Sólyom-dosszié (II.): Az államfő és a Fidesz
2008-04-21. 19:55

Amiket máshol nem tudhat meg róla...

Sok oldalról lehet megközelíteni Sólyom László köztársasági elnök portréjának megrajzolását. Az általunk megkezdett úton továbbhaladva a továbbiakban olyan kulisszatitkokba avatjuk be a tisztelt Olvasókat, amelyek Sólyomnak a Fideszhez való viszonyát elemzik. Hogy miért van erre szükség? Azért, mivel Sólyom László emberi jellemének igen érdekes elemeit figyelhetjük meg, néhány dolgot pedig nem lehetne a későbbiekben megérteni ezen információk nélkül.

Sólyom László összességében mélyen megveti és utálja a jobboldal legnagyobb pártjának vezetőit. Fontos ugyanakkor megemlíteni, hogy vannak kifejezetten kedvenc politikusai. „Ebben a Kósában (Kósa Lajos, Debrecen polgármestere – szerk. megj.) látok valamit, nagyon jó lenne, ha ki tudná szorítani ezt a pökhendi, nagyképű Orbánt” – mondta mintegy négy hónapja egy bizalmas társaságban. Ebből is kitűnik, hogy a legjobban Orbán Viktorra neheztel, de nem szerez nála jó pontot Kövér László sem, akit csak úgy hív, hogy „faragatlan tuskó”, „bajuszkirály”, illetve azt is mondta egyszer róla, hogy „az esze a bajuszában van”.

Sólyom: Orbán egy paprikajancsi

Nem lehet pontosan kideríteni, hogy Orbán mivel tett rossz fát a tűzre Sólyomnál. Az mindenesetre közismert, hogy már 1997-ben valami történhetett, hiszen az egyik fogadáson „paprikajancsinak” nevezte a Fidesz elnökét. A jelzőket mindig kedvelte az államfő, Medgyessy Pétert például „címeres ökörnek” titulálta. (Szerkesztői kérdés: vajon tudott-e erről a Köztársasági Elnöki Hivatalból egyedüli pártelnökként kiutált Vona Gábor, amikor legutóbbi, karakán üzenetében szintúgy paprikajancsinak titulálta Sólyomot?)

Hogy tudott-e erről a Fideszben teljhatalommal bíró Orbán, az kérdéses, lévén, hogy a legnagyobb ellenzéki párt jelölte köztársasági elnöknek, sőt a Fidesz bevállalta azt is, hogy tisztességtelen és antidemokratikus módon, a szavazatok ellenőrzésével biztosítsa Sólyom győzelmét, miközben a jogszabályok titkos szavazást írnak ki erre az esetre. A jogállamiságra annyira kényes Sólyom Lászlót ez már nem zavarta, de hát volt ez így a későbbiekben más esetekben is.

Úgy tudjuk, Sólyom államfővé választásában nemcsak kápóként járult hozzá Áder János, hanem személyesen is erőltette a jelölést. Úgy taktikázhatott, hogy apósa, Herczegh Géza neves alkotmányjogász, akadémikus, a Hágai Nemzetközi Bíróságának tagja, valamint a vele jó kapcsolatban álló Baka András, az Emberi Jogok Európai Bíróságának volt bírója révén esetleg nyomást tudnak gyakorolni kritikus kérdésekben az államfőre. A helyzetet ugyan nehezítette, hogy Baka András mélyen utálja az SZDSZ-t és a zsidókat, ugyanakkor a hágai bíró több szívességet is tett Sólyomnak, ami talán hatással lehet rá. Nem lett.

Orbán: ez melléfogás volt

Politikai játszmák ide, politikai játszmák oda, a Fideszen belül egyre több helyen hallani, hogy Orbán Viktor Sólyom László államfővé választását pártja egyik nagy melléfogásaként interpretálja. Ennek persze van némi előzménye: Sólyom hivatalba lépése után Orbán elsőként szeretett volna gratulálni a Fidesz jelöltnek, ám Sólyom burkoltan azt üzente neki, hogy várjon a sorára. A porig alázott Orbán várt is, meglehetősen savanyú képpel tette meg a protokoll-látogatást. A Fidesz elnöke jó leckét kapott, nem is jelentkezett be többet a Sándor-palotába, csak a lehető legszükségesebb alkalmakkor találkozott Sólyommal.

Landi Balázs: Orbán egy senki

Landi Balázs, Sólyom bizalmasa

Hozzátartozik a történethez, hogy Orbán bejelentkezésén elsősorban Sólyom sértődött meg. Landi Balázs, az államfő személyi titkára nem győzte tolmácsolni egyes körökben Sólyom felháborodását. „Mit képzel ez a beképzelt takonypóc, ez a nagyképű majom, ő egy senki” – mondta magából kikelve az események után a titkár. Amikor a megdöbbent társaságból valaki megjegyezte, hogy nem kellene elfelejteni, hogy Sólyom annak a „senkinek” a támogatásával lett államfő, Landi azt a meghökkentő választ adta: „Ennek nincs jelentősége, Sólyom a civilek jelöltje volt”.

Landi Balázsról érdemes megjegyezni, hogy a jobboldalinak tartott Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán tanít, amikor épp nem az államfő közelében van. Azért emeltük ki Landi szerepét, mivel ő továbbra is aktívan becsmérli a Fidesz elnökét, Sólyom az utóbbi időben meglehetősen óvatosan bánik az Orbánt érintő kritikákkal. Azt nem tudni, hogy köze van-e ennek ahhoz, hogy a Fidesz jelenleg kétharmados támogatással rendelkezik, és Sólyom kedvenc pártja, az SZDSZ a megszűnés határán mozog.

A Fidesz szívatása

A Fidesz mint párt először 2006. július 17-én szívta a fogát, amikor Sólyom aláírta a stabilizációs programként megnevezett, első Gyurcsány-csomagot. „Tekintettel voltam a költségvetés helyzetére, valamint a magyar gazdaságpolitika nemzetközi megítélésére” – indokolta az államfő a szignózást, miközben a Fidesz úton-útfélen azt próbálta elérni, hogy ezt ne tegye. Sólyom akkor még hitt a kormánynak, még bízott benne, tegyük hozzá, egy olyan időszakban, amikor a gyengébb képességű emberekben is kétségeket ébresztett a kormány gazdaságpolitikája.

Ezt követően az államfő minden alkalmat megragadott arra, hogy a Fideszt mint pártot is lejárassa. Állandóan összemosta ez ellenzék tevékenységét a szocialista kormányzattal, nem egyszer jegyezte meg, hogy mindkét politikai oldalt felelőssé teszi azért, mert a polgárok bizalma megrendült az alkotmányos demokráciában.

Sólyom és a jogállamiság

A Fidesz legnagyobb alázását 2007. február 2-án tette, amikor azt közölte: „A Fidesz európai parlamenti és országgyűlési képviselői jogellenesen bontották el a Kossuth téri (törvénytelenül felállított (!) – szerk. megj.) rendőrségi kordont. Az országgyűlési képviselők magatartása mintát adhat, márpedig a jogállamot nem lehet nem jogállami eszközökkel szolgálni” – mondta Sólyom László. Nem volt mindig következetes jogállami kérdésekben az államfő, idén áprilisban például a Hollán Ernő utcai, törvénytelen, úgynevezett „antifasiszta” tüntetést kifejezetten támogatta, holott nem a jogszabály alapján jelentették be. Feltehetjük a kérdést: az államfő törvénytelen magatartása milyen példát adhat, illetve lehet-e jogellenes módon a jogállamot szolgálni?

(Folytatjuk…)

Kuruc.info

Sorozatindító cikkünk:
Kuruc.info-dosszié Sólyom Lászlóról (I.)