Német lapszemle, 1933. április 3. (MTI)

A sajtó kivétel nélkül kiemeli, hogy az első bojkottnap lefolyása birodalomszerte nyugodt és fegyelmezett volt. Egyben hírül adja, hogy Kielben, ahol Schumm Frigyes ügyvéd és közjegyző az atyja bútorüzlete előtt álló nemzetiszocialista őrszemet, Asthalter Waltert haslövéssel halálosan megsebesítette, a felbőszült tömeg behatolt a rendőrfogdába, és a letartóztatott zsidó ügyvédet revolverlövésekkel megölte.

A zsidóbojkott első napja a Voss. Ztg. (2-157) szerint általában nyugodtan és a legnagyobb tervszerűséggel hajtatott végre a németellenes külföldi propaganda elhárítására. A kieli eset kivételével Berlinből és az egész birodalomból nevezetesebb incidensekről nem érkeztek jelentések. Úgy látszik, hogy ennek az akciónak egyöntetűsége és megkezdésének, valamint befejezésének ütésszerűsége nem maradt benyomás nélkül a külföldön. Így feltehető, hogy a külföldnek valótlan borzalomjelentésekkel működő uszítása teljesen elnéző. Az akció müncheni központi bizottságának vezetője, Streichel képviselő szintén kijelentette, hogy a külföldről eddig érkezett jelentések szerint azt lehet várni, hogy a bojkott újból való felvétele elkerülhető lesz.

Göbbels dr. birodalmi propagandaminiszter szombaton délután a berlini ipari és kereskedelmi vállalatok nemzetiszocialista üzemi sejtszervezeteinek nagygyűlésén élesen támadta a szociáldemokrata és egyéb baloldali munkásvezéreket, akik a német munkásságot cserbenhagyták. Nyomatékosan hangoztatta Göbbels dr., hogy ki kell emelni, hogy a német néptől és annak kormányától mi sem áll távolabb, mint a háborús gondolat. Majd a bojkott jelentőségét emelte ki, hangsúlyozván, hogy a német munkás megmutatta hatalmát. Az akciós bizottságok még akkor is tovább működnek, ha estére véget ér a bojkott, hogy abban az esetben, ha a várakozási idő két napján belül nem szűnik meg a külföld bojkottuszítása Németország ellen, az akció szerdán különleges ütőerővel legyen képes megindítani a zsidóbojkottot. (Berl. Tagebl. 2-154.)