Ha egy nem zsidó ragadtatta volna magát olyasfajta kijelentésekre, mint amilyeneket a neves izraeli szociológus és filozófus, Zygmunt Bauman „megengedett magának”, azonnal megkapná a „rasszista”, „náci”, „antiszemita” jelzőt. Különös világunkban bizonyos igazságokat is csak a választott nép fiainak szabad kimondani.
Baumannak ahhoz is volt bátorsága, hogy szóba hozza az ún. holokauszt kérdését. Izrael „előnyt kovácsol a holokausztból, melyre hivatkozva legitimálja elfogadhatatlan tetteit” – közölte. Bauman a Ciszjordániában felépített „elválasztó falat” a varsói gettót körbe kerítő falhoz hasonlította. Az interjúban a filozófus-szociológus utalt az izraeli Háárec című lapban korábban megjelent egyik cikkére, melyben kifejezte aggodalmát azzal kapcsolatban, hogy a fiatal izraeli generációk immár természetesnek tekintik a hadviselés és a katonai mozgósítás állapotát.
Az interjú megjelenése azért is meglepő némiképp, mert - mint a Háárec című lap megjegyzi - a lengyel közvélemény az 1967-es arab-izraeli háború után a kommunista pártvezetés részéről elindított cionistaellenes hadjárat óta nem találkozott hasonló kijelentésekkel.
A Politika című lap szerkesztői persze óvatosak, ezért aztán Bauman interjúja mellett közölték a varsói izraeli nagykövet, Zvi Bar levelét, aki természetesen visszautasította a társadalomtudós nézeteit. Mint írta, Bauman nyilatkozata „féligazságokat” és „alaptalan általánosításokat” tartalmaz.
Zygmunt Baumant sokan a ma élő egyik legjelentősebb filozófusnak tartják, aki sokat foglalkozott a "modernizmus és a holokauszt összefüggéseivel", valamint a globalizáció és a fogyasztói civilizáció jelenségeit is számos könyvében és tanulmányában vizsgálta. A korábban hithű kommunista tudós ma baloldalinak tartja magát, és egyáltalán nincsen elragadtatva a globalizációtól és a fogyasztásra alapozott modern világtól. Mint ahogy a jelek szerint nincsen elragadtatva Izrael állam politikájától és a cionizmustól sem - igaz, a holodogmának azért nem mert nekimenni.
Perge Ottó - Háárec nyomán