Salzburg tartomány napilapjában Karin Zuner „Akkor a görögöknek csődöt kell jelenteniük” címmel készített interjút Thilo Sarrazinnal, a Bundesbank kemény kijelentéseiről ismert elnökségi tagjával. A Club Salzburg menedzsmentje egy előadásra hívta őt. Sarrazin kérdésre válaszolva elmondta: Görögország költségvetési hiánya kiadásai negyedét teszik ki. Amikor ő pénzügyi szenátor lett 2001-ben Berlinben, akkor ő is ekkora hiányt örökölt. Öt év múlva már többlettel zárták az évet. Ma messzemenően nem lehet azt mondani, hogy Görögország minden objektív lehetőségét kimerítette, hogy a költségvetését a következő években szanálja. Ami azt jelenti, nincs szükség segítségen gondolkodni.

Thilo Sarrazin a Bundesbank elnökségi tagja nem ismer pardont. Legújabb provokatív felvetése, a görögöket magukra kell hagyni, ha képtelenek saját adósságaikat újra finanszírozni és költségvetésüket egyensúlyba hozni. Görögországnak akkor azt kell tennie, amit minden adós tesz – csődöt jelent – fogalmazott a vitatott szociáldemokrata politikus és a Német Szövetségi Bank elnökségi tagja.

Számos szakértő véleményével ellentétben Sarrazin szerint az eurót nem fenyegetné a görög államcsőd. „Az, hogy a General Motors csődbe ment, ez nem veszélyeztette a dollárt. Miért befolyásolná az eurót, ha Görögország 300 milliárd euróval csődbe megy?” Görögországnak ebben az esetben tárgyalnia kell a hitelezőivel az adósság-, vagy kamatfelfüggesztésről, ez azonban nem az államok döntése lesz. „Ez lenne az elrettentő példa minden potenciálisan felelőtlenül gazdálkodó országnak.”

A Görögországnak nyújtott esetleges állami segítségről zajló vitában Sarazzin világos előrejelzést tett: „közvetlenül az euróra egyáltalán nem leselkedik semmilyen veszély.” Ehelyett az egykori berlini pénzügyi szenátor óvott attól, hogy az EU pénzt adjon a görögöknek. Ezzel hamis jelzéseket küldene és ez ma még kiszámíthatatlan kockázatokat jelentene. Az Európai Központi Bankra nehezedő nyomás, a jövőben más euró övezethez tartozó államok adósságproblémáiban is segítsenek, hatalmasra nőne – jövendölte Sarrazin. „Akkor az adósságot inflációval is le lehetne küzdeni.” Spanyolország, Franciaország és Olaszország hosszú időn keresztül ezt az utat járta.

A Görögországnak nyújtandó segítséggel kapcsolatos vonakodás másik okaként elmondta, hogy a Szövetségi Köztársaság a háború után az erős ipar és a visszafogott bérpolitikával egy olyan modellt alkotott, ami erőssé tette a saját valutát. Ami oda vezetett, hogy a Német Szövetségi Bank egész Európa pénzpolitikáját irányította. Ez a franciáknak erkölcsileg elviselhetetlen állapot volt. Ezért akarták a valutauniót. Ezzel azonban a német modellt kiterjesztették európai szintre. A franciáknak be kell látniuk, hogy a valutaproblémájukat ugyan megoldották, de nem gazdaságuk versenyképességét.

Németország túlzott exporttöbblete miatti bírálatokat azzal utasította vissza, hogy a német ipari bérköltségek nem alacsonyabbak, mint Franciaországban. A franciáknál a költségek tíz évvel korábban még érezhetően alacsonyabbak voltak. Azt követően azonban figyelmen kívül hagyták, hogy ha gazdaságuk nem olyan termelékeny, mint a németeké, akkor nem szabad ugyanazt a bért kifizetni. Ugyanakkor elismerte a bírálatnak egy területen igaza van. Egyetlen ország sem képes hosszú ideig jelentős kiviteli többletre. Németországban nem az alacsony bérek jelentik a problémát, hanem túl alacsony belföldi fogyasztás.

A konzervatív német napilap 1100 feltételezett adócsaló ellen nyomoznak című cikkében tudósít a svájci CD-n megtalált adatok következményéről. Az adócsalók adatait tartalmazó svájci CD kiértékelése után a düsseldorfi államügyészség 1100 eljárást indított. Ezt a hírt megerősítette a lapnak az államügyészség szóvivője. A CD-n tárolt információk szerint a teljes befektetett összeg elérte az 1,2 milliárd eurót, fogalmazott Dirk Negenborn államügyész.

A düsseldorfi államügyészség irányítja az adócsalók elleni eljárást. Észak-Rajna-Vesztfália tartomány megvásárolta az ellopott CD-t. A más tartományokból származó adócsalók elleni eljárásokat az ottani hatóságoknak adták át. Az esetek nagy része bajorországi, baden-württemberg, rajnavidék-pfalzi és hesseni gyanúsítottakat érintenek. Észak-Rajna-Vesztfáliában 174 eset maradt és minden olyan eljárás, ami bankalkalmazottak ellen folyik. Ellenük az adócsaláshoz nyújtott bűnpártolás miatt nyomoznak. Azt az államügyész nem kívánta megerősíteni, hogy ismert személyek találhatóak-e a gyanúsítottak között. A feltételezett elkövetőknek már házkutatásokra is kell számítania. Amint arról a lap tudósított, az adónyomozók már számos helyen lecsaptak. A rendőrök házkutatási paranccsal már megjelentek több olyan dél-németországi ügyfélnél, akik az üggyel kapcsolatban nem kezdtek önrevíziót. A nyomozók már megjelenésükkor pontosan ismerték az érintett személynek a Credit Suisse-nél elhelyezett befektetési összegét.

Két évvel ezelőtt, hasonló esetben, amikor liechtensteini fekete számlák birtokosa ellen hajtottak végre razziát, Klaus Zumwinkel posta vezérigazgató letartóztatása komoly felhördülést keltett. Zumwinkel ezt követően minden tisztségéről lemondott.