1944-es lapszemle, eredetiben itt.

Pesti Hírlap, 1944. április 14.

Huszonnégy óra alatt négy ízben szólalt meg a légi veszélyt jelző sziréna vészhangja a fővárosban és a környéken. Ellenséges repülőgépek első ízben szerdán a délelőtti és déli órákban jártak az ország légi terében és a második berepülés alkalmával szerdán délben hívták először az óvóhelyre a szirénák a főváros lakosságát. Ez a riasztás nem volt hosszú ideig tartó és sem a fővárosban, sem a környéken nem jelentettek kárt emberéletben, vagy anyagi tekintetben.

Szerdán este aztán újra berepültek az ellenséges bombázó repülőgépek az ország és a főváros légi terébe. Ezeknek a gépeknek a látogatása azonban csak zavaró jellegű volt. Csütörtökre forduló éjszaka azonban több hullámban újabb ellenséges repülőkötelékek érkeztek a főváros fölé és az éjszaka folyamán két ízben is megszólaltak a légvédelmi szirénák.

A főváros közönsége a két éjszakai légitámadás alkalmával is fegyelmezetten és az előírt légoltalmi szabályok betartásával, öntudatosan viselkedett, sőt a legtöbb lakóházban a lakók maguk között éjjeli ügyeletet tartottak és a munkától kimerült, alvó lakótársaikat idejében felriasztották. Egymásután csöngettek be a lakásokba és sokan, különösen azok, akiknek gyermekeik vannak és az öregek, már a sziréna megszólalása előtt lesiettek az óvóhelyekre. Példásan végezték kötelességüket a légoltalmi és mentőszervek tagjai, de a házak lakói is és — ahol erre szükség volt — odaadással vettek részt a munkában.

A Vígszínház romjai

Bár itt-ott tüzek vörös fényei világítottak rövidebb ideig az éjszakában, reggelre, amikor a kárjelentéseket számba vették, kiderült, hogy a makacs módon végrehajtott bombatámadások sem emberéletben, sem anyagi tekintetben ezúttal nem okoztak nagyobb károkat. A főváros külső részén és a Pest környéken történtek ugyan halálesetek és sebesülések, azonban ezek meg sem közelítik a korábbi egy napon végrehajtott bombatámadás következményeit. A tüzek a város külső táján részben lakóházakban, részben kisebb raktárhelyiségekben keletkeztek, ezeket azonban gyors ütemben eloltották. Két lakóházban még a tűzoltók megérkezése előtt maguk a lakók akadályozták meg a komolyabb tűzkár kifejlődését.

A főváros egyik külső nagyobb útvonalán gyújtóbomba esett egy hatalmas bérházra, amelynek több száz lakója van. A lakók a rendőrségi jelentés szerint idejében észrevették a gyújtóbomba lezuhanását és példás önfeláldozó, egyben gyors és sikeres közbelépéssel akadályozták meg nagyobb tűz keletkezését. A gyújtóbomba átütötte a nagy bérház tetejét és az ügyeletes házi tűzoltók rögtön észrevették, hogy lángnyelvek csapnak fel a padláson. Az utcán szolgálatot végző rendőr is észrevette a tüzet és nyomban értesítette a tűzoltókat. A ház lakóiból alakult önkéntes tűzoltóság nem várta tétlenül a tűzoltók érkezését, hanem azonnal hozzá fogott a tűz eloltásához. Felrohantak a padlásra és kézi fecskendőkkel olyan gyorsan eloltották a gyújtóbomba okozta tüzet, hogy mire a tűzoltók megérkeztek, dolguk már nem is volt.

Fő utca

Ezen a környéken egy mellékutcában hasonló eset történt. Gyújtóbomba esett egy lakóházra, azonban a lakók idejében eloltották a tüzet.

Ugyancsak gyújtóbomba esett le egy kórház közelében, azonban szerencsére épületet nem ért, hanem puszta térségre hullott. A légoltalmi szervek megakadályozták a tűz keletkezést.

Rákóczi út

A két éjszakai légi támadás ebben a lakónegyedben a város külső részén lakó munkások és a társadalom szegény rétegéhez tartozó emberek lakóházaiban okozott károkat, sőt emberáldozatokat is. Bomba csapott be egy kis épületbe és elpusztította az óvóhelyet. Itt hárman vesztették életüket. A város határában lévő kis erdőben ért a légi támadás két hazafelé igyekvő munkásembert. Nem volt már idejük óvóhelyre menekülni és a ledobott bombák kioltották életüket.

A főváros területén a budapesti önkéntes mentők mindössze tizennégy sérültnek nyújtottak első segélyt, ezeket szilánkok sebesítették meg. A többé-kevésbé súlyos állapotban levő sérülteket kórházba, vagy a lakásukra vitték. Ezenkívül a mentők az izgalom következtében előállott tizenhat koraszülés esetében nyújtottak elsősegélyt az óvóhelyeken.

Széna tér

Csütörtökön reggelre megállapították, hogy a pestkörnyéki községekben is lakótelepeket és lakóházakat értek az éjszakai órákban, két ízben is leszórt bombák. Épp úgy, mint némely vidéki községben és városban. Az egyik pestkörnyéki községben telitalálat ért egy kisebb házat, itt tizenegy ember életét vesztette. Egy másik pestkörnyéki község egyik lakóházában nyolc ember életét vette el az ellenséges repülőgépekről ledobott bomba. Az elpusztult épület hősi halott lakói a következők: Reiter Stefánia 40 éves munkásnő, Turai Adolf 32 éves munkás, Gál Ilona 24 éves munkásnő, özvegy Molnár Jánosné 62 éves háztartásbeli, Mandok Endre 32 éves gyári munkás, Csinger János 63 éves cipész, özvegy Sós Józsefné 71 éves háztartásbeli, Orova Istvánné 80 éves háztartásbeli.

Még ki sem pihenhette Budapest lakossága az éjszakai légitámadás izgalmait, amikor a csütörtök délelőtti órákban újabb ellenséges repülőkötelékek érkeztek a főváros és környéke fölé. Az eddigi jelentések szerint a ledobott bombák és gyújtóbombák ezúttal is a pestkörnyéki lakótelepeken okoztak károkat és tüzeket. A tűzoltás és a mentés munkája példás gyorsasággal és lelkiismeretességgel igyekezik a károkat csökkenteni. A főváros területén sem emberélet veszteségről, sem anyagi kárról nem érkezett jelentés.

A MTI jelenti: Angolszász gépek folyó hó 12-én, a déli órákban, a Dunántúlnak a balatoni és attól nyugatra eső részén repültek be. A bevetett saját és szövetséges vadászgépek az ellenséges kötelékeket szétugrasztották, amelyek nyugati, délnyugati és déli irányban elhagyták az ország légterét. Egyes helyeken a tüzérség működésbe lépett. Bombázásról és károkozásról eddig jelentés nem érkezett.

Az esti órákban egyes ellenséges gépek a Duna—Tisza-közén és a Dunántúlon, több útvonalon délről észak felé átrepülték az országot, majd az éj folyamán a Duna—Tisza-közén dél felé elhagyták az ország légi terét. A berepülés zavaró jellegű volt.

A késő éjjeli órákban angolszász repülők két ízben, több hullámban Budapest és több vidéki város ellen intéztek terrortámadást. A lakosság körében veszteségek voltak és épületkárok keletkeztek. Légvédelmi tüzérségünk a támadó gépek közül több négymotoros bombázót lelőtt.

A MTI jelenti: Április 13-án, a déli órákban Magyarországot angolszász nagy támadás érte. Délelőtt 11 órától kezdve négy oszlopban több hullámmal több száz ellenséges repülőgép repült az ország délnyugati határán át légterünkbe.

Egy részük észak felé haladva Bánhidát és Győrt támadta. Mindkét helyről bombázást jelentettek. Két oszlop két hullámban Budapest légterébe repült be és szórványosan bombázott. A károk megállapítása folyamatban van. Az ellenséges hullámokat saját és szövetséges vadászok több helyen megtámadták, szétszórták és visszatérésre kényszerítették. A légvédelmi tüzérség hatásos elhárító tüze az ellenséges kötelékeket ugyancsak megbontotta és súlyos károkat okozott. Eddig az ország területén 24 ellenséges repülőgép lezuhanását jelentették.

Az országos légoltalmi parancsnok ezúton felhívja az ország lakosságának figyelmét arra, hogy az angolszász repülőgépek robbanó szerkezettel ellátott rongybabákat dobtak le. A rongybabákon kívül valószínűleg egyéb robbanó szerkezettel ellátott tárgyak, játékszerek, töltőtollak, használati eszközök ledobására is sor kerülhet. A szülők tehát szigorúan figyelmeztessék gyermekeiket, hogy ha akár ilyen rongybabákat, akár egyéb játékszereket találnak, ahhoz hozzányúlni ne merjenek. Aki pedig ilyen játékszert vagy egyéb tárgyat talál, anélkül, hogy ahhoz hozzányúlna, azonnal jelentse a legközelebbi rendőrnek, csendőrnek, vagy hatósági légoltalmi közegnek.

A szerda déli angolszász berepülés után Hajmás Somogy megyei községben Magyar Rozika 12 éves kisleány a mezőn egy gyermekcsörgőt talált. Játszadozni kezdett vele, miközben a csörgő felrobbant. A kisleány jobbszemét elvesztette, ujjait a robbanás levágta, s mindkét lábán tenyérnyi sebek vannak. Állapota súlyos.

A főváros polgármestere falragaszokon tájékoztatja a légi támadások károsultjait arról, hogy a főváros veszteségeik bizonyos mértékű pótlásával segítséget nyújt nekik az első napok szenvedéseiben. Gondoskodik a főváros a károsultak átmeneti elhelyezéséről, meleg étellel, valamint szükség szerint ruházattal való ellátásáról és amennyiben indokolt, pénzbeli támogatást is nyújt. A polgármester közli, hogy a légi támadások károsultjai meleg ételt a lakásuk szerint illetékes légóparancsnok, vagy háztömbparancsnok igazolványa alapján az ideiglenes elhelyezésükre szolgáló épülethez legközelebb eső hatósági főzőhelyen kaphatnak. A főzőhelyek jegyzéke az épület gondnokánál van.

A légi támadást követő első három napon a károsultak az élelmezést minden élelmiszerjegy beszolgáltatása nélkül, csupán a házparancsnok, illetőleg a háztömbparancsnok igazolványára díjmentesen kapják. Étcsészét és evőeszközt lehetőleg mindenki vigyen magával. A polgármester felhívja a károsultakat, hogy a légi támadást követő három napon belül feltétlenül keressenek érintkezést a lakásuk szerint illetékes kerületi elöljáróság népjóléti osztályával, ahol további ellátásukról igazolvány kiadásával és az esetleg megsemmisült élelmiszerjegyek pótlásával gondoskodnak. Három nap eltelte után a hatósági főzőhelyek csak a kerületi elöljáróságok által kiállított étkezési jegyek ellenében és az előírt mennyiségű élelmiszerjegyek beszolgáltatása ellenében adhatnak ki élelmezést.

Akit a légitámadás következtében ruházati felszerelésében olyan károsodás ért volna, hogy a bekövetkezett hiányok miatt foglalkozását tovább folytatni nem tudja, vagy ez az egészségét veszélyeztetné, ugyancsak jelentkezzék az illetékes kerületi elöljáróság népjóléti osztályán, ahol szükség esetén ruhaneműek kiadására utalványt kap, amin fel van tüntetve a kiosztás helye és időpontja. Nyomatékosan hangsúlyozza a polgármester, hogy csak akkor kérjen valaki ruhaneműt, ha arra feltétlenül szüksége van.

Az azonnali pénzbeli segélyezés szükségességét is a kerületi elöljárók állapítják meg. Ezért, ha valaki olyan helyzetbe jut, hogy azonnali pénzbeli támogatásra van szüksége, ennek megállapítása, illetve a segély kiutalása végett forduljon a kerületi elöljáróságok népjóléti osztályához. A törvényes rendelkezésekben megállapított kártalanítási eljárást, a kerületi elöljárók indítják meg.

Általános tudnivalóul közli a polgármester, hogy élelmezésben, ruhaellátásban, pénzsegélyben stb. általában csak az a károsult részesülhet, akit az illetékes kerületi elöljáró az e célra készített nyilvántartásába felvett, továbbá a segélyezés szükségességét és mérvét megállapította. A polgármester felhívja a károsultak figyelmét arra is, hogy a hajléktalanná váltak végleges elhelyezésének megkönnyítésére, ha valakinek akár Budapesten, akár vidéken olyan rokona volna, aki családját, vagy annak egyes tagjait hosszabb-rövidebb ideig ellátni tudná, annak címét a kerületi elöljáróságnak feltétlenül jelentse be. Végül minden károsultat felkér a polgármester arra, hogy helyzetének megjavításához maga is járuljon hozzá, hogy a hatóság segítése mellett minél előbb ismét elfoglalhassa helyét a dolgozók között. Egyébként minden ügyben az ideiglenes elhelyezésre szolgáló épületek gondnokai adnak kellő felvilágosítást.

(Kuruc.info)