Az El País havannai tudósítója közölte a váratlan, de egyáltalán nem meglepő hírt: Fidel Castro bejelentette, hogy elkészült emlékiratainak egy részével. A Kubai Kommunista Párt főtitkára hétfőn hozzá hű művészek és értelmiségiek előtt beszélt. Másnap a hivatalos pártlap, a Granma idézett a tervezett könyvből egy fejezetet, mely az 1958 nyarán vívott csatákat idézi föl, amikor még 300 forradalmár harcolt Fulgencio Batista diktátor mintegy tízezer emberével. Fidel Castro jelezte hallgatóságának, még érez magában annyi energiát, hogy egy újabb kötetet is írjon a győztes kubai gerillaháborúról. Elárulta a címét is: A végső stratégiai ellentámadás.

A Diário de Notícias vezető híre: a madeirai egyetem megrendelt egy tanulmányt, amely azt vizsgálta, miért morzsolódik le a Portugáliához tartozó sziget egyetemistáinak fele mindjárt az első évben. Margarida Pocinho pszichológus egyik magyarázata szerint a lemorzsolódók fele eleve azért kerül erre az egyetemre, mert létszámhiány miatt már nem vették fel az első helyére, vagy belátta, hogy nem jó szakot választott, esetleg képtelen alkalmazkodni a megváltozott életkörülményekhez.

Joao Monteiro szeptemberben már a harmadik évet kezdi az orvosi egyetemen. A húszéves orvostanhallgató elmondta, hogy eredetileg nem a szigetre akart jelentkezni, az ottani egyetemet csak a harmadik helyet jelölte meg. De mivel olyasmit tanul, amit szeret, ezért a maradás mellett döntött. Nagyobb bajt okoznak azok az egyetemisták – az államnak és az egyetemeknek is –, akiknek nehezükre esik a tanulás, illetve az, hogy alkalmazkodjanak a felsőoktatáshoz. Bár a 2008/2009-es tanévben elvégzett felmérés csak a madeirai helyzetet vizsgálta, a pszichológus szerint biztos, hogy az ország többi egyetemén is nagyon hasonló eredményeket kapnának.

(MNO)