Kuruc.info - Korlátlanul magyar: Válság a jenkiknél, mi fizetünk érte

A Neue Zürcher Zeitung elemzése szerint Magyarország fogja megszenvedni térségünkben az amerikai hitelválságot. A Der Spiegel úgy látja: hatalmas kudarc volt a bukaresti NATO-csúcstalálkozó.

Der Spiegel (spiegel.de)

A baloldali német hírmagazinban Matthias Gebauer „A csúcstalálkozó egy kudarc – A NATO létválságban” című cikkében von lesújtó mérleget az észak-atlanti szervezet bukaresti rendezvényéről. Gebauer szerint a 26 NATO-tagállam bukaresti találkozójáról készült harmonikus kép pusztán show volt. „A nyugati katonai szövetség léte válságba került – s az Oroszországhoz fűződő tisztázatlan viszony csak egyike a sok vitapontnak”, írja. Meglátása szerint az égetően fontos, a szervezet stratégiáját és koncepcióját illető vitákat el sem kezdték, attól a félelemtől vezérelve, hogy a szervezetet megosztó szakadékot nem tudják tovább eltitkolni. „A régi, egyesítő ellenségképnek – egy a Szovjetunió által dominált keleti blokknak – vége, felszámolta magát. Egy újban a NATO mindeddig képtelen volt megállapodni. A világ csendőre lesz, vagy megmarad önvédelmi szervezetnek?” – kérdi a szerző, aki rávilágít: noha Oroszország állt a bukaresti tárgyalások középpontjában, mégsem szállt vitába az utolsó napon megérkező Putyinnal. Örömmel vették tudomásul a távozó orosz elnök ajándékát, miszerint a jövőben a polgári NATO-javakat át lehet szállítani a hatalmas birodalmon. Sokan izgatottan készülnek a következőre, amit 2009-ben Strassburgban és Kehlben Németország és Franciaország közösen rendez. Az, hogy a szükséges vitát ott lefolytatnák, több, mint valószínűtlen – véli Gebauer.

Neue Zürcher Zeitung (nzz.ch)

A konzervatív svájci napilapban Thomas Fuster „A boldogságok apró szigete” című cikkében elemzi az amerikai pénzügyi válság kelet-európai hatásait. Az írásból kiderül, ugyan a pénzügyi válság nem kerüli el Közép-Európát, de magasabb kockázati prémiumot csak néhány országnak kell fizetnie, mint például a súlyos költségvetési problémákkal küzdő Magyarországnak. A növekvő befektetői idegesség és az emelkedő hitelköltségek idejében csökken az invesztíció, s aki a pénzét továbbra is az adott országba kívánja fektetni, az azért növekvő kockázati prémiumot követel. Magyarország esetében rossz, 170 pontos növekedés figyelhető meg, amit elsősorban a költségvetési hiány és a folyamatosan alacsony gazdasági növekedés eredményez. Több kelet-európai országban a gazdasági növekedés messze nem áll ilyen ingatag lábakon. Jóval szolidabban változott Csehország, Szlovákia vagy Lengyelország hitelképességének megítélése. Ezeknek az országoknak az elmúlt hónapokban jóval kisebb kockázati prémiumot kellett fizetniük.