltban, s akkor a Mindenható is áldását adja nekünk, hogy helyreállítsuk a becsület, a szabadság és a szociális béke német birodalmát.
Berlin, 1933. január 30.
Hitler Adolf