Amerikai-kanadai tanulmány: a fajták közötti IQ-különbség nagymértékben genetikai eredetű
2008-08-29. 15:32
  A feketék és fehérek közötti különbséget mutatták ki, az I. világháborús tömeges katonai IQ-mérésektől kezdve a 2001-ben több mint 6 millió katona, dolgozó és diák által kitöltött tesztekig. Költői kérdés: mennyi lehet a cigányok átlag IQ-ja? "Sem a fajták közötti IQ-különbség léte, sem annak mértéke nem képezi vita tárgyát, kizárólag csak az okai" - írták a szerzők.
Egy 60 oldalas, tudományos bizonyítékokat alapul vevő tanulmány - a kutatás során többek között fejlett MRI (mágneses rezonanciás képalkotás) technológiával vizsgálták az agy méretét - kimutatta, hogy az emberi fajták átlag IQ-ja közötti eltérések nagy mértékben genetikai eredetűek.
A Pszichológia, közérdek és törvény című, az Amerikai Pszichológusok Társaságának gondozásában megjelenő folyóirat 2005 júniusi számának vezércikke volt az a tanulmány, amely 10 kategóriában vizsgálta meg a világ minden pontjáról érkezett kutatási eredményeket, hogy összehasonlítson egy örökletes (50%-ban genetikai, 50%-ban kulturális eredetű), illetve egy kulturális (100%-ban kulturális eredetű) modellt.
A tanulmány ("30 évnyi kutatás a fajták kognitív képességkülönbségeinek terén"), melyet J. Philippe Rushton (University of Western Ontario) és Arthur R. Jensen (University of California at Berkeley) publikált, több kommentárral együtt jelent meg. Ezek között volt Linda Gottfredson (University of Delaware) pozitív véleménye, három negatív kritika Robert Sternbergtől (Yale University), Richard Nisbettől (University of Michigan) és a Liza Suzuki & Joshua Aronson (New York University) párostól, továbbá a szerzők saját kommentárjai is szerepeltek.
"Sem a fajták közötti IQ-különbség léte, sem annak mértéke nem képezi vita tárgyát, kizárólag csak az okai" - írták a szerzők. A feketék és fehérek közötti különbségeket mutatták ki, összegezve az eredményeket a 90 évvel ezelőtti I. világháborús tömeges katonai IQ-mérésektől kezdve a 2001-ben több mint 6 millió katona, vállalati dolgozó és felsőoktatásban részt vevő diákok által kitöltött tesztlapokig.
"A fajták közötti különbségek hároméves kortól mutatkoznak, akkor is, ha az anyjuk ugyanúgy tanítgatja őket, illetve ha más lehetséges különbségeket is kiküszöbölünk. A különbség oka ennélfogva nem lehet az iskolai képzés minőségtelensége vagy hiánya, hisz az még meg sem kezdődött, hatását nem fejti ki. Ezért Jensen és magam részletesebben is megvizsgáltuk a genetikai hipotézist" - fejtette ki Rushton. A bizonyítékoknak 10 kategóriáját vizsgálták:
1. Az intelligenciahányadosok globális tendenciáit. A kelet-ázsiaiak átlagban magasabb pontszámot érnek el, mint a fehérek mind az Egyesült Államokban, mind Ázsiában, noha az IQ-teszteket az európai és afrikai kultúrák számára dolgozták ki. Az ázsiaiak átlag IQ-ja 106, a fehéreké 100, a feketéké 85 az Egyesült Államokban, és 70 a Szaharától délre eső afrikai területeken.
2. A fajták közötti különbségek leginkább az olyan teszteken ütköznek ki, amelyek az általános intelligenciafaktort mérik. Például jobban látszik azon a teszten, amelyik során hallott számokat kell visszafelé elismételni, mint az egyszerűbb, nem visszafelé történő számismétlés során.
3. Az IQ génkörnyezeti felépítése azonos minden fajtánál, és a fajták közötti különbségek intenzívebben mutatkoznak jobban örökölhető képességek terén. Kelet-ázsiai, fehér és fekete ikreken végzett kutatások bizonyítják, hogy az IQ örökölhetősége (örökölhető része) 50%, vagy még több bizonyos fajtáknál.
4. Az agy méretbeli különbségei. Mágneses rezonanciás képalkotás segítségével végzett kutatások szerint az agy mérete 0,4 arányban összefügg az IQ-val. A nagyobb agy több neuront és szinapszist tartalmaz(hat), ezáltal az információt gyorsabban továbbítja. Az agy térfogatbeli különbségei a fajták között már születéstől fogva fennállnak. A kelet-ázsiaiak koponyájának 1 köbinch-csel több a térfogata, mint a fehéreknek, míg a fehéreknek 5 köbinch-csel több, mint a feketéknek.
5. Rasszok közötti adoptálási kutatások. A rasszok közötti IQ-különbségek akkor is fennállnak, ha egy fehér, középosztálybeli család örökbe fogad egy fekete gyermeket. A minnesotai rasszok közötti adoptálási program a gyermekek IQ-szintjét 17 éves korig követte, és azt mutatta ki, hogy a különbségek ebben az esetben még nagyobbak voltak. A fehér gyerekek átlag IQ-ja 106 volt, a kevert rasszúaké 99, míg a feketéké 89.
6. Rasszok keveredéseinek kutatása. A fekete gyermekek közül a világosabb bőrűek átlagban magasabb pontszámot érnek el. Dél-Afrikában a kevert rasszú népesség átlag IQ-ja 85, ez pont félúton van a fehérek átlagos 100-a és a szub-szaharai 70 között.
7. A feketék és fehérek átlag IQ-ja egyaránt visszaeső tendenciát mutat. A szülők véletlenszerűen örökítik tovább génjeik felét, ezért a magas intelligenciahányadossal rendelkezők könnyen lehet, hogy nem tudják azt a specifikus kombinációt - ami az ő kivételességüknek oka - továbbörökíteni. Ugyanakkor még így is szinte biztos, hogy két magasabb IQ-jú szülőnek az átlagnál magasabb IQ-val rendelkező gyereke fog születni, ellenben az már nem ennyire valószínű, hogy hasonlóan magas, vagy esetleg magasabb IQ-ja lesz a gyermeknek, mint szüleinek.
8. Fajták közötti különbségek az életkori sajátosságok terén. A kelet-ázsiaiak és a feketék konzisztensen a spektrum két végébe esnek, míg a fehérek a kettő közé, 60 mérési eredményt figyelembe véve, mint például: személyiségfejlődés, nemi érettség és szociális szerveződés. Például a fekete gyermekek előbb ülnek fel, másznak négykézláb, sétálnak vagy veszik fel a ruháikat.
9. A rasszok közötti különbségek és az Afrikából származás elmélete. A kelet-ázsiaiak, fehérek és feketék között fennálló különbségek passzolnak ahhoz a teóriához, miszerint a modern ember Afrikából terjedt el kb. 100 000 évvel ezelőtt, és észak felé terjeszkedett. A hosszabb telek során (jégkorszakok) nagyobb evolúciós szelekció lépett életbe az IQ terén, amit a nehéz körülmények közötti gyermeknevelés, táplálékszerzés, lakóhelyépítés és ruhakészítés problémája idézett elő.
10. A kizárólag kulturális modell igazolja ezeket az adatokat? A kulturális modell nem igazolja a fajták közötti erősen konzisztens különbségeket, főleg nem a kelet-ázsiai területeken végzett mérések eredményeit. Semmilyen beavatkozás, mint pl. a szegregáció megszüntetése, iskolabusz bevezetése, vagy az amerikai "Head Start" program nem csökkentette a különbségeket.
Cikkükben Rushton és Jensen azokat a politikai kérdéseket is tárgyalja, amelyek kutatási eredményeikből következnek. Az alapvető javaslatuk az, hogy az embereket mint egyéneket kezeljék, ne mint egy bizonyos csoporthoz tartozókat.
Persze, beszélhetünk csak egyénekről, a statisztikák viszont nem arról szólnak. Gyilkosság, erőszak és súlyos bántalmazás. Nálunk is hasonló volna a "mi feketéink" feltüntetésével. De nálunk ugye nem tesznek különbséget magyar és cigány elkövetők között. |
Kiemelték, hogy tanulmányuk csak az átlagokra vonatkozik. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a tömegeket tájékoztatni kell az egyén és a csoportok közötti különbségekről, biológiáról és evolúcióról.
A HIV vírus legfőbb terjesztői - ugyanakkor egyes eszement fehér lányok ideáljai - a veszély számottevő! |
Rushton és Jensen főként rasszokat figyelembe vevő intelligenciakutatásaikról ismertek. Jensen korábban már elmélkedett a feketék és fehérek közötti genetikai alapú intelligenciakülönbség eredetén egy 1969-es tanulmányában. Későbbi könyvei, mint a "Bias in Mental Tests (1980)" vagy a "The g Factor (1998)", akár csak Rushton 1995-ben megjelent "Race, Evolution and Behaviour" című műve bemutatják, hogy a tesztek nem egyoldalúan korlátoltak az angolul beszélő kisebbségekre, és hogy a fehérek, feketék és kelet-ázsiaiak közötti agytérfogatbeli és IQ-beli eltérések az evolúciós rendszer részét képezik.
(Forrás: www.news-medical.net
A Kuruc.info számára angolról magyarra fordította: Caratusra)
Kapcsolódó: Olvasónk írása: fajtaelmélet kezdőknek |
