Bezár!
 
2014. július 24., csütörtök, Kinga, Kincső, Csenge napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Magyar boltok
CSS váltás
Friss hírek
16:10 Kiderülhet-e az Ukrajnában lelőtt gép fekete dobozainak valódi tartalma?15:55 "Egyik félnek sem lenne hasznára", ha nyilvánosságra kerülne a felvétel - békülnének az omegások és a taxis15:35 Indiában buszokat, Thaiföldön vonatokat helyeznek üzembe, melyeket kizárólag nők használhatnak15:03 A kormány vásárolja meg az MKB Bankot a bajoroktól14:34 Botrány: a keleti fronton elesett keszthelyiekről megemlékezik a város honlapja, de a munkára fogott zsidókról nem14:00 A budapesti palesztin nagykövet szerint Izrael nem akar békés megoldást13:44 Eltűnt egy utasszállító repülőgép Burkina Faso felett13:09 A Föld lakosságának több mint harmada nyomorban él12:57 Katonai jelentés az ukrajnai frontról12:31 Háromnapos munkahetet vezetne be a világ egyik leggazdagabb embere12:18 Hackertámadás érte az Európai Központi Bankot 11:48 Az oroszok végleg visszaállnak a téli időszámításra11:35 Jobbik: tenyérszkennerre van pénz, világbajnokokra nincs?11:32 Gabolexin - a daganatos betegségek megelőzésére (x)11:01 Az orvos leköpdösésével remélt soron kívüli ellátást egy dühöngő nő a siófoki kórházban
24 óra legolvasottabbjai

Tanulmányok, Publicisztika :: 2009-10-08. 14:31

Miért épp a kurucok?


Mányoki Ádám 1724-es festményea Magyar Nemzeti Galériában található
Sok olvasónk érdeklõdött már, hírportálunk miért épp a kurucokról kapta nevét. A honlap indulásának idején, a „hõskorban” számos más, hasonlóan ötletes, találó cím felmerült, mi mégis Rákóczi talpasait tûztük zászlónkra. Hogy miért épp a kurucok?

Mert alulról szervezkedtek, a kor „szélsõséges huligánjaira”, a császári önkény elõl falujukból elmenekült bujdosókra támaszkodva, akiket az akkori hatalom éppúgy közönséges bûnözõknek hazudott, ahogyan El-Qróék is a mai ellenállókat.

Mert õk is „amatõrökként” kezdték az idegen uralom elleni lázadást, elsõ megmozdulásukat, a hegyaljai felkelést 1697-ben néhány hét alatt szétverték a császári csapatok, ahogyan sajnos a mi 2006-os felkelésünket is elfojtották. De – hozzánk hasonlóan – a kurucok nem adták fel, szívós, kitartó, titkos építkezésbe kezdtek, ahogyan ma mondanánk: illegalitásba vonulva készültek a visszavágásra. Legendás vezetõjük, Esze Tamás éveken át fáradhatatlanul szervezkedett, konspirált. Hol halált megvetõ vakmerõséggel, nyíltan, hol meg ravaszul, császári toborzótisztnek állva gyûjtötte maga köré a kisemmizett elégedetleneket. Mindenekelõtt: ébren tartotta az ellenállás lángját, amely, jórészt titkolva ugyan, de ott parázslott minden hazájáért aggódó magyar szívében. Nem csoda hát, hogy amikor 1703 márciusában újra kibontotta a felkelés zászlaját, rövid idõ alatt ezrek álltak mellé.


Vezérlő fejedelmünk zászlaja a 23 darabosmagyar történelmi zászlósor része
Aztán azért is épp a kurucok, mert az akkori „politikai elit”, a fõnemesség kezdetben éppúgy elhatárolódott tõlük, ahogyan a mai parlamenti paraziták is tõlünk. De õk ennek ellenére is vállalták a harcot – nem csak saját maguk, de az egész nemzet érdekeiért. A lengyelországi számûzetésben élõ Rákóczi Ferenc azonban melléjük állt, s az ország egyik legtekintélyesebb, leggazdagabb családjának fejét ezután már egy sor mágnás követte.

Mert õk sem a törvényes rend ellen, hanem éppen annak helyreállításáért lázadtak fel. Rákóczi brezáni kiáltványát (1703) akár a mai „utcai huligánokhoz” is intézhette volna: „Ismét felszakadnak a híres magyar nemzet sebei, a nemzet megsértett szabadságának annyiszor mostohán kezelt sebesülése, s most már az a veszély fenyeget, hogy az egészséges törzset is a végsõ halálos pusztulásba dönti (...) a nemzetet, mely (...) vérének hullatása és áldozatok árán kiváló dicsõséggel védelmezte (...) az egész kereszténységet, (...) megfosztják hadi érdemeitõl, s (...) páratlanul

A 2006-os felkelésünk jelképe
megcsúfolva egy idegen népnek vetik oda prédául.”

A kurucok harcának céljaként „az Isten és Törvényünk ellen képtelenül hatalmaskodó, zaklató beczülletünköt tapodó, sónkat, kenyerünket el vevõ, életünkön uralkodó s kegjetlenkedõ birodalom” elleni küzdelmet jelölte meg. A késõbbi Habsburg – majd sajátos módon épp ellentétes elõjellel a kommunista – történetírás azt hazudta, hogy Rákócziék fel akarták forgatni a társadalmi rendet, a király és az évszázados történelmi alkotmány ellen lázadtak. Ma már pontosan tudjuk, hogy ez nem igaz: a kurucok nem új királyt akartak, hanem azt, hogy az uralkodó kormányozzon törvényesen, nem új rendet akartak, hanem az idegenek által felforgatott régit szerették volna visszaállítani – pontosan úgy, ahogyan mi is.

Aztán azért is épp a kurucok, mert ellenségeikkel szemben kegyesek voltak, de saját árulóikkal szemben példásan szigorúak. A szabadságharc alatt számos magas rangú, nem egyszer kifejezetten kegyetlen önkényeskedõ hírében álló császári tisztet ejtettek fogságba a magyarok. De minden esetben rangjuknak kijáró tisztelettel bántak velük, azt pedig még a legelvetemültebb késõbbi bértollnokok sem állították, hogy akárcsak a legcsekélyebb mértékben is bosszút álltak volna rajtuk – holott sok esetben lett volna miért. Ahogyan a Szabadság téren tömegbe hajtó vízágyú személyzetét sem érte bántódás, pedig csak a kegyes véletlenen múlt, hogy senkit sem ütöttek el.

Az árulóknak azonban nem volt bocsánat. Az 1708-ban a labancokhoz átállt Ocskay László brigadérost két évvel késõbb fogságba ejtették és kivégezték. Hiába volt kiváló katona, hiába aratott számos fényes gyõzelmet a kuruc lobogó alatt. Árulók esetében a tehetség – ha azt a nemzet ellenségeinek szolgálatába állítják – csak súlyosbító körülmény volt. Pontosan úgy, ahogyan mi is gondoljuk. Épp ezért nem kímélünk senkit „korábbi érdemeire való tekintettel”. Aki egyszer bizonyította, hogy képes sokat tenni a hazájáért, ha akar, az sokszoros bûnt követ el, ha máskor tétlen marad, vagy az ellenség oldalán kamatoztatja talentumát.


Kuruc-labanc csatajelenet (ismeretlen magyar festő műve, a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokában látható)

És végül mindenekelõtt azért a kurucok, mert sok viszontagság, rengeteg küzdelem és áldozat árán, de végül: gyõztek! A lassan száz esztendeje kudarccentrikus magyar történelemoktatáson nevelkedett embereket talán meghökkenti ez a kijelentés, pedig a kortársak többsége – nemcsak belföldön, de szerte Európában is – úgy látta, hogy a szabadságharcosok a lehetõ legjobb békét kötötték, elérve gyakorlatilag minden kezdeti követelésüket: az õsi, történeti alkotmányt helyreállították, Magyarországot független országként kormányozták tovább, az idegen élõsködõ hadak nagy részét kivonták az országból. (A Habsburg-háznak a harcok hevében kimondott trónfosztásához ragaszkodó Rákóczi és szûk környezete ugyan soha nem fogadta el a Szatmári békét, de a történelem furcsa fintoraként – az emigrációból állandó fenyegetést jelentve a hatalom számára – jelentõs részben hozzájárultak ahhoz, hogy Bécs a következõ évtizedekben nem merte felrúgni a megállapodást.)


Meggyõzõdésünk: a mi szabadságharcunk is gyõzni fog

Most még a kezdeti, bujdosós szakaszban vagyunk: felkelésünk leverve, a hatalom üldöz minket, az „elit” megvetéssel fordul el a talpasoktól. De a hegyaljai rengetegben napról napra több kis tábortûz gyúl, körülöttük gyûlnek már a ma bujdosói, akik ha kibontják újra az ellenállás a zászlaját – és egy nap ki fogják bontani, ez biztos! – a jövõ kurucaivá válhatnak.

Bekes Gáspár – Kuruc.info

Kapcsolódó cikkünk:
Amit a Kuruc.info hírportálról tudni kell

 Érdekes cikk, megosztom Facebookon!  Érdekes cikk, elküldöm e-mailben! Nyomtatóbarát változat
Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Ajánló
Időkép
Hőtérkép
Támogassa portálunkat!
Legolvasottabb hírek
Jobbikos programok
További programokÖsszes jobbikos program
Linkek
További linkek
Humoros kép 
Szavazás
Dossziék
Ajánlott videó 

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2014 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Ingyenes linkcsere | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready
63