Bojkottot hirdet a politika ellen a Starbucks vezetője – írja a The New York Times. Howard Schultzot annyira felháborította az adósságplafon emelése körüli nemtelen hercehurca, hogy azt javasolja, egyetlen cent támogatást se fizessen senki a pártkasszákba, amíg megnyugtató terv nem születik az államadósság csökkentésére. Komoly baklövést követett el az iráni állami média – írja a The Guardian. A vallásos vezetés lapjai ugyanis jóval korábban és kontinensekkel odébb készült képekkel illusztrálták a „brit monarchiaellenes szabadságharcot”.
A pártkasszák ellen hirdetett bojkottot a Starbucks vezetője
Bojkottot hirdet a politika ellen a Starbucks vezetője – írja a The New York Times. Howard Schultzot annyira felháborította az adósságplafon emelése körüli nemtelen hercehurca, hogy azt javasolja, egyetlen cent támogatást se fizessen senki a pártkasszákba, amíg megnyugtató terv nem születik az államadósság csökkentésére.
A veterán üzletember szerint az alapvető probléma az, hogy Washingtonban a politikusok „mindent az újraválasztásukra gondolva közelítenek meg”. Ahhoz, hogy újabb éveket ülhessenek pozícióikban, még egy dolog szükséges azonban: a pénzügyi támogatás, amelyet az egyszerű emberek, a szakszervezetek és a vállalatok biztosítanak. 2000-ben hárommilliárd dollárt tett ki az összes befizetett kampánytámogatás, 2008-ban azonban ez az összeg majdnem megduplázódott, ötmilliárdra rúgott. A számokat vizsgálva Schultz rájött, hogyan lehetne véget vetni a tehetetlen kormányzásnak: jobb teljesítményre kell ösztönözni a politikusokat. „Sajnálatos, hogy idáig jutottunk, de ma egyedül a pénz képes ilyen hatást elérni” – fogalmaz az igazgató.
Az eddig nem különösebben aktívan politizáló vezetőnek az adósságplafon körüli cirkuszt követően kezdett érlelődni a fejében a gondolat. A hetekig tartó, kicsinyes civakodás jelentős károkat okozott az országnak (többek között az USA hitelkockázati visszaminősítését), pusztán azért, mert mindkét fél politikai helyzetének javítására használta az ország sorsáról szóló kérdést. „Ez azonban csupán egy jóval jelentősebb probléma jelképe: a gond pedig az, hogy a vezetőink elfelejtettek vezetni” – magyarázza Schultz.
Egyetlen megoldás maradt: meg kell vonni a támogatást – kicsit és nagyot, jobb- és baloldalról egyaránt – amíg a vezetés össze nem szedi magát, és el nem kezd az emberekért dolgozni. Első lépésként Schultz szerint a Kongresszusnak egy új, valóban hosszú távú és alapos adósságcsökkentési programot kell kidolgoznia, utána pedig „mániákus iramban” hozzálátni a munkahelyteremtéshez. Ha ez megvan, a politikusok megkaphatják a pénzüket.
A merész elképzelés azonban nem maradt puszta képzelgés: Schultz szervezkedni kezdett, és kapcsolatait kihasználva mintegy ötven jelentős üzletembernek küldött levelet, amelyben részletezi terveit. „Azt javaslom, mindannyian tartózkodjunk a politikai hozzájárulásoktól, amíg a Kongresszus és az elnök nem ad át felelős adósságcsökkentő tervet az amerikai népnek” – kezdődik az e-mail, amely többek között „véleményük hangos kinyilvánítására” és a „munkahelyteremtés előtérbe helyezésére” hívja fel a címzetteket. Schultz azt nyilatkozta, szinte csak pozitív, támogató válaszokat kapott eddig.
The New York Times (nytimes.com)
Az "ellenzék és az elnyomottak"  elleni brit rendőri erőszakot bírálta Irán
Komoly baklövést követett el az iráni állami média – írja a The Guardian. A vallásos vezetés lapjai ugyanis jóval korábban és kontinensekkel odébb készült képekkel illusztrálták a „brit monarchiaellenes szabadságharcot”.
A britek, ahogy a világ többi része is, gyakran fogalmaznak meg kritikát az emberi jogokat nem mindig tiszteletben tartó iráni rezsim ellen. Az iszlám köztársaság tehát kapva kapott a zavargások által biztosított alkalmon, és komoly üzenetekben bírálta az „ellenzék és az elnyomottak elleni durva erőszakot”. Az irániak még arra is felhívták a brit rendőrök figyelmét, ne bántsák a békés tüntetőket.
Az állami média azonban súlyos bakit követett el. Egy Gomnamian néven blogoló iráni ugyanis alaposan átvizsgálta a jelentésekben szereplő képeket, és rájött, több nem egészen onnan származik, ahonnan kellene. Az egyik fotó, amely egy véres arcú férfit mutat, 2010-ben jelent meg a Daily Mail egyik számában, egy futballmeccsről szóló tudósítás kíséretében. Egy másik, mely az utcát vigyázó rendőröket ábrázol, a 2008-as nottinghami karneválon készült, a lovasrendőrök sorfalát megörökítő kép pedig az 1984-es bányászsztrájk idejéből származik. Ezeknél azonban legalább a helyet eltalálták a szerkesztők, ha az időt nem is. Tüntető sújt rendőrre – egy washingtoni tömegdemonstráción készült, a legordítóbb baklövésnek is nevezhető fotón pedig még egy spanyol nyelvű utcatábla is látszik, hiszen a szerző egy chilei demonstrációt örökített meg.
A vétkesek azóta a legtöbb képet eltávolították, Gomnamian weboldalán (azonban megtekinthetők.
The Guardian (guardian.co.uk)
(MNO)