Gyilkosságok bűntetteire való felbujtás, rablás, pénzhamisítás büntette és egyéb büntetendő cselekményekkel terhelt KUN BÉLA és társai bűnügyében megkeresem az ország közigazgatási és rendőri hatóságait, hogy a tényállás ismertetése s ha lehet, a közvetlen tettesek kilétének rövid megjelölése mellett közöljék a budapesti államügyészséggel, hogy a proletárdiktatúra idején területükön, akár az úgynevezett forradalmi törvényszékek ítélete alapján, akár egyébként kiket öltek meg.

A budapesti államügyészség a közvélemény megnyugtatása céljából közli, hogy a proletárdiktatúra alatt elkövetett bűntettekkel terhelt összes egyének ellen a bűnvádi eljárás megindult s kézrekerítésük, valamint külföldre szökött személyek kikérése iránt a szükséges intézkedések megtétettek.

Felhívom mindazokat, akiknek a proletárdiktatúra idején hozzátartozóik eltűntek, hogy az eltűnés körülményeit és az esetleges bűncselekményre utaló adatokat a budapesti államügyészséggel szóval vagy írásban sürgősen közöljék.

A Forradalmi Kormányzótanács rendelete: A vörös katona szabad akaratából fog a kezébe fegyvert az új rend védelmére. Szabad akaratából választja magas hivatását, hogy fegyverrel a vállán és fegyverrel a kezében szolgálja ma a világ nagy átalakulásának ügyét, holnap a megteremtett rendnek a biztosítását.

Magyar Hírlap, 1919. március 25.

Aki olyan híreket terjeszt, amelyek a köznyugalom megzavarására alkalmasak, forradalmi törvényszék elé állítható és súlyos büntetéssel sújtható. Ha az ilyen hírek terjesztése és a közbiztonságot megzavarásával járó mozgalmakat, vagy más ilyen súlyos következményeket idéz elő, a forradalmi törvényszék halálbüntetést is kiszabhat. – A Forradalmi Kormányzótanács

A Népszavában Kun Béla írta: „A mi célunk a cselekedet, a proletárság egységes forradalmi cselekedete. Hogy ezt elérjük, ezért alapítottuk annak idején a Kommunista Pártot. (…) Nézze végig bármely elvtárs az intézkedéseknek azt a tömegét, amit a proletariátus forradalmi kormánya bocsátott ki, amelyek máris felszabadították minden elnyomás és kizsákmányolás alól a proletariátus minden nagy tömegét és állapítsa meg, hogy vajon nem győztek-e azok az elvek, amelyeket hirdetünk. Még lesznek harcok! Harcok, amelyek csak egységes forradalmi cselekvés útján vezethetnek a győzelemhez. (…) Mindenki a fejével felel azért, amit a proletariátus mozgalmában csinált. Az alkotómunka megakasztása ma ellenforradalmi cselekedet. Ma annyira balra vagyunk, hogy lehetetlen tovább balra mennünk. Ma nincs baloldali ellenforradalom, csak jobboldali.

Pesti Napló, 1919. március 28. : A belügyi népbiztosság rendeletére Szurmay Sándor és Szterényi József volt minisztereket szentgotthárdi internálásuk helyéről felszállították Budapestre és itt a gyűjtőfogházba helyezték el őket.

Pesti Napló, 1919. március 28.: Gémes Sándor, a fővárosi közoktatásügyi tanügyi népbiztosa rendeletet bocsátott ki, amely szerint az összes fővárosi iskolákban a vallástan tanítása azonnal megszüntetendő és a felszabadult órák részben a mai társadalmi viszonyok ismertetésére, részben közismereti tárgyak tanítására fordítandók.

Pesti Napló, 1919. március 28.: A közélelmezési népbiztosság a jogosulatlan házkutatásokra vonatkozó belügyi népbiztosi rendelet kiegészítéseképpen közli, hogy a házkutatás gyakorlására élelmiszereknél az az írás jogosít, amelyet a közélelmezési népbiztos, vagy annak helyettese állít ki.

Pesti Napló, 1919. április 1.: Kun Béla elvtárs, külügyi népbiztos hetenkint csak kedden és csütörtökön délben 12-1-ig, Böhm Vilmos elvtárs, szocializálási népbiztos pedig hetenkint kizáróan kedden és pénteken délelőtt 11-1-ig fogad.

Pesti Napló, 1919. április 1.: A közoktatásügyi népbiztosság közli: Az egyetem, amelyet a kapitalista társadalom a tiszta tudomány meghamisításával osztályuralmának szolgálatába állított, nem maradhat meg sem szervezeti, sem személyzeti összetételében. Addig, amíg az új tudományegyetem új szervezési munkálatai befejezést nyernek, a közoktatásügyi népbiztosság mindazon tanárok előadásait, akiknek működése a forradalom érdekeit, vagy a tudomány komolyságát veszélyeztetik, további intézkedésig felfüggesztette.

Pesti Napló, 1919. április 2.: A keddi naptól (április 1.) a régi rendőrség megszűnt és minden karhatalmi alakulta a Vörös Örség kebelében összpontosul. A Vörös Örség osztályai már el is kezdték munkájukat Habsburg József palotájában.

Pesti Napló, 1919. április 2.: Rákosi Mátyás elvtárs, a szociális termelés helyettes népbiztosa, magánfeleket kizárólag hétfőn, szerdán és szombaton délelőtt 10-1-ig fogad.

A budapesti büntetőtörvényszék ma kezdte meg a leszámolást a bolseviki gonosztevőkkel, akiknek garázdálkodása mérhetetlen gyászt és szenvedést zúdított az országra. 24-en ülnek a vádlottak padján, Cserny Józseffel együtt. (…) Cserny József a háború előtt bőrmunkás volt, nyomban a proletárdiktatúra kitörése után Kun Béla fölszólítására, orosz mintára megszervezte terrorcsoportját. A terroristák voltak a diktatúra oszlopai, ezekre támaszkodott Kun Béla uralma, ezeknek szolgáltatták ki a népbiztosok a gyűlölt burzsoáziát. Az őrjöngés, mely a féktelen gyűlölettel és gonoszságtól sarkalva, egy csapásra halomra akarta dönteni évszázados kultúráját, politikai és gazdasági rendjét, ebben az elszenvedett harcban megfelelő erkölcsi és szellemi erők híján a társadalom salakjának gonosz és baromi ösztöneit állította csatasorba, hogy gyökeresen elvégezze a rettenetes irtó munkáját. Mert ők a francia rémuralom mintájára inkább temetővé teszik az országot, hogy se újjá ne szülessék maguk módja szerint. A mártírok hosszú sora, a kirabolt paloták, bankok, üzletek és közintézmények bizonyítják, hogy a szabadalmazott haramiák vezéreik fölhatalmazását a legborzalmasabb módon kihasználták.

Cserny József a főváros söpredékéből válogatta ki csalhatatlan szakértelemmel törzskarát, mely körülbelül 600 legényből, az úgynevezett Lenin-fiúkból állott. Főhadiszállása kezdetben a Teréz körúti Batthyány-palotában volt, melyet várszerűen szereltek föl. Ágyút, aknavetőt, géppuskát szállítottak a palotába, néhány géppuskát a tetőn helyeztek el. A palota hátsó pincéjét kínzókamrának rendezték be. Akit ide hoztak, arra a legrémesebb borzalmak vártak. Sok ember vére áztatta ennek a pincének talaját, talán többnek, mint ahányat a nyomozás ki tudott deríteni. A Hollánok meggyilkolása után a terroristákat áthelyezték a parlamentben működő politikai nyomozó osztályhoz, ahol folytatták a borzalmakat, most már Korvin-Klein Ottónak, ennek a Thersitesnél is rútabb, visszataszítóbb vérszomjas torzszülöttnek az irányítása mellett. A proletárdiktatúra utolsó heteiben Cserny József vette át a terroristák vezetését, de most már nem a Batthyány-palotában rendezkedett be a haramiavezér, hanem Budán, a Mozdony utca 40. sz. alatti házban, amely szintén sok rémes gyilkosságok színhelye volt.

Gyilkosságért, rablásért kell felelnie Cserny Józsefnek és legénységének. Azonban úgy érezzük, hogy a kép, amelyet a vádlottak padja nyújt, fölöttébb fogyatékos. Tekintetünk mohón keresi a vádlottak között a fő gonosztevőket, az értelmi szerzőket, akiknek a terrorista banda végrehajtó elnöke volt, s akik most Ausztria vendégszeretetét és oltalmát élvezik. Keresi azt a sivár lelkű, romlott elméjű grófot, aki ezt a kataklismost tudatos gonoszsággal felidézte, s aki most a hazaárulás Káin bélyegével szintén idegen földön bolyong. Egyelőre hiába keressük őket cinkostársaik társaságában, egyelőre be kell érnünk azzal, hogy a nemzet átka és megvetése kíséri őket minden nyomukban. (…)

(Kuruc.info)