2007. szeptember 6-án délután a SANA szíriai hírügynökség csak annyit jelentett, hogy a Földközi-tenger felől érkezett izraeli vadászgépek „hajnali 1 óra felé"megsértették Szíria légterét, a szíriai légelhárítás egységei felvették a harcot és távozásra kényszerítették a behatolókat, akik a sivatagi területeken ledobtak némi robbanóanyagot, ez azonban nem okozott sem emberveszteséget, sem anyagi kárt. Az izraeli rádió később azt közölte, semmiféle ilyen incidens nem történt.

Azóta kiderült, hogy az izraeli gépek nem vaktában szórtak el muníciót a sivatagban, hanem leromboltak egy szíriai katonai létesítményt. A Der Spiegel számos kulcspozícióban lévő személlyel, köztük Bassár el-Asszad szíriai elnökkel is beszélt a rejtélyes ügyről, elsősorban azt kutatva, nukleáris bomba gyártását segítő atomreaktorról volt-e szó, kik segítették a projektet és miért vállalta Izrael ennek az akciónak - amelynek következményei máig érezhetőek - a kockázatát. A terjedelmes Spiegel-anyag részletesen feltárja a támadás politikai előzményeit, azt, hogyan fedezte fel a CIA a sivatagban folyó építkezést, az izraeli akció lefolyását, nemzetközi összefüggéseit és máig kiható következményeit.

Asszad elnök a Der Spiegelnek azt mondta, nem atomlétesítményről, hanem hagyományos katonai berendezésről volt szó. „Visszaüthettünk volna, de hagyhattuk-e, hogy háborúba rántsanak bennünket? Belesétáltunk volna egy izraeli csapdába." Azzal kapcsolatban, hogy a NAÜ emberei urániumnyomokat találtak későbbi vizsgálatuk során a helyszínen, az elnök kijelentette, hogy azokat talán az izraeliek szórták le a levegőből, hogy Szíriát ilyen gyanúba hozzák. Asszad azt hangsúlyozta az idén januárban damaszkuszi palotájában lezajlott interjú során, hogy Damaszkusz nem kíván atomhatalommá válni, és azt sem hiszi, hogy Irán atomfegyvert fejleszt ki. „Szíria ellenzi az atomfegyverek elterjedését, atomfegyvermentes Közel-Keletet kíván - Izraelt is beleértve."

Az aktuálpolitikai összefüggésekre áttérve a Der Spiegel utalt arra, hogy Gáza legutóbbi izraeli bombázása után Asszad felfüggesztette az Izraellel török közvetítés nyomán kezdődött titkos béketárgyalásokat, de az is világos, hogy a szíriai elnök szeretné, ha törölnék a világ politikai számkivetettjeinek listájáról, és párbeszédet kezdhetne az Egyesült Államokkal és Európával. 2009 őszén Damaszkusz és a Nyugat kapcsolatai javulóban vannak. Sarkozy francia elnök Asszadot fogadva azt mondta neki, hogy a kapcsolatok normalizálása attól függ, meg tudnak-e felelni a szíriaiak egy meglehetősen élesen megfogalmazott feltételnek: „Véget kell vetni az atomfegyver-együttműködésnek Iránnal." Szíria az Egyesült Államokkal is tárgyal diplomáciai szinten és Abdullah szaúd-arábiai uralkodó - Washington áldásával - Damaszkuszba utazott, hogy elfogadhatóbbá tegye Asszad számára a mérsékelt táborhoz való közeledést. Obama elnök feltehetően hamarosan amerikai katonai attasét, majd nagykövetet küld Damaszkuszba. Szíriát törölhetik a terrorizmust támogató országok listájáról, amelyen ma Irán, Kuba és Szudán mellett szerepel. Asszad számára ez több milliárd dolláros segítségnyújtást jelenthet, és azt, hogy hozzáférhet a technológiai fejlesztésekhez, ami hosszabb távon az egyedüli reményt jelenti Szíria gazdaságának felélesztésére.

A Spiegel megjegyzi, hogy a pálfordulás városából, Damaszkuszból most olyan információkra tett szert, hogy Asszad szenzációs lépésre készül. Állítólag koreai kapcsolatainak jelezte, fel akarja tárni „nemzeti" atomprogramját, de anélkül, hogy bármit elárulna Iránnal és Észak-Koreával való együttműködéséről. Kadhafi líbiai elnök sokat nyert a nemzetközi közösségtől, amikor hasonló „beismerést" tett országa atomprogramjáról és letett róla. Észak-Korea azonnal igen keményen reagált, kilátásba helyezte a vegyi fegyverekkel kapcsolatos minden együttműködés leállítását is Szíriával arra az esetre, ha Asszad megvalósítja tervét. Ali Hamenei, Irán legfőbb politikai-vallási vezetője az ország fő atomtárgyalója, Szaíd Dzsalili révén még szigorúbb sürgős üzenetet küldött Asszadnak, tervét elfogadhatatlannak minősítette és kilátásba helyezte, hogy annak érvényesítése esetén véget vet a két ország stratégiai szövetségének.

Felderítési jelentések szerint Asszad egyelőre visszavonulót fújt. Bár tárgyalni szeretne ellenfeleivel, beleértve Benjamin Netanjahut, Izrael keményvonalas miniszterelnökét is, egyáltalán nem óhajtja teljesen feladni kapcsolatait a Hezbollahhal és annak támogatójával, Iránnal. Várhatóan igen magas árat fog kérni Izrael esetleges elismeréséért és azért, hogy közvetítő szerepet játsszon Teherán felé: nevezetesen a teljes Golan-fennsík visszaadását.

A Der Spiegel szerint az Al Kibar atomreaktor elleni Gyümölcsöskert akció igazi címzettje feltehetően Irán volt, Izrael végső figyelmeztetésnek szánta a támadást. Az iráni atomprogram végrehajtása azonban megerősített földalatti rendszerekben folyik, amelyeket az amerikaiaknak vagy az izraelieknek heteken át kellene bombázniuk, hogy komolyan visszavethessék a programot. A Gyümölcsöskert-akció csak annyit ért el, hogy ha Irán „tartalék-atomlétesítményt" akart építeni Szíriában, ezt a tervet meghiúsította. Ám ma Iránról feltételezhető, hogy már elérte a kitörési képességet, azaz amikor akarja, meg tudja építeni az atomfegyvert. Viszont semmi sem utal arra, hogy Szíria akarna - vagy képes lenne - ismét játszani a tűzzel. Az Al Kibar reaktor helyén egy hagyományos gyár épült. A hozzá vezető utat lezárták - „biztonsági okokból", mondják a közeli Deir el-Zor lakosai.