Első írásunkban bemutattuk a Volkswagen autó születésének történetét, és nyomon követtük, hogyan lett egy, a háborúban részben lebombázott üzemből mára a világ egyik legnagyobb, és legjobb dízelmotorokat gyártó konszernje, amely jelentős részesedéseket szerzett egyéb autóipari vállalkozásokban is. Láthattuk, hogy a történetben kitörölhetetlenül ott van a kezdet, Hitler szándéka egy, a német munkás által elérhető valódi népautó létrehozására.
Láthatjuk, hogy a konszern a német ipar egyik gyöngyszemévé nőtte ki magát. Ez a jó gazdasági környezetnek, a német mérnökök, és munkások szaktudásának, hozzáértő vezetésnek és az alkalmazottak lojalitásának volt köszönhető. Ezek olyan feltételek, amelyek csak együttesen fejthetik ki kedvező hatásukat. Ha ezek bármelyike hiányzik, soha nem tud egy vállalkozás naggyá lenni. E sorok írójának még 1990 előtt feltűnt, mennyire azonosulni tudnak a német munkavállalók saját munkaadójukkal. Ez neki, mint a kommunista Magyarországon felnőtt embernek teljesen új volt. És valószínűleg ez a lojalitás tette naggyá Japán gazdaságát is. Persze a lojalitás sohasem lehet egyirányú utca. A dolgozók úgy Németországban, mint Japánban érezték, hogy ők kapnak is ezért valamit munkaadójuktól. Nemcsak fizetést, hanem gondoskodást is. A "nem hagyunk senkit az út szélén" ezekben a társadalmakban nem csak szlogen, hanem megélt valóság volt. Ugyancsak tapasztaltam, hogy a német szakmunkás szaktudása körülbelül a magyar technikusénak felel meg, a német technikusé pedig egy magyar mérnökének.
De térjünk vissza történetünkhöz!
Figyelmes olvasóinknak valószínűleg feltűnt, milyen furcsa pénzügyi tranzakciókra került sor a Porsche és a VW AG vonatkozásában 2005 és 2012 között.
Wendelin Wiedeking 1992-ben alkalmazottként került a Porsche AG élére. Az addig veszteséges vállalkozást nyereségessé tette. A cég becsült értéke 1992-es 300 millió €-ról 2007-re 25 milliárd €-ra növekedett. Wiedeking nem kért cégétől fizetést, hanem úgy egyezett meg a cég tulajdonosaival, hogy a nyereség 0,87 %-át kapja meg. Ez az első években nagyon szerény fizetésnek tűnt, később azonban Wiedeking óriási jövedelemre tett szert.
Az évezred első évtizedében az (amerikai) tőzsdei maffia szemet vetett a VW AG-re, és a Porsche AG-re, mint a német ipar gyöngyszemeire. Bár Schröder és Merkel kancellárok, valamint Ackermann Deutsche Bank-vezető erőltették volna a Porsche tőzsdei bevezetését, a tulajdonos családok ezt visszautasították.
Zoom
Wendelin Wiedeking, a Porsche megmentője
A VW-részvények ingadozása a 2007-2008 években magára vonta a hedgefondok figyelmét. A hedgefondok bevett módszere volt, hogy a tulajdonosoktól kikölcsönöznek részvényeket, amelyeket egy adott időpontban piacra dobnak, ami a részvények árfolyamának drasztikus zuhanását vonja maga után. Ilyenkor kifizetik a kikölcsönzött részvényeket az alacsony áron, és evvel párhuzamosan hatalmas nyereséget könyvelhetnek el, merthogy a részvények zuhanására fogadtak. A technikának a neve magyarul fedezet nélküli értékesítés, angolul short sale, németül Leerverkauf.
Tehát: a VW kölcsönad egy 1000 euró értékű részvényt, a kölcsönvevő hedgefond eladja 1000 euróért, és a tömeges árfolyamzuhanás miatt visszavásárolja 200 euróért, és kifizeti vele a VW AG-t. Eredmény: A VW AG értéke manipulációk következtében a töredékére csökkent, és egy jelentős részvénycsomag került a hedgefondok kezébe.
Könnyen belátható, ez is egyike a tőzsdei ruletteknek. Az egyik az árfolyam esésére, a másik emelkedésére spekulál. Persze ezt a spekulációt lehet tovább finomítani, és ha elegendő tőke van az ember kezében, akkor manipulálni is. Finomítás alatt azt értjük, hogy a befektetők előbb az emelkedésre, majd a zuhanásra spekulálnak.
Csakhogy a hedgefondok nem számoltak Wiedeking és Piech ellenstratégiájával. Ferdinand Piech Ferdinand Porschénak, a KdF-Wagen megalkotójának unokája volt, és ebben az időszakban (1992-2015) ő volt a VW AG elöljáróságának, majd felügyelőbizottságának elnöke.
Zoom
Ferdinand Piech. Ő a kulcsfigura a konszern mai tulajdonviszonyainak alakulásában
Wiedeking pedig katari tőke segítségével elkezdte fölvásárolni a piacra dobott részvényeket alacsony áron. Evvel egyrészt ő, illetve a Porsche AG jutott egy jelentős részvénycsomag birtokába, másrészt arra kényszerítette a hedgefondokat, hogy a várt alacsony árfolyam helyett magas árfolyamon fizessék ki a kikölcsönzött részvényeket. A hedgefondok milliárdos nyereséget, és döntő befolyás megszerzését remélték a VW-konszernben, ehelyett 14 milliárd eurós veszteséget könyvelhettek le, és a döntő befolyás megszerzéséről is le kellett mondaniuk.
Az másodlagos, hogy végső soron politikai (CDU) befolyásra a Qatar Investment Authority nem a Porsche AG-t, a kis családi vállalkozást, hanem a VW AG-t segítette ki. A lényeg, hogy mindkét cég a Wall Streeti karvalytőke hatósugarán kívül maradt.
A VW-ért vívott csata jelenlegi állása:
A Porsche AG-nek nem sikerült döntő részesedést szereznie a Volkswagen AG-ben. Ehelyett a Volkswagen AG szerzett 100% tulajdonjogot a Porsche AG-ben. Viszont a Porsche Holding SE döntő befolyást szerzett a VW AG-ben. A két Porsche cégben nem ugyanazok voltak a tulajdonviszonyok. Evvel a lépéssel a Porsche család ki tudta tenni az irányításból és végső soron a cégből Wendelin Wiedekinget, aki nem tartozott a dinasztiához, hanem egyszerű alkalmazottként mentette meg a Porschét, valamint neki volt köszönhető, hogy a Porsche megmenekült a karvalytőkétől, sőt a tőzsdei háborút milliárdos nyereséggel és a VW AG fölötti döntő részesedés megszerzésével sikerült lezárni. Távozását a Porsche AG, illetve a szálakat a háttérből irányító Ferdinand Piech 150 millió eurós végkielégítéssel édesítette meg.
A VW-részvények tulajdonosai 2015-ben:
Porsche Holding SE 50,7%
Alsó-Szászország tartomány 20%
Quatar Holding LCC 17%
Kisrészvényesek 12,3%
Cikkünkhöz kapcsolódó, további információkat nyújtó linkek:
(Folytatjuk)
Szeged, 2017. szeptember
Bálint József
(Kuruc.info)