1944. április 5., 22:00 (MTI, Házi Tájékoztató)

Az esseni Nationalzeitung első helyen közöl cikket a magyarországi zsidókérdésről. A magyarországi átalakulás – írja a lap – a budapesti sajtónak alkalmul szolgál arra, hogy egy idő óta behatóan foglalkozzék a zsidókérdéssel, amely a legutóbbi magyarországi eseményekben különleges és a magyar nép számára majdnem végzetes szerepet játszik. A sajtó arra az egyértelmű megállapításra jut, hogy a zsidókérdést most már véglegesen és világosan meg kell oldani, hogy ilyen módon a magyar nép a zsidóveszedelemtől és a zsidóság romboló befolyásától egyszer s mindenkorra megszabaduljon.

Amint Rajniss írta az Esti Újságban, folytatja a cikk, az ezekben a sorsdöntő háborús időkben a háttérben mozgó zsidó aknamunka a zsidóság belpolitikai céljait a nemzet létét veszélyeztető nemzetközi célkitűzésekké egyesítette. Ily módon a hétről hétre nyíltabb uszítást űző zsidóság a „keresztény cinkosaival” és „konzervatív függelékével együtt” árulóvá lett.

A cikk ezután a magyar sajtó elzsidósodásáról közöl adatokat Rajniss nyomán, majd Kolosváry-Borcsa könyvére és a Sajtókamara évkönyvére utalva áttér a legutóbbi helyzet ismertetésére, és kiemeli, hogy ma a magyar külügyminisztérium hivatalos jellegű lapjának, a Pester Lloyd szerkesztőségének is 40 százalékát tette ki a zsidóság, és a szerkesztőség öt vezető helyét zsidók töltötték be.

Ezután részletesen fölsorolja a Nationalzeitung cikke az erős zsidó befolyás alatt álló napilapokat és folyóiratokat, majd így végzi beszámolóját:

– Magyarország új kormánya ebbe a sajtómocsárba rendező és szabadító kézzel nyúlt be, és ezért a magyar nép hálával tartozik. Ennek a megszabadító tettnek teljes horderejét csak később mérhetjük le teljes égészében.

A cikk végül egy függelékben kitér a Magyar Távirati Iroda jelentésére, mely szerint az eddigi zsidórendeletek a kérdés végleges megoldásának csak bevezetőjét alkották, és ezt a nyilatkozatot a lap félreérthetetlennek nevezi.