2014. április 17., csütörtök, Rudolf, Klára, Nefelejcs napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Magyar boltok
CSS váltás
Friss hírek
20:05 A NATO hadihajókat vezényel a Balti-tengerre19:49 Magyarként árult lengyel tojásokat vont ki a forgalomból a Nébih19:26 Exkluzív befizetés nélküli bónusz csak magyar játékosoknak! (x)19:00 Orosz kémek elfogásáért és kormányépületek "felszabadításáért" ígért pénzt egy ukrán milliárdos18:38 Szeparatista fegyveresek elfoglaltak egy tévétornyot Donyeck megyében18:17 Gyulai határrendészeket vettek őrizetbe korrupció vádjával18:00 Nem kap kártérítést a Láger Rádió tulajdonosa17:54 Korlátozzák a krími orosz férfiak beutazását Ukrajnába17:15 Alaposan megjárta a cigány kurvákra kedvet kapó fajgyalázó17:00 Kijevi olvasónk az ukrajnai forgatókönyvről és a nyugat-ukrajnai sovinisztákról16:55 Lapbetiltások II. - lapszemle 1944-ből16:49 Agyonvert egy 57 éves férfit Székesfehérváron egy ártatlan zámolyi16:15 Jacenyuk: "vitathatatlan bizonyítékaink vannak az orosz katonák kelet-ukrajnai jelenlétére"16:09 Vadászgépeket küld Franciaország a balti államokba15:45 A jenkik miatt nem mer Oroszországba látogatni a japán külügyér
24 óra legolvasottabbjai

Tanulmányok, Publicisztika :: 2009-10-08. 14:31

Miért épp a kurucok?


Mányoki Ádám 1724-es festményea Magyar Nemzeti Galériában található
Sok olvasónk érdeklõdött már, hírportálunk miért épp a kurucokról kapta nevét. A honlap indulásának idején, a „hõskorban” számos más, hasonlóan ötletes, találó cím felmerült, mi mégis Rákóczi talpasait tûztük zászlónkra. Hogy miért épp a kurucok?

Mert alulról szervezkedtek, a kor „szélsõséges huligánjaira”, a császári önkény elõl falujukból elmenekült bujdosókra támaszkodva, akiket az akkori hatalom éppúgy közönséges bûnözõknek hazudott, ahogyan El-Qróék is a mai ellenállókat.

Mert õk is „amatõrökként” kezdték az idegen uralom elleni lázadást, elsõ megmozdulásukat, a hegyaljai felkelést 1697-ben néhány hét alatt szétverték a császári csapatok, ahogyan sajnos a mi 2006-os felkelésünket is elfojtották. De – hozzánk hasonlóan – a kurucok nem adták fel, szívós, kitartó, titkos építkezésbe kezdtek, ahogyan ma mondanánk: illegalitásba vonulva készültek a visszavágásra. Legendás vezetõjük, Esze Tamás éveken át fáradhatatlanul szervezkedett, konspirált. Hol halált megvetõ vakmerõséggel, nyíltan, hol meg ravaszul, császári toborzótisztnek állva gyûjtötte maga köré a kisemmizett elégedetleneket. Mindenekelõtt: ébren tartotta az ellenállás lángját, amely, jórészt titkolva ugyan, de ott parázslott minden hazájáért aggódó magyar szívében. Nem csoda hát, hogy amikor 1703 márciusában újra kibontotta a felkelés zászlaját, rövid idõ alatt ezrek álltak mellé.


Vezérlő fejedelmünk zászlaja a 23 darabosmagyar történelmi zászlósor része
Aztán azért is épp a kurucok, mert az akkori „politikai elit”, a fõnemesség kezdetben éppúgy elhatárolódott tõlük, ahogyan a mai parlamenti paraziták is tõlünk. De õk ennek ellenére is vállalták a harcot – nem csak saját maguk, de az egész nemzet érdekeiért. A lengyelországi számûzetésben élõ Rákóczi Ferenc azonban melléjük állt, s az ország egyik legtekintélyesebb, leggazdagabb családjának fejét ezután már egy sor mágnás követte.

Mert õk sem a törvényes rend ellen, hanem éppen annak helyreállításáért lázadtak fel. Rákóczi brezáni kiáltványát (1703) akár a mai „utcai huligánokhoz” is intézhette volna: „Ismét felszakadnak a híres magyar nemzet sebei, a nemzet megsértett szabadságának annyiszor mostohán kezelt sebesülése, s most már az a veszély fenyeget, hogy az egészséges törzset is a végsõ halálos pusztulásba dönti (...) a nemzetet, mely (...) vérének hullatása és áldozatok árán kiváló dicsõséggel védelmezte (...) az egész kereszténységet, (...) megfosztják hadi érdemeitõl, s (...) páratlanul

A 2006-os felkelésünk jelképe
megcsúfolva egy idegen népnek vetik oda prédául.”

A kurucok harcának céljaként „az Isten és Törvényünk ellen képtelenül hatalmaskodó, zaklató beczülletünköt tapodó, sónkat, kenyerünket el vevõ, életünkön uralkodó s kegjetlenkedõ birodalom” elleni küzdelmet jelölte meg. A késõbbi Habsburg – majd sajátos módon épp ellentétes elõjellel a kommunista – történetírás azt hazudta, hogy Rákócziék fel akarták forgatni a társadalmi rendet, a király és az évszázados történelmi alkotmány ellen lázadtak. Ma már pontosan tudjuk, hogy ez nem igaz: a kurucok nem új királyt akartak, hanem azt, hogy az uralkodó kormányozzon törvényesen, nem új rendet akartak, hanem az idegenek által felforgatott régit szerették volna visszaállítani – pontosan úgy, ahogyan mi is.

Aztán azért is épp a kurucok, mert ellenségeikkel szemben kegyesek voltak, de saját árulóikkal szemben példásan szigorúak. A szabadságharc alatt számos magas rangú, nem egyszer kifejezetten kegyetlen önkényeskedõ hírében álló császári tisztet ejtettek fogságba a magyarok. De minden esetben rangjuknak kijáró tisztelettel bántak velük, azt pedig még a legelvetemültebb késõbbi bértollnokok sem állították, hogy akárcsak a legcsekélyebb mértékben is bosszút álltak volna rajtuk – holott sok esetben lett volna miért. Ahogyan a Szabadság téren tömegbe hajtó vízágyú személyzetét sem érte bántódás, pedig csak a kegyes véletlenen múlt, hogy senkit sem ütöttek el.

Az árulóknak azonban nem volt bocsánat. Az 1708-ban a labancokhoz átállt Ocskay László brigadérost két évvel késõbb fogságba ejtették és kivégezték. Hiába volt kiváló katona, hiába aratott számos fényes gyõzelmet a kuruc lobogó alatt. Árulók esetében a tehetség – ha azt a nemzet ellenségeinek szolgálatába állítják – csak súlyosbító körülmény volt. Pontosan úgy, ahogyan mi is gondoljuk. Épp ezért nem kímélünk senkit „korábbi érdemeire való tekintettel”. Aki egyszer bizonyította, hogy képes sokat tenni a hazájáért, ha akar, az sokszoros bûnt követ el, ha máskor tétlen marad, vagy az ellenség oldalán kamatoztatja talentumát.


Kuruc-labanc csatajelenet (ismeretlen magyar festő műve, a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokában látható)

És végül mindenekelõtt azért a kurucok, mert sok viszontagság, rengeteg küzdelem és áldozat árán, de végül: gyõztek! A lassan száz esztendeje kudarccentrikus magyar történelemoktatáson nevelkedett embereket talán meghökkenti ez a kijelentés, pedig a kortársak többsége – nemcsak belföldön, de szerte Európában is – úgy látta, hogy a szabadságharcosok a lehetõ legjobb békét kötötték, elérve gyakorlatilag minden kezdeti követelésüket: az õsi, történeti alkotmányt helyreállították, Magyarországot független országként kormányozták tovább, az idegen élõsködõ hadak nagy részét kivonták az országból. (A Habsburg-háznak a harcok hevében kimondott trónfosztásához ragaszkodó Rákóczi és szûk környezete ugyan soha nem fogadta el a Szatmári békét, de a történelem furcsa fintoraként – az emigrációból állandó fenyegetést jelentve a hatalom számára – jelentõs részben hozzájárultak ahhoz, hogy Bécs a következõ évtizedekben nem merte felrúgni a megállapodást.)


Meggyõzõdésünk: a mi szabadságharcunk is gyõzni fog

Most még a kezdeti, bujdosós szakaszban vagyunk: felkelésünk leverve, a hatalom üldöz minket, az „elit” megvetéssel fordul el a talpasoktól. De a hegyaljai rengetegben napról napra több kis tábortûz gyúl, körülöttük gyûlnek már a ma bujdosói, akik ha kibontják újra az ellenállás a zászlaját – és egy nap ki fogják bontani, ez biztos! – a jövõ kurucaivá válhatnak.

Bekes Gáspár – Kuruc.info

Kapcsolódó cikkünk:
Amit a Kuruc.info hírportálról tudni kell

 Érdekes cikk, megosztom Facebookon!  Érdekes cikk, elküldöm e-mailben! Nyomtatóbarát változat
Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Ajánló
Időkép
Hőtérkép
Támogassa portálunkat!
Legolvasottabb hírek
Linkek
További linkek
Humoros kép 
Szavazás
Dossziék
Ajánlott videó 

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2014 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Ingyenes linkcsere | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready
47