Az európai beteg neve: Magyarország - lapszemle
2007-11-15. 16:20
A Die Presse lesújtó képet rajzol a magyar gazdaság állapotáról. A Süddeutsche Zeitung beszámol a koszovói választásokon induló svájci milliomos kétes üzleti szándékairól.
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilapban Peter Martos Magyarország egy „igen beteg ember” című cikkében ismerteti a hazánk gazdasági helyzetéről alkotott lesújtó szakértői véleményeket. „Magyarország még mindig teljesen egyértelműen Közép-Európa beteg embere” – nyilatkozta Neil Shearing, a londoni Capital Economics elemzője szerdán a legfrissebb gazdasági adatok hallatán. (Ismert: a harmadik negyedéves GDP-növekedés összesen 1,1 százalék, míg Szlovákiában 9,4 százalékra számítanak – a szerk.) „Minden mutató rossz irányt jelez. A gazdaságpolitika teljesen elhibázott, de a politikában ez senkit sem érdekel” – mondta Lányi Bence, a budapesti Raiffeisen International közgazdásza. A KSH adatai szerint a harmadik negyedévben a gazdaság egyszázalékos gyarapodásával az elmúlt évtized leggyengébb növekedését mutatja. Az infláció 6,5-ról 6,7-re emelkedett, ami az idén még hét százalékra nőhet, vélekedik a Raiffeisen elemzője. A kormány lassú javulásban bízik, egész évre 2,2 százalékos előrejelzéssel számol. Ezzel Magyarország az uniós lista végén kullog, nagyjából egy szinten Dániával, mely a maga 0,6 százalékos harmadik negyedéves növekedésével a 27 állam közül a legrosszabb adatokat mutatta. A piackutató intézetek „pszichológiai fékről” is beszélnek. A GKI adatai szerint a fogyasztói index rekordmélységekbe zuhant. A magyar vállalkozók jövőképe még sötétebbé vált. Október végén már csak a menedzserek négy százaléka látta kedvezőnek vállalata kilátásait. Fél évvel ezelőtt még a megkérdezettek tíz százaléka tekintett optimistán a jövőbe.
Süddeutsche Zeitung (sueddeutsche.de)
A baloldali német napilapban Enver Robelli A luganói gazdag nagybácsi című, pristinai keltezésű cikkében foglalkozik a koszovói választásokon induló svájci milliomos terveivel. Pacolli egy évvel ezelőtt tért vissza Svájcból szülőföldjére, ahol megalapította az Új Koszovó Szövetséget (AKR). Közvélemény-kutatások szerint a szombati választásokon az AKR legalább 15 százalékra számíthat, így vélhetően a pristinai parlament harmadik legerősebb erejévé válhat. Az tette az időközben a svájci állampolgárságot is elnyerő koszovói férfit ismertté, hogy ő volt a Kreml felújítója. A Mabetex-csoport fénykorában évente közel egymilliárd dolláros forgalmat bonyolított. Pacolli ellen több esetben indítottak eljárást, 1999-ben egymillió dollár kenőpénzt utalt Borisz Jelcinnek, majd pénzmosás miatt nyomoztak ellene. Pacolli 3000, főként koszovói munkásával Asztana, az új főváros építésén dolgozik. S nem titkolja Nurszultan Nazarbajev elnöki diktatúrája iránti lelkesedését, s azt, hogy Koszovóban is egy hasonló „állammodellt” kíván bevezetni: „Erős elnök és egy legfeljebb öt vagy hat minisztériumból álló kormány kell. A demokrácia szép dolog, de mi a Balkánon élünk – itt erős ellenőrzés szükséges” – fogalmazta meg politikai krédóját. Ellenfelei szerint az állami vállalatok küszöbön álló privatizációjából szeretne részesedni. A koszovói ENSZ-igazgatás eddig megakadályozta a Mabetex nagyobb befektetéseit. Mások, mint Veton Szurroi publicista és politikus azzal vádolja Pacollit, hogy valójában az orosz és szerb érdekek képviselője. Az újságok emlékeztetnek arra, hogy Pacolli a koszovói háború alatt Jelcin küldötteként kívánt közvetíteni az albánok és a szerbek között.
(MNO) |
