A Münchenben zajló 46. Biztonságpolitikai Konferencián részt vevő Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, kormánya képviseletében egy össze-európai biztonsági stratégia kidolgozását és elfogadását szorgalmazta, melyet azonban a NATO nem néz jó szemmel – írja kommentárjában a hamburgi hetilap. Az egész kontinenst – beleértve Oroszországot – egyetlen „egységes katonapolitikai térséggé kell nyilvánítani”, jelentette ki.
Lavrov szerint a biztonság oszthatatlansága azt jelenti, hogy egyetlen ország sem csökkentheti kockázatait és növelheti biztonságát más országok rovására, s ezt az elvárást bele kell építeni az új koncepcióba. Az orosz politikus elfogadhatatlannak tartja a NATO-infrastruktúra egyre közelebb vitelét Oroszországhoz, s éppen ezért az Európai Unió bővítését a volt poszt-szovjet térségben velük szembeni agresszióként fogja fel.
Szerinte is volt korábban lehetőség arra, hogy valamilyen közös megoldást találjanak az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) keretében, közvetlenül a Szovjetunió felbomlását követően. Akkor teljesértékű szervezetté lehetett volna fejleszteni az EBESZT, de ez mára már elveszítette aktualitását, azt követően, hogy a NATO egészen az orosz határokig terjesztette ki befolyását.
A Die Zeit rámutat arra, hogy a Lavrov által előadott páneurópai biztonságpolitikai stratégia nem más, mint Dmitrij Medvegyev elnök már jól ismert elképzeléseinek felmelegítése, s melynek homlokterében egy új biztonsági architektúra megépítése állna, amely egyesítené e téren Európát és Oroszországot. Erről – érthető okokból – sem Európa, sem pedig Amerika hallani sem akar.
Ugyanakkor barátságos kézfogással oldódott meg az a kirobbanni kész konfliktus, amit Turki al-Faiszal szaúdi herceg, a titkosszolgálatok korábbi vezetőjének kihívó magatartása idézet elő. Az Isztambulban megjelenő ellenzéki Hürriyet arról számol be, hogy a müncheni fórum rendezői egy panelben próbálták ültetni a szaúdi herceget, továbbá Danny Ayalon izraeli külügyminiszter-helyettest, a török külügyminisztert, Ahmet Davutoğlut, Joe Lieberman amerikai szenátort, illetve több más egyiptomi és orosz diplomatát. Megérkezésekor al-Faiszal ezt visszautasította, így a rendezők két külön panellé választották szét a szereplőket. Ám amikor a vita elindult, az izraeli diplomata átment a másik panelbe, ahol a meglepődött herceg végül barátságos kézfogással tett pontot a konfliktus végére. A török újság szerint a gesztus igen ritka, s ezért figyelemreméltó.
(Die Zeit, Hürriyet, Glóbusz)
