Az előző rész itt található.
1940. 03. 13: A Politikai Hivatal határozatot hoz: minden pártfunkcionáriusnak katonai fokozatot kell adni, integrálni kell őket a Vörös Hadseregbe (az elfoglalt területek szovjetesítése céljából).
Határozat „a pártbizottságok funkcionáriusainak katonai átképzéséről és új elnevezésükről, valamint a Vörös Hadseregbe történő behívásuk végrehajtásáról.” A legnagyobb csendben és titoktartás mellett egy év alatt 40 000 funkcionáriust képeztek át.
1940. 04. 09: Németország megtámadja Dániát és Norvégiát.
1940. 04. 13: Rommel az egyiptomi határig nyomul.
1940. 05. 10: Németország megtámadja a „semleges” Hollandiát és Belgiumot (ezek úgy semlegesek, hogy az angol hadműveleteket azzal készítik elő, hogy angol nyelvű útjelző táblákat, helyiségtáblákat helyeznek el, valamint nagy mennyiségű hadtápot helyeznek készenlétbe a szövetségesek részére, a német oldal felé aknazárakat, továbbá félrevezető német nyelvű útjelzéseket helyeznek el), valamint Franciaországot.
1940. 05. 25: A szovjet tengeri kereskedelmi flottától átvesz 316 hajót a hadiflotta.
1940. 05. 27: Népbiztosok Tanácsának rendelete: „a nehézipari üzemekben megnő a mesterek szerepe.” A gyakorlatban: a mesterek munkafelügyelői hatáskört kaptak.
1940. máj.: A félkész „Lützov” nevű cirkálót veszik meg a szovjetek, amit a németek le is szállítanak Leningrádba. Később a fegyverzetet is megveszik (rövid már az idő a fejlesztésre és gyártásra), a németek azt is szállítják. Persze Sztálin ekkor már a nyersanyaghiányban szenvedő Németországnak stratégiai nyersanyagot ad el. (Mint mindent, Sztálin ezt is azért teszi, hogy Németországot, Franciaországot, Angliát a végsőkig legyengítse az egymással való háborúskodásban, majd a végén rászabadítsa 10 milliós hadseregét Európa kommunista demokratizálására.) Mindent precízen leszállítanak a németek a megrendelés szerint, többek között edénykészletet 1000 fő részére. Tányérok, poharak, csészék, evőeszközök, mind horogkeresztes díszítéssel ellátva. Nem akarták a megrendelők így átvenni. Megpróbáltak hibát találni a csomagoláson. Gondolták, majd összetörnek, és lehet horogkereszt nélküliekre módosítani a megrendelést. A dobozokat rázták, dobálták, de az edényeknek semmi bajuk nem esett. Minden német precizitással, egyenként volt becsomagolva. Kénytelenek voltak átvenni.
1940. 06. 10: Olaszország hadüzenete Angliának és Franciaországnak.
1940. jún.: A Szovjetunió leválasztja Romániáról Besszarábiát ás Észak-Bukovinát.
1940. 06. 14: A Wehrmacht harc nélkül bevonul Párizsba.
1940 nyara: Sztálin parancsa: Az új közös határon új védelmi vonalat kell építeni, néhol a határtól pár méterre, közvetlenül a határfolyó partján. Éjszaka, teljes kivilágításban! Több mint 300 betonerődítményt építenek, de érdekes, hogy a fő vonulási irányokat nem zárják el (hídfők térsége, közlekedési csomópontok). Az összes tervezett betonlétesítmény száma 2000! (1939-ben Zsukov a 6. japán hadsereg ellen ugyanilyen módszerrel győzött Halhin-Golnál: „Mindent megtettünk, hogy az ellenségben azt a benyomást keltsük, hogy részünkről mindenfajta támadási előkészület hiányzik, és intézkedéseket tettünk védelmi hadállások elkészítésére, kifejezetten csak védelmiekre.”) A németek is pontosan ezt tették, csak kisebb mértékben és előrehaladottabban.
1940. 06. 8-10: Az angliai csata.
1940. 06. 26: Népbiztosok Tanácsának rendelete: „Áttérés a nyolcórás munkanapra (az eddigi 7 órásról), a hétnapos munkahétre, a munkások és alkalmazottak számára tilos az üzemek önkényes elhagyása.”
1940. 06. 30: A német hadsereg elfoglalja Guersney és Jersey angol szigeteket.
1940. 07. 29: A Führer kiadja a parancsot a Barbarossa hadművelet terveinek kidolgozására.
1940. 08. eleje: Szovjetunió bekebelezi a balti államokat.
1940. 08. 10: Hitler elindítja a tengeralattjáró-háborút Anglia és szövetségesei ellen.
1940. 08. 10: Népbiztosok Tanácsának rendelete: „kisebb lopások büntetőjogi felelőssége a gyártás során.” A gyakorlatban: büntetőtábor egy csavaranya zsebrevágásáért.
1940. 08. 18: „Micsoda öröm és micsoda boldogság lesz majd mindazok tekintetében, akik itt a Kreml palotában az egész világ népeinek testvéri seregébe beveszik az utolsó köztársaságot! Világosan látom őket magam előtt, a bombázókat, akik megsemmisítik a gyárakat, vasúti csomópontokat, hidakat, hadtápraktárakat és az ellenség harci állásait; a vadászbombázókat, amelyek tűzzáporral árasítják el a menetoszlopokat, tüzérségi állásokat támadnak; a csapatszállító repülőgépeket, amelyek hadosztályaikat mélyen a felvonult ellenség hátországába teszik le. Szovjetország óriási és veszélyes légiflottája a gyalogsággal, a páncélosokkal és a tüzérséggel teljesíteni fogja szent kötelességét, az elnyomott népek mellé áll, és megszabadítja őket hóhéraitól.”
1940. 08. 20: Pravda: „Amikor a forradalom marsallja, Sztálin elvtárs megadja a jelet, repülőgépvezetők, navigátorok, ejtőernyősök százezrei vetik magukat fegyvereik összevont erejével az ellenség fejére, a szovjet igazságosság fegyverével. A szovjet légiflották fogják elhozni az emberek számára a boldogságot.”
1940. második fele: A Szovjetunióban megtörténik a repülőgépgyártás feltűnésmentes átállítása a sorozatgyártásra.
1940. 09. 27: Háromhatalmi egyezmény.
1940. 10. 19: Népbiztosok Tanácsának rendelete: „a mérnökök, technikusok, mesterek, alkalmazottak és szakmunkások kényszeráthelyezéséről egyik üzemből, illetve szolgálati helyről a másikra.” A gyakorlatban: a gomba módra szaporodó harckocsi-, lőszer-, repülőgépgyárak feltöltése munkaerővel, központi irányítással. Ti ott, ti mind az öten, fogjátok a cókmókotokat, ide és ide utaztok!
1940. okt.: „A munkásosztály diktatúrájának a képviselője, egy szovjet vállalat igazgatója, abszolút hatalommal rendelkezik. A szava törvény, a termelés tekintetében hatalomgyakorlása egy diktátorénak kell hogy megfeleljen… Az a gazdasági vezető, aki visszariad attól, hogy a legkeményebb intézkedéseket alkalmazza a munkásokkal szemben, aki megsérti az állami fegyelmet, diszkreditálja magát a munkásosztály szemében, mert nem volt méltó a beléje helyezett bizalomra.” (Gazdasági problémák c. folyóirat)
1940. 10. 28: Olaszország megtámadja Görögországot (majd Hitlernek kell a bajból kisegítenie).
1940. 11. 05: A kormány határozatot hozott, amelynek alapján a polgári légiflottát gyakorlatilag a légi haderő kisegítő szervezetévé alakította. „a polgári légiflotta parancsnoksága azt a feladatot kapta, hogy az 1941. év folyamán több ezer pilótát képezzen ki a légi haderő iskoláinak feltöltésén keresztül. E célból a polgári légiflotta főigazgatósága 1941 februárjától áprilisáig több tucatnyi, repülést oktató századot állított fel, amelyben több ezer repülőst képeztek ki. Pótlólag ezek az intézmények 1048 oktatórepülőt kaptak” (Sz. K. Kurkotkin, a szovjetunió marsallja.)
1940. nov.: Sztálin parancsára feloszlatják a légi hadseregeket. (Támadó háború esetén nem a hátország, vasúti és közúti csomópontok, üzemek, erőművek rommá bombázására van szükség 12 ezer méter felett repülő stratégiai nehézbombázókkal, hanem ezek megszerzésére, tüzérségi állások, légvédelmi állások, hadoszlopok, hadtápszerelvények célzott bombázására könnyű, a föld felszínén repülő vadász- vagy zuhanóbombázókkal. A Führer ugyanezt tette: Ju-87 és Ju-88.)
1940. 11. 07: S. K. Tyimosenko szovjet marsall: „Lettországban, Litvániában és Észtországban a munkásosztály számára oly gyűlöletes birtokosok és kapitalisták hatalma megszűnt. A Szovjetunió jelentősen megnagyobbodott, és határait előretolta nyugat felé. A kapitalista világ arra kényszerült, hogy összehúzza magát és visszahúzódjon. De nekünk, a Vörös Hadsereg harcosainak nem természetünk hogy fennhéjázók legyünk, és az elértekkel megelégedjünk.” (Ekkor, tíz hónappal a meg nem támadási szerződés aláírása után, a Szovjetunió a Jeges-tengertől a Fekete-tengerig határos a Német Birodalommal és szövetségeseivel.)
1940: Pártaktívák ülése: „Brezsnyev elvtárs, az embereknek felvilágosítást kell adnunk a meg nem támadási szerződéssel kapcsolatban, azaz arról, hogy ezt komolyan kell-e venni, és aki nem hisz benne, az provokáló beszédet tart-e. A nép azonban alig hisz benne. Hogyan viselkedjünk? Világossá tegyük-e számukra vagy nem? - Ez nagyon nehéz időszak volt, a teremben 400-an ültek, és mindenki a válaszomra várt, nem volt idő hosszan mérlegelni. Feltétlenül tisztázni kell – mondtam. - Egészen addig tisztázzuk, amíg a fasiszta Németországban kő kövön nem marad.” (L. I. Brezsnyev)
1940. dec.: Vörös Hadsereg vezérkari tiszti megbeszélés Sztálin jelenlétében: „G. K. Zsukov lehetségesnek tartotta, hogy a légtér uralmát az ellenség légtereinek megtámadásával jelentősen csökkentsük.” (A szovjet katonai gondolkodás története, Moszkva, 1980.)
1940. 12. 07: Pavel Rigacsov felterjesztésére Sztálin megváltoztatja a repülőpilóta-képzést: a hároméves iskola után a végzős pilóták nem kapnak tiszti rangot. Nem kell nekik lakást építeni, nincs kiemelt zsold, nincs külön egyenruha. Továbbra is laktanyában laknak a többi katonával a csapatoknál. Ha bevetésben meghalnak, nem kell fizetni a családnak. Igen ám, de ki fog ezek után tolongani a toborzásokon pilótának? Senki, de sebaj, nem lesznek toborzások. A határozat szerint kényszerbevonultatják a fiatalokat pilótának. Ilyen az egész világon nincs! Ez maga a háború. Totális, támadó jellegű háború. A képzési időt pedig 3-4 hónapban határozták meg. Meg lehet ennyi idő alatt tanulni a bonyolult manővereket? A válasz határozott nem. Lehetetlenség. De nem baj, nem is kell megtanulni ezeket. Amit tudni kell, az a felszállás, a célterület fölé repülés zárt kötelékben a vezérgép mögött, megszabadulni a bombatehertől és kész. És ha valami probléma merül fel? A gép gyorsan pótolható, az ember még könnyebben pótolható. Erre mondta Rigacsov elvtárs: „Nem fogunk figurázni!”
1940. 12. 18: Hitler engedélyezi a Szovjetunió megtámadásának tervét.
1940. dec.: Golikov GRU-főnök, altábornagy jelenti Sztálinnak: „Megerősített információk szerint” Hitler a kétfrontos háború mellett döntött, meg fogja támadni a Szovjetuniót, anélkül, hogy megvárná a nyugati háború végét.
1941. 01. 01: Sztálin a Pravdában: „Hagyjátok, hogy a köztársaságok egész sora a Szovjetunió keretei között szaporodjon! Az is elképzelhető, hogy a 17 címerhez továbbiak jönnek.” (Németország gyors nyugati győzelmei Sztálin kártyáit összekeverték, Európa felszabadítása 1942 nyaráról – a harmadik ötéves terv végéről – 1941 nyarára csúszott előre. A titkosszolgálat ugyanis 1940-ben már tudta, hogy Angliát Hitler nem akarja elfoglalni, közeledett tehát a kétfrontos háború lehetőségének vége.) A Pravdában (amely nem honvédő háborúra szólít fel): „Nagy ez az ország: még a Földgolyónak is kilenc órát kellett fordulnia, mielőtt a mi óriási országunk számára elkezdődött az új győzelmes év. El fog jönni az az idő, amelyben ehhez nem kilenc óra, hanem teljes 24 óra kell majd.” (Hitler tudta, mi készül a háta mögött, ezért volt kénytelen támadni.)
A Vörös Hadseregben 4 207 000 fő teljesít szolgálatot.
1941. 02. 01: G. K. Zsukov hadseregtábornokot nevezik ki a vezérkar főnökévé. Haladéktalanul 5-ről 13-ra emeli a vasúti dandárok számát. Majdnem az összes vasúti csapatot a nyugati határrégiókban vonták össze. És ezek intenzív bevetéssel dolgoztak a régi vasútvonalak modernizálásán, illetve új, egészen a határig menő vasútvonalak lefektetésén
1941. 02. 14: Rommel partra szállása Tripolinál.
1941. februártól: A teljes nyugati határra özönlenek az NKVD-s OSZNAZ osztagok.
S. K. Kurkotkin marsall beszámol arról, hogy „a vezérkar a február 21-i csapatáthelyezésekhez szükséges minden iratot átadott a Közlekedésügyi Népbiztosságnak”. (A szovjet hadsereg háttérszolgálata a Nagy Honvédő Háborúban.) A Második Stratégiai Csapat áthelyezése a határhoz egy óriási vasúti hadművelet, amelyet a vezérkarnak kínos pontossággal ki kellett (már jóval korábban) dolgoznia. A Vasúti Igazgatóságnak pontosan végre kellett hajtania.
1941. febr.: Laptcsinszkij elméletének megfelelően az összes szovjet repülőt a közös orosz-német határtól 2 km-re helyezték el, orral a határ felé, azért, hogy üzemanyagot spóroljanak meg: Németország felé kellett felszállniuk, és német terület fölött kellett elérniük az optimális repülési magasságot. (Minden stratégia szerint egy védekező háborúban a hátországban kell elhelyezni a repülőgépeket.)
„1941 februárjában a határ menti Katonai Körzetek Katonai Tanácsai megkapták az utasításokat a harcálláspontok haladéktalan kiépítésére.” (Hadtörténeti folyóirat, 1978, 4. szám)
1941. febr.: „Új helyzet alakult ki, a Prutnál tisztek új csoportjai tűntek fel, akik a német, illetve a román hadsereg egyenruháját viselték. Minden jel szerint parancsnoki felderítésről volt szó.” (A történelem kérdései, 1970/5. szám). Ez nem azonnali háborút jelent, de a béke közelgő végét. Miért nem tesz a szovjet katonai vezetés azonnali védelmi intézkedéseket? Mert nagyon leköti őket saját felderítő tevékenységük: P. V. Szevasztjanov vezérőrnagy: „Ha a német határőr járőröket 20-30 lépés távolságból figyeltük, ha találkozott a pillantásunk, nem adtuk jelét annak, hogy számunkra egyáltalán léteznének, vagy akár a legkisebb mértékben érdekelnének minket.”
1941. febr-márc.: Sztálin kiadja a parancsot további lövész hadosztályok felállítására, egészen 200-ig meg sem állnak.
1941. 03. 12: Ludnyikov ezredes azt a parancsot kapta, hogy jelentkezzen a Kijevi Katonai Körzet vezérkaránál, ahol a katonai körzet vezérkari főnöke, M. A. Purkajev felolvasta neki a parancsot, eszerint kinevezik a 200. lövészhadosztály parancsnokává és ennek a hadosztálynak a felállításával megbízzák. „Megértettem, hogy nem sokáig kell már várnunk a nagy eseményekre, és sürgősen a mozgósítási osztályra mentem. Ott azt mondták, az Ön hadosztálya ott van a sarkon, szolgálja ki magát. (Vagyis a hadosztály létszáma jelenleg nulla, neki kellett létrehozni az egészet). Fogtam a lepecsételt zsákot, amelyen egy bilétára az volt ráfestve: 200. Lövész Hadosztály. Postafiók 1509. A tartalma igen sovány volt. Az új hadosztály felállítására kiszabott idő nagyon rövid volt”. (Olyan hosszú út, mint az élet. Moszkva 1969.)
1941. tavasz: A teherszállító vitorlázó repülőgépek tömeggyártása beindul. Annyi volt belőlük, hogy hangárokban már képtelenség volt tárolni. Valószínűsíthető volt 1941-es felhasználásuk.
„Ahogy közeledett a háború, a munkaidőt először 10 órára, majd 1941 tavaszától 12 órára emelték”. (O. Ozerov: Tupolevszkaja saraga.) Elrendelték nők és fiatalok bevonását az ipari termelésbe, alsó korhatár 14 év. Katonai jellegű bevonultatás, börtönszabályok és -büntetések, a kötelező időtartam 4 év. Ezek a kényszermunka definíciói, megvalósulásai.
1941. 04. 06: Németország támadása Jugoszlávia és Görögország ellen. (A Ju-87, vagyis Stuka óriási sikere)
1941. 04. 13: szovjet-japán semlegességi szerződés.
1941. 05. 08: TASZSZ-közlemény: „Semmiféle csapatáthelyezésre a Távol-Keletről nem került sor.” Közben folyamatosan érkeztek onnan a hadtestek nyugatra.
1941. 05. 20: Németország támadása Kréta ellen. (A Ju-87 óriási sikere.)
1941. ápr.: A Vörös hadsereg tüzérségi főosztályának parancsa: a Lőszeripari Népbiztosság gyártmányait azonnal szállítsák a nyugati határhoz és ott a földön tárolják.(!). (Csupasz földön lőszert tárolni hosszú távon, hetekig nem lehet, a nedvesség, korrózió tönkreteszi, a túl nagy szárazság esetén megnő a szikra miatti felrobbanás esélye.) Meghatározott mennyiséget pedig vagonok tízezreiben tároltak, tartottak készenlétben. (Lekötni csak erre a célra több tízezer vasúti kocsit?)
Ekkor már 170 000 utász tartózkodott a határon felszerelésével (sínek nyomtáv-átállítása).
1941. 05. 01: Sztálin a Pravdában: „Amit a Szovjetunió megvalósított, azt más országokban is meg lehet valósítani”.
1941. 05. 05: Sztálin a Katonai Akadémia végzősei előtt tartott titkos beszédében: „Németország az értelmi szerző!”(Mármint a kirobbant háborúé.) ”A Németország elleni háború nem fog elkezdődni 1942 előtt”. (…) „Készen állni a legfelsőbb parancsnokság utasítására az ellenség szétverésére támadásokat végrehajtani, a harci cselekményeket az ellenfél területére áthelyezni, a fontos frontszakaszokat bevenni”. Ezek a töredékek - a cseppet sem beszédes, sőt inkább hallgatag Sztálin 40 perces beszédet tart - soha nem kerültek nyilvánosságra, de azért a német titkosszolgálathoz valahogy eljutottak.
1941. 05. 06: Sztálin magához veszi az államfői posztot.
1941. 05. 08: TASZSZ: „Japán újságok a Domei Tsushin hírügynökségnek egy olyan jelentését terjesztik, amely arról tudósít, hogy a Szovjetunió erős hadsereget von össze a nyugati határoknál, a csapatösszevonás szokatlanul nagyméretű. Ennek következtében állítólag a szibériai vasútvonalon leállították a személyközlekedést, mivel a Távol-Keletről mindenekelőtt a nyugati határhoz dobják át a csapatokat. Közép-Ázsiából ugyancsak erős csapatkötelékeket helyeznek oda. N. G. Kuznyecov vezetésével katonai misszió utazott Teheránba. A hírügynökség kiemeli, hogy ez a misszió összefüggésben van azzal a kérdéssel, hogy Irán a nyugati régióiban és az ország közepén repülőtereket enged át a Szovjetuniónak.
A TASZ-t felhatalmazták annak közlésére, hogy ez a gyanúsan és közönségesen kivitelezett, az United Press ismeretlen levelezőjétől átvett jelentés szerzőjük beteges fantáziájának gyümölcse. A Szovjetunió nyugati határánál az erős seregek semmiféle koncentrációjáról nincs szó, és ilyen nincs is tervbe véve.”
1941. 05. 13: Hét katonai körzet parancsnoksága a nyolcból (több mint 100 millió lakos) rendkívüli fontosságú utasítást kap: a katonai körzet vezérkarait hadseregvezérkarrá kell átalakítani. Mindegyik parancsnoknak körzete összes hadtestét és hadosztályát egyetlen hadsereggé kell összefognia, át kell venniük ennek a hadseregnek a vezetését, és pontosan egy hónappal később, 1942. jún.13-án hadseregével álcázott áthelyezéssel nyugatra kell indulnia.
1941. május: 800 000 tartalékos titkos bevonultatása.
I. F. Tevoszjan vasút- és acélipari szovjet népbiztos német harckocsigyárakba látogat. Mindent megmutatnak neki. Nagy benyomásokat nem szerez. A harckocsik se lövésálló páncélzattal, se dízelmotorral nem rendelkeznek. Nincs széles lánctalpuk, tűzerejük hiányos, képtelen volt mindezt elhinni.
1941. 05. 31: Megkezdődik a távol-keleti hadtestek kivagonírozása Ukrajnában.
1941. 06. 01: A Szovjetuniónak már 28 szervezett hadserege van, 23 a nyugati határon, a kérdés: miért és ki ellen? Csak az 5. hadsereg van a japán határon. Németországnak keleti határán jóformán nincs katonája!
1941. 06. eleje: G. Kulik marsall: „Az aknák lenyűgöző hatással bírnak, ugyanakkor eszközök a gyengék és azok számára, akik védekeznek. Nekünk nem annyira aknákra, mint inkább az aknákat hatástalanító eszközökre van szükségünk.”
1941. 06. eleje: A német felderítés hadosztályok (kb.15 ezer fő) és hadtestek (kb. 50 ezer fő) szintjén furcsa, fekete egyenruhás egységeket fedez fel. Ezek a fekete hadosztályok, hadtestek Gulág-foglyok (de nem köztörvényesek, hanem politikaiak), akik „lehetőséget kapnak bűneik vezeklésére”. Vajon mit keresnek ilyen tömegben a határ közelében?
1941. 06. 13: Titkos TASZSZ-közlemény: „Szovjet marsallok és szakértők tűntek fel az államhatár menti torlaszok megszüntetésénél. Saját területen már befejeződött az akadálymentesítés, aknamentesítés.” Sztanirov utászparancsnok: „a ti csapatotoknak rossz az elnevezése. Tulajdonképpen a mi doktrínánk szerint torlasz- és aknaeltávolító csapatnak kellene nevezni őket. Akkor másképpen gondolkoznának az emberek. Így azonban mindig csak az hallani: védelem, védelem. Fejezzük már ezt be!” A német oldalon ugyanez a tevékenység folyt. Elkezdték a közvetlenül a határnál felállított szögesdrótakadályok eltávolítását. Az NKVD-alakulatok ugyanúgy vágták el a szovjet oldalon a szögesdrótokat, ahogyan azt megelőzően Lengyelország, Finnország, Észtország, Lettország, Besszarábia, Bukovina lerohanása előtt. Ugyanakkor az egész Első Stratégiai Csapat (170 hadosztály, 3 millió ember) elindult a német és román határokhoz, magukkal cipelve több millió majdan behívandó további harcos ruháját és lábbelijét.
„1943. jún.13-án különös fontossággal bíró utasítást kaptunk a katonai körzet vezérkarától, amely szerint a hadosztálynak „új táborba” kell vonulnia. Az új szállás címét még velem, a hadosztályparancsnokkal sem közölték. Csak amikor Moszkvát érintettük, tudtam meg, hogy hadosztályunkat az Idrizától nyugatra levő erdőkben kell koncentrálnunk.„ (N. I. Birjukov altábornagy, 186. számú lövészhadosztály parancsnoka, 1962, Hadtörténeti folyóirat)
„Először a 112. lövészhadosztály bevagonírozása kezdődött el. Június 13-án reggel a szállítóvonat elhagyta a kis vasútállomást… további katonai szállítmányok követték. Azután elkezdődött a 98., a 153. és a 186. lövészhadosztály csapatrészeinek az elszállítási előkészítése.” (A katonai körzet hivatalos története, 1983.)
„Közvetlenül a háború kitörése előtt elkezdődött szigorú titoktartás mellett a határ menti katonai körzetekben pótlólagos katonai erők bevonása. Mélyen a hátországból öt hadsereget dobtak nyugatra.” (S. M. Sztyemenko hadseregtábornok, A Vezérkar a háború éveiben, Moszkva, 1968.)
„Egyidejűleg további három hadsereg készült fel az áthelyezésre.” (S. P. Ivanov hadseregtábornok, A háború kezdeti szakasza)
„Májustól június elsejéig a Szovjetunió szállításügyének kb. 800 ezer tartalékos szállítását kellett lebonyolítania, teljes titoktartás mellett”. (I. V. Kovaljov, az Állami Ellenőrzés Népi Parancsnokságának helyettese). (Az álcázás, titoktartás és dezinformálás csak egy támadó hadművelet sajátjai, védekező háború esetén erre egyszerűen nincs szükség. V. S.)
„Májusban Zsitomir térségében és a tőle délnyugatra eső erdőségekben egy légideszant hadtestet vontak össze”. (I. L. Ljudnyikov vezérezredes, Hadtörténeti folyóirat 1966.)
„V. F. Geraszimenko katonai körzetparancsnok eligazítása: Elvtársak! Azt a parancsot kaptuk, hogy mozgósítási állapotba helyezzük a hadtestet. A csapatrészeket ütem szerinti harcrendre kell hozni, és ehhez be kell vonni a vastartalékokat. A maradék betervezett állományt azonnal be kell hívni. Minden világos volt. Jóllehet Geraszimenko utalt rá, hogy csapatgyakorlatra indulunk, mi azonban mindannyian értettük, hogy itt valami sokkal komolyabb dologról van szó. Még soha senki nem indult el teljes muníciós felszereléssel csapatgyakorlatra, a tartalékosokat még soha sem vonták be.” (Az ágyúk dörgése közben.)
„Az ország belsejéből jövő csapatok felzárkóztatásával egyidejűleg elkezdődött a kötelékeknek a titkos átcsoportosítása a határ menti katonai körzeteken belül, a kötelékeket közelebb vonták a határhoz, többségében éjszaka.” (S. P. Ivanov hadseregtábornok)
„A 4. Hadsereg déli szárnyán egy új hadosztály tűnt fel – a 75. lövészhadosztály. Morsy-ból jött és elkészítette a gondosan álcázott sátoros szálláshelyek területét az erdőben.” (L. M. Szandalov, vezérezredes, Átéltek, 1966. Moszkva)
„F. F. Aljabucsev vezérőrnagy vezetésével június 14-én a 87. lövészhadosztály csapatgyakorlatnak álcázva felzárkózott az államhatárhoz.”(A Vörös Zászlós Katonai Körzet, Kijev, 1974.)
„S. K. Tyimosenko védelmi népi parancsnok azt javasolta a katonai körzetek parancsnokainak, hogy végezzenek a kötelékek taktikai manővert az államhatár irányába azzal a céllal, hogy a biztonsági terveknek megfelelően közelebb vigyék a csapatokat a felvonulási területekhez, a védelmi parancsnok javaslatait realizálták, de ezekben a csapatmozgásokban a tüzérség nem vett részt.” (Mert már ott volt, V. Szuvorov). (G. K. Zsukov, Emlékek, gondolatok)
„Utasításomra végrehajtották a gépesített hadtest egyik csapatgyakorlatát. A hadtestet gyakorlás céljából előrevonták a határ térségébe, és az ott maradt. R. Ja. Malinovszkij vezérőrnagy hadteste is a katonai körzetben áll. Annak ugyancsak egy csapatgyakorlat keretei között a határrégióba kell vonulnia”. (K. A. Mereckov marsall, A nép szolgálatában)
„A hadtest még jún. 7-én elindult Kirovográd térségéből Belzy irányába, és jún.17-én már a helyén volt. Ezt az áthelyezést egy nagyobb csapatgyakorlat leple alatt hajtották végre”. R. Ja. Malinovszkij marsall, Hadtörténeti folyóirat, 1961)
„Elő kellett készítenünk az öt lövészhadtest és a négy gépesített hadtest elindulását az állandó díszlokációjuk területeiről a határzónába. Jún. 15-én kaptuk a parancsot, hogy kezdjünk el a hadtestekkel a határhoz vonulni. Magunkkal vittük az összes harci cselekményekhez szükséges dolgokat. Titoktartás miatt a csapatmozgásokra csak éjszakánkét kerülhetett sor” (I. Ch. Bagramjan marsall, Így kezdődött a háború.)
„A katonai körzet direktívája, amely a hadosztály vezérkarához jún. 16-án érkezett, tervbe vette, hogy az elindulás teljes harci létszámban történik, Kovel határvárostól 10-15 km-re északkeletre lévő erdőkben történő összpontosítással. A csapatmozgásoknak titokban kellett lezajlaniuk, csak éjszaka, erdős területeken.” (I. L. Ljudnyikov vezérezredes, A zivataron át, Donyeck)
„A 13. hadsereg vezérkara jún.20-án kapta meg a Nyugati Katonai Körzet rendelkezését, hogy Mogiljovból Novogrudokba kell áthelyezni a hadsereget.” (A. I. Jermonenko marsall, "A háború kezdetén")
Ugyanezen a napon: I. M. Makszkij orosz nagykövet és A. Eden között létrejön egy találkozó, baráti légkörben: komoly kérdéseket kellett megbeszélni: azokat az intézkedéseket, amelyeket Nagy-Britannia a Vörös Hadsereg támogatására fog foganatosítani, „amennyiben a közeljövőben a Szovjetunió és Németország között kitörne egy háború.” (A II. világháború Története 1939-45.) Idetartozott a Royal Airforce közvetlen bevetése a Vörös Hadsereg támogatására, háborús szállítások, a két ország katonai vezetése által irányított akciók koordinálása.
(Sztálin piszkos politikája Hitlert lobogó barátságáról biztosítja, közben a britekkel tárgyal, megalapozandó a németellenes koalíció létrejöttét, mindezt nem sokkal a meg nem támadási szerződés megkötése után.)
A TASZSZ-közleménnyel (május 8.) ellentétben valamennyi nyugati katonai körzetben megtörtént a körzet vezetési struktúra teljes körű és végérvényes szétválasztása (támadó háború esetén a körzetparancsnokból frontparancsnok lesz, a hátország irányítására helyettest neveznek ki). A Védelmi Népbiztosság kiadta az utasítást, hogy a front vezető testületeit helyezzék át előretolt harcálláspontokra.
„Amikor a felségemet és a kisfiamat búcsúzóul megcsókoltam, nem volt kétségem afelől, hogy a háborúba megyek”. (I. I. Ljudnyikov: Olyan hosszú út, mint az élet. Moszkva 1969.)
Nem egészen egy év alatt 79 új repülő hadosztályt, 30 gépesített hadosztályt, 111 harckocsi-hadosztályt, 81 nagytávolságú hadosztályt állítottak fel. Mindegyik hadosztály kiépítettsége messze meghaladta a nyugati hadseregekét. Ez az egyebekkel együtt összesen több mint 300 új hadosztály, nem számolva persze az NKVD-hadosztályokat (gépesített lövész-, rendfenntartó-, büntetőhadosztályok - az NKVD egy különálló katonai szervezet). Ezeken kívül a lövész hadosztályok számozása már átlépte a 300-at.
1941. 06. 13: A határvédelmi alakulatok (NKVD) a Fehér-tengertől a Fekete-tengerig a határ menti 100 km-es sávból kiköltöztetik a lakosságot a szokásos véres terrorral, tisztogatással.
1941. jún.: Német felderítési jelentés: „A Vörös Hadsereg óriási folyamban a határ felé hömpölyög.”
Miklós Tamás
(Folytatjuk)
Felhasznált források:
- Victor Szuvorov: A jégtörő
- Victor Szovorov: Az M. Nap.