Az újonnan az európai struktúrákhoz visszatérő államok – és ezek között Litvánia is – megvalósíthatták régi álmukat és a lakosság stratégiai céljainak legjavát azzal, hogy csatlakoztak az Európai Unióhoz, illetve a NATO-hoz – írja a vilniusi napilap. Ám történelmük eme szakasza lezárult, és az új perspektívák nem mindenben egyeznek azokkal a célokkal, melyeket egyes meghatározó európai tényezők szeretnének az egész Unió számára előírni.
Nem vitás, helyes volt az a litván politika, mely szoros egyeztetést szorgalmazott az Unió két meghatározó államával, Németországgal és Franciaországgal. A szoros együttműködés eddig is nagy segítséget jelentett, s a jövőben is hasznos lehet. Ugyanakkor a bilaterális viszonyok terén az említett két ország szoros partneri kapcsolatokra törekszik Moszkvával, beleértve az energiaipart, a kereskedelmet, a beruházásokat, a kultúrát - sőt ma már a fegyverkereskedelmet is.
Litvánia – és nem csak e balti ország – ma komoly dilemmával szembesül: hogyan viszonyuljon mindehhez? Hasonló dilemma a közös uniós gazdasági kormányzat felállításának terve is, elsősorban azért, mert Vilnius nem feltétlenül osztja az ezzel kapcsolatos német és francia álláspontot.
(Delfi, Glóbusz)
