1941. december 11.

Washington, dec. 10. MTI. Roosevelt elnök rádióbeszédet intézett az amerikai néphez. Hangoztatta, hogy nemcsak hosszú, hanem súlyos háborúra kell felkészülni. Az eddig beérkezett hírek mind rosszak – mondotta. Hawaii szigetén komoly vereséget szenvedtünk. Fülöp szigeti csapatainkra súlyos csapás zúdult. A Guam, Wake és Midvay szigetekről érkezett jelentések még zavarosak, de fel kell készülnünk rá, hogy megszállták mind a három előretolt őrállásunkat.

Washingtonban messzemenő óvóintézkedéseket léptettek életbe. Mindenütt amerikai tengerészkatonák teljesítenek szolgálatot feltűzött szuronnyal. Az Egyesült Államok hatóságainak rendeletére 4000 Amerikában élő németet és olaszt tartóztattak le. Országszerte házkutatást tartottak a németeknél és olaszoknál.

Berlin, dec. 10. Német TI. A külügyi hivatalban szerdán a sajtóértekezlet elején a sajtóosztály vezetője felhívta az amerikai laptudósítókat, hogy hagyják el a termet és menjenek lakásaikra. Ezt a rendelkezést azzal a közben érkezett hivatalos közleményei indokolták meg, hogy az Egyesült Államokban a nemzetközi szokásjoggal ellentétben elfogták a német laptudósítókat és rendőri őrizet alá helyezték őket. Megbízható forrásból származó értesülés szerint az Egyesült Államokban történt letartóztatások során eddig 17 német levelezőt vettek őrizetbe.

1942. december 11.

(Honvéd haditudósító század,

Kelenváry László zászlós.)

A háború negyedik évében járunk, bár nemzetünk még csupán második esztendeje harcol a közös ellenség ellen. A háború külső, sok ezer kilométerre húzódó frontján kívül van egy belső front is; a munkateljesítés és a becsületes kötelességteljesítés frontja. Ennek a frontnak éppúgy megvannak a maguk katonái és ellenségei, akárcsak a külső arcvonalnak valahol a Don völgyében. A belső front éppolyan fontos a nemzet ellenálló képességének megtartása és a győzelem szempontjából, mint a legjobban védett katonai pont. Ellenfeleink ezért igyekeznek ezt a frontot belülről gyengíteni, hogy azután a gyászos 1918-as példára a kint harcoló hadsereget is szétzüllesszék s a védtelenül maradt ország ölükbe hullva szabad prédájukra váljék.

Nézzük hát, miképpen is akarja a belső frontot bomlasztani az ellenség?

A sok különféle átlátszó trükk után, amikor a fronton harcoló honvédek halálhírét küldöttek az itthoni hozzátartozók nyugtalanítására, most új fogáshoz folyamodtak.

A fronton harcolók lelki egyensúlyát igyekeznek megbontani azzal a galád névtelen levél rendszerrel, amelyet a mindennapi polgári életben is mélyen megvetünk. Most azonban sokkal többről van szó, mint apró kis rágalmazó feljelentésekről. Most a magyar honvéd legféltettebb kincsén, a családon keresztül akarja a honvéd lelkét kétségekbe sodorni.

A keleti fronton harcoló egyik honvédünk levelet kapott Magyarországból, amelyben egy névtelen levélíró közölte vele, hogy felesége itthon elfeledkezett a hitvesi hűségről. A másik honvédet ugyancsak névtelen levélben figyelmeztették a „jóakarók”, hogy mindenéből kiforgatták, elárverezték.

A levél megérkezése után a honvéd megkérte az alakulat családgondozó tisztjét, hogy járjon utána a névtelen levél állításainak és nyomozza ki a valóságot.

„…én nagyon szeretem a Feleségemet és a kisfiamat s ez a levél igen nagy lelki megrázkódtatást idézett elő nálam…” írta szomorúan. A családvédelmi tiszt nyomban eljárt az ügyben. Kiderült, hogy a névtelen levél minden szava aljas rágalmazás volt, mert az asszony odahaza legteljesebb odaadással gondozza kisfiát és példás magatartással várja viasza férjét a frontról. De a belső front láthatatlan ellensége elszórta a lélekmérgezés csíráit és a célja csak ez volt.

Rádiógram útján nyomban értesítették az eredményről a fronton küzdő honvédet s ezzel a belső front egyik ellenségét sikerült legyőzni. Ezzel azonban még nem zárult le az ügy, mert a családvédelmi tiszt nyomozást indított a levélírók ellen. A szálak a zsidókhoz vezettek.

Azokhoz a zsidókhoz, akiket mindenütt megtalálunk, ha a belső front gyengítéséről van szó. A honvédség azonban őrt áll a belső fronton is. Az ármánykodók ténykedéseit, számításait keresztülhúzza. Nemcsak megvédi, de támogatja is a családot, minden bajjal, kísértéssel szemben.

A fronton küzdők éppen úgy igyekeznek segítségére sietni az itthon maradottaknak, mint amilyen áldozatkészséget tanúsít az itthon maradottak serege a fronton küzdők irányában. Egyik hadra kelt alakulatunk tisztikara és legénysége minden zsoldfizetésnél nagyobb összeget gyűjt össze sajátjából és hazaküldi a családvédelmi tisztnek, hogy az belátása szerint ossza szét az arra rászorultak között. Ugyanennek az alakulatnak itthon maradt tiszti és legénységi állományú tagjai is követik a példát s ugyancsak fizetésük bizonyos százalékát áldozzák erre a célra. Az eredmény: rövid idő leforgása alatt több ezer pengő gyűlt össze és került a családok között kiosztásra. Volt, aki lakbérre kapott, a másik megélhetésre, a harmadik gyermekei felruházására és így tovább. A pénz a frontról és hazulról egyre gyűlik, hogy nyugodt légkört teremtsen odakint az orosz harcmezőn és gondtalanabb életet idehaza a kis szobakonyhás otthonokban. Így dolgozik egymásért a magyar, a front a frontért – a győzelem érdekében.

Kis Újság, 59. évf. 206. szám, 1945. december 11.

A háborús főbűnösök közül legnagyobb érdeklődés mutatkozik a Baky-Endre-Jaross-ügy népbírósági tárgyalása iránt. A Népbíróság Jankó-tanácsa december 17-én kezdi tárgyalni ezeknek az ország-gyilkosoknak bűnperét Az igazságügy-minisztériumot valósággal megrohamozzák a jegyekért. Külföldről a többi között helyet kértek a sajtó számára az angolok, amerikaiak és oroszok. Elküldötték tudósítóikat a környező államok közül a csehszlovákok, jugoszlávok, románok. Egy ma érkezett értesítés szerint a palesztinai hírügynökség is két újságírót küld ki, akik között szerepel a legnagyobb jaffai lap szerkesztője. – A deportáló „triumvirátus” népbírósági tárgyalásán kihallgatják valamennyi háborús főbűnöst.

A Kis Újság jelentette elsőnek, hogy Sallai és Fürst munkásvezérek felett ítélkezett rögtönítélő bíróság tagjai ellen a Népügyészség vádiratot adott ki.

A Népügyészség vádirata ma került át Major Ákos dr.-hoz, a Népbíróság elnökéhez. A döntés szerint az ügyet a Népbíróság Gálfalvy-tanácsa tárgyalja december 14-én a Markó utcai törvényszéki palota épületében.

A rendkívüli érdeklődéssel várt bűnügy vádlottjai: Zsitvay Tibor volt igazságügy miniszter, Paulay Lajos kúriai bíró, Pálffy Elek és Krayzell Miklós táblai tanácselnök és Méhes Ignác kúriai tanácselnök.