Kölcsönkölkök után járó támogatásból épülnek cigánypaloták + képek
2007-10-09. 17:04

Közpénzből épülnek a giccses cigánypaloták

Hogyan lehetséges minél több pénzt kisajtolni az egy gyermek után elvileg csak egy alkalommal igénybe vehető szocpol támogatásból? A recept nem túl bonyolult: úgymond gyermek kölcsönadása elegendő lehet ahhoz, hogy valaki egymást követően, akár 7-8 alkalommal is felvegye az amúgy meglehetősen szigorú feltételekhez kötött állami segítséget. A hatóságok hallgatnak. Tekintse meg a cikk alján letölthető képes prezentációnkat a cigánypalotákról!

Nagy családok, nagy csalások

A lakáscélú állami támogatásról szóló 12/2001. (I. 31.) kormányrendelet értelmében állami támogatás vehető igénybe „(…) lakás építésére, vásárlására, bővítésére és korszerűsítésére. A támogatás összegét meghatározza, hogy hány gyermek, vagy eltartott személy lakik az adott ingatlanban.” Természetesen ilyen esetekben az építkezés vagy bővítés során ennek függvényében határozzák meg a szobák és lakóhelyiségek számát is. A fent említett kormányrendelet szerint „eltartottnak minősül: a gyermek, az építtető kereső tevékenységet nem folytató házastársa, az építtetőnek vagy házastársának szülője, nagyszülője, testvére, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy a munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette.”

Az általunk megkérdezett jogász, dr. Nagy Zoltán szerint ilyen esetekben az együtt költöző, (vagy egy háztartásban élő) eltartott családtagok után is járhat támogatás. Azt azonban, hogy a támogatást igénylő tulajdonos esetében megvalósul-e a többgenerációs együttélés, nehéz ellenőrizni. Ahogy a családba fogadott gyermekek után járó támogatás jogosultsága is - bizonyos esetekben - megkérdőjelezhető.

Na pont ez az a kiskapu, amit főleg az agglomerációban (Gödöllő, Érd és Vecsés), illetve Budapest külső kerületeiben a nagycsaládosok használnak fel, az önkormányzatok gyámhivatalai pedig tehetetlenül állnak. Ugyanis eltartottnak minősül az a családba fogadott gyermek is, akinek gyámjoga az éppen építkező „szülőkre” száll át.

Megélhetési bűnözők menhelye

A trükk lényege

A szóban forgó gyermek törvényes képviselője felkeresi az illetékes önkormányzat gyámhivatalát és benyújt egy úgynevezett családbafogadási kérelmet (ami egyébként minden alkalommal csak átmeneti időre szól), hogy ezentúl ő nem tudja ellátni gyermeke törvényes képviseletét, ezért teljes hatállyal ideiglenesen lemond utódja gyámságáról valamelyik rokona javára. Ahhoz, hogy a „családfő” beadványát a hivatal pozitívan bírálja el, hivatkozási alapnak általában hajléktalanná válást, betegséget vagy hosszabb ideig tartó külföldi tartózkodást szoktak megjelölni. A törvényes képviseletről lemondó apa természetesen nem távozik külföldre.

A gyermeket „bérbe vevő” rokon előtt így újra megnyílik szocpol Fortuna bőségkosara. Ugyanis míg ő egy gyermek esetén 900 ezret, a második gyermek esetén 1 millió 500 ezer forintot, a harmadik gyermek után pedig további 1 millió 400 ezret kap az államtól, addig a kölcsönbe kapott gyerekek után további 800 ezret, majd 200-200 ezer forintot.

További trükkökre van lehetőség akkor, ha pár hónap elteltével a törvényes képviseletről lemondó apa is úgy kezd bele a saját építkezésébe, hogy ő is „kölcsönbe veszi” rokona gyermekeit az állami segítség elnyeréséhez, miközben rokona az ő gyermekeit „neveli”, és veszi fel az utánuk járó szocpolt. Circulus vitiosus, azaz zseniálisan kitalált ördögi kör.

Ördögi kör

„A családbafogadási beadványt nagyon nehéz megtagadni, mivel bonyolult feladat ellenőrizni, hogy a körülmények tényleg valósak-e, vagy csak a gyermekek után felvehető szociális juttatásokra apellálnak a kérelmezők” – állította Szendreiné Erős Hajnalka, a nyolcadik kerületi önkormányzat gyámhivatalának vezetője. Ez a veszély nemcsak a lakáscélú állami támogatás, hanem a családi pótlék, illetve a rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetében is fennáll – folytatta. Bár mindent megteszünk annak érdekében, hogy fény derüljön az ilyen indíttatásból benyújtott kérelmek valódi okára, nem vagyunk könnyű helyzetben. Gyakran a rutinosnak számító kollégák sem tudnak mit kezdeni az ellenőrizhetetlen indoklásokkal – mondta. A gyámhivatal vezetője szerint joggal merül fel a kérdés, hogy a családbafogadás intézménye valóban elérte-e a célját.

A helyzetet tovább nehezíti, hogy az ilyen esetekben kötelező környezettanulmány során - főként a kisebb vidéki településeken - komoly nehézségek merülnek fel. Ezt már Jónás Judit szociális szakember állítja, aki szerint főleg a kisebb vidéki önkormányzatoknál fordulhat elő, hogy a környezettanulmányra egyedül járó kollégák félnek felkeresni az érintett családokat, ingatlanokat. Az ilyenkor igénybe vehető rendőri segítség is csak ideiglenes megoldás „a másnap éjjel már rettegve hazainduló gyámügyes kollégák számra.” Természetesen megkérdeztük, hogy ennek mi lehet az oka, de a szociális szférában már hat éve tevékenykedő szakember nem kívánta részletezni a lehetséges válaszokat.

A szabályozással kapcsolatban szerettük volna kikérni az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal (OLÉH) véleményét is. Az OLÉH végzi ugyanis a lakás- és építésügyet érintő jogszabályalkotás előkészítésével, és annak gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos feladatokat. Vagyis csak végezte, mert a hivatal már nem működik. Jellemző, hogy ezt még a Szociális Minisztérium sajtóreferense, valamint a Miniszterelnöki Hivatal ügyfélszolgálatának munkatársa sem tudta!

Ezt követően az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium lakásügyi titkárságát próbáltuk többször elérni telefonon, majd e-mailben. Kérdésünkre – miszerint elképzelhető-e, hogy a szocpol támogatást, a fenti módszert alkalmazva, jogtalanul (?) vegye igénybe néhány „leleményes” állampolgár – a mai napig nem kaptunk választ.

A fent vázolt trükknek azonban csak egyetlenegy buktatója van: miszerint a szocpolból épült ház 10 évig nem idegeníthető el. Vagy mégis?

(ingatlanmagazin.com)

Tekintse meg itt letölthető képes prezentációnkat a cigánypalotákról!