"1944. augusztus 2-áról 3-ára virradó éjszaka leforgása alatt a Birkenau II. E. táborában – közkeletű nevén: cigánytáborban – több, mint háromezer cigány származású embert: férfit, nőt, gyereket és időset végeztek ki a tábor felszámolása miatt. Akikkel nem végzett a táborban az éhség, a járvány, akik megélték még ezt a napot is, azok még reménykedtek abban, hogy túlélik. A gázkamrák felé tereléskor – egy visszaemlékező német őr leírása szerint – rájöttek a cigány férfiak a szörnyű tervre, és fegyvertelenül is megpróbáltak ellenállni. A küzdelem eredménye csak annyi volt, hogy a gáz helyett a golyó, a meszesgödör tüze és a vasrúd végzett az ellenállókkal. Valami csontig ható túlélési ösztön, mely akkor is lázad az erőszak ellen, ha látszatra nincs értelme a lázadásnak. Az emlékművet ezen embereknek - és még mindazoknak, akik a világháború áldozataivá váltak - tiszteletére állították fel. Ennél az emlékműnél minden évben az ország számos pontjáról érkező emberek róják le tiszteletüket a háború áldozataiért, egy megemlékezés keretein belül. Az emlékmű helyszíne: 8800 Nagykanizsa, Vár út, Ifjúsági Park." (Roma Portál)
A fenti két idézet önmagáért beszél. Nem tagadom, a "háromezernél is több" négyezer is lehet, de azért mégiscsak el kellene dönteni, azon a bizonyos augusztusi éjszakán hány romát öltek meg végül is? "Több mint háromezret" vagy "négyezret"? Egyáltalán honnan veszik ezeket a számokat? Vannak írásos dokumentumok? Nos, az igazság az, hogy a cigányok állítólagos elgázosításáról semmiféle írásos bizonyíték nincs /mint ahogy a zsidókéról sem/, számukra vonatkozóan viszont maradtak fenn iratok. A fenti idézetben van még egy figyelemre méltó részlet: éspedig az, hogy a cigányok, amikor a "gázkamrákba tereléskor... rájöttek a szörnyű tervre", ellenálltak, és nekitámadtak az őreiknek. Vajon ők miért nem hitték azt, hogy zuhanyozni mennek? A zsidók miért nem voltak képesek ugyanilyen ellenállást kifejteni, amikor az állítólagos gázkamrákba terelték őket?
Nyiszli Miklós, aki Mengele boncolóorvosa voltam címmel írta meg döbbenetes képtelenségeket és hülyeségeket tartalmazó "visszaemlékezéseit" /nem véletlenül nem reklámozzák már ezt a könyvet/, csupán egyetlen mondatra méltatja az auschwitzi romákat: "4500 cigány volt összesen Auschwitzban, akik nem dolgoztak, a feladatuk az volt, hogy őrizzék a zsidók barakkjait, és bizony rendkívüli kegyetlenséggel jártak el velük szemben" - írja Nyiszli. Ajjaj! Ez nem lesz jó, ilyesfajta kijelentésekre nem lehet a zsidó-cigány szövetkezést felépíteni, igaz, a 4500 Auschwitzban fogva tartott cigány viszonylag jól hangzik, ennél többet senki sem említ. Na mindegy, Nyiszlit felejtsük el tehát, nézzük inkább a valamivel visszafogottabbnak tűnő Danuta Czechet, akinek 1959-ben megjelent Auschwitzi Kalendáriumát a holokauszt hivatalos kutatói úgy kezelik, mint valami eredeti történelmi forrást. Pedig Danuta Czech is vette valahonnan az adatokat, noha sok esetben nem árulja el, hogy honnan.
Mindenesetre ezt a könyvet valóságos szentírásnak illik tekinteni, nézzük hát. Mint Czeh írja, a birkenaui BIIe jelű tábor "cigány barakkjaiban" 1944. július 30-án 1518 cigány tartózkodott. Augusztus 1-jén azonban már 2815 roma lakója volt Auschwitznak. /Ezek a számok állítása szerint hitelesek, a fennmaradt dokumentumokon alapulnak./ "Valószínűleg ennyi volt a táborban fogvatartott cigányok száma", írja Danuta Czech, legalábbis augusztus 1-jén, ami ha igaz, kizárja az újabban egyre több helyen /többek közt a fent idézett portálokban/ hangoztatott állításokat, melyek szerint "három-, sőt négyezer" romát öltek meg augusztus 2-ről 3-ra virradó éjszaka. Jó, a 2815 végül is felkerekíthető háromezerre, de négyezerre azért mégsem! (És akkor még nem szóltunk arról, hogy hol van még a négyezer is az "egymillió megölt roma" meséjétől - a szerk.)
Mindenesetre ezt a könyvet valóságos szentírásnak illik tekinteni, nézzük hát. Mint Czeh írja, a birkenaui BIIe jelű tábor "cigány barakkjaiban" 1944. július 30-án 1518 cigány tartózkodott. Augusztus 1-jén azonban már 2815 roma lakója volt Auschwitznak. /Ezek a számok állítása szerint hitelesek, a fennmaradt dokumentumokon alapulnak./ "Valószínűleg ennyi volt a táborban fogvatartott cigányok száma", írja Danuta Czech, legalábbis augusztus 1-jén, ami ha igaz, kizárja az újabban egyre több helyen /többek közt a fent idézett portálokban/ hangoztatott állításokat, melyek szerint "három-, sőt négyezer" romát öltek meg augusztus 2-ről 3-ra virradó éjszaka. Jó, a 2815 végül is felkerekíthető háromezerre, de négyezerre azért mégsem! (És akkor még nem szóltunk arról, hogy hol van még a négyezer is az "egymillió megölt roma" meséjétől - a szerk.)
A következő napon a szorgalmas, mindent gondosan számon tartó /csak éppen a gázkamrákról hallgató/ németek feljegyzik, hogy újabb romák érkeztek valahonnan, így összlétszámuk elérte a 2898 főt. /Főként a BIIe, de a BIId és a BIIf jelzetű táborokban helyeztek el cigányokat, "valószínűleg férfiakat és nőket vegyesen", írja Danuta Czech./ Majd arról tudósít "abszolút hitelesnek" hirdetett könyvében, hogy még augusztus 1-jén vagy 2-án 1408 cigányt, férfiakat, nőket és gyerekeket vegyesen összeválogattak, és vonattal egy másik táborba szállítottak. Azt is tudni véli, hová vitték őket: Buchenwaldba, ahol az elvetemült náci hatóságok fel is jegyezték az 1408 roma megérkezését augusztus 3-án. /Más vélemények szerint Ravensbrückbe szállították őket./ "A távozó cigányok a drótkerítésen keresztül búcsút intettek azoknak a társaiknak, akik ott maradtak" - írja Danuta Czech, hogy némi lírát is elegyítsen a leírásba. A precíz németek csak azután törölték az eltávozott romák neveit az auschwitzi fogolylistáról, miután megkapták az értesítést Buchenwaldból a cigányok megérkezéséről. /Ami augusztus 5-én történhetett./ Ezen a ponton természetesen elgondolkodhatunk azon, miért küldték a vérszomjas nácik az 1408 cigányt /köztük 490 nőt és 105 nyilvánvalóan munkaképtelen 14 év alatti gyereket/ Buchenwaldba, ahol - mint azt ma már a hivatalos holotörténészek is elismerik - nem voltak gázkamrák? Minek utaztatták ide-oda ezeket a cigányokat, ha mindenképpen ki akarták irtani őket? De aki ilyesfajta kérdéseket föltesz, az nyilván "gyűlöletet szít a cigányság ellen", és egy aljas, rohadt, holokauszttagadó náci söpredék.
Danuta Czech és a holovallás jelenleg érvényes dogmatikája szerint ezután a következő történt. Augusztus 2-án a késő éjszakai órákban a birkenaui tábor cigányok lakta barakkjait egyszer csak körbefogták a német SS-katonák, az embereket kiparancsolták a szabad ég alá, és útnak indították őket - na vajon hová? Természetesen a gázkamrákba. Ekkor történik meg az a rendkívüli esemény, hogy a hős romák nekitámadtak az SS-katonáknak, és többen közülük harcban estek el. Erre persze semmiféle bizonyíték nincs, meg nem is érti az ember, a zsidók miért nem cselekedtek ugyanígy, meg mi van a zuhanyozókkal, de van itt még valami más érdekesség is. Idézek Danuta Czech könyvéből: "Ekkor 2897 védtelen embert, nőket, férfiakat, gyerekeket raktak föl a teherautókra, és egyenesen a gázkamrákba vitték őket." Álljunk meg egy pillanatra. Ennyire azért Danuta Czech nem lehet gyenge matematikából. Hiszen korábban azt írta, az auschwitzi cigányok összlétszáma 2898 volt, akik közül augusztus 1-jén vagy 2-án elszállítottak Buchenwaldba 1408 főt. Az ottmaradtakat pedig gázkamrába vitték. Pedig egyszerű számtani művelet ez: 2898-1408 =1490! Jó-jó, a holotörténészek számára 6-2,5=6 /mint emlékszünk rá, az auschwitzi áldozati számot 1990-ben 4 millióról 1,5 millióra csökkentették, a 6 milliós áldozati szám azonban maradt/, de azért ez mégiscsak sok egy kicsit. Tehát augusztus 2-a éjszakáján nem lehetett volna elgázosítani sem 3 ezer, sem pedig 4 ezer cigányt, hanem csak 1490-et!
Ezen a ponton azonban álljunk meg egy pillanatra. Ezt a súlyos hibát persze mások is észrevették már. A holovallás hivatalos történészei is elismerik, Danuta Czech félreérthetően fogalmazott, de azt állítják, hogy az 1408 Buchenwaldba szállított cigány nem a birkenaui táborban lakott, hanem Auschwitz I. 10. és 11. blokkjában. Márpedig a Birkenauban fogva tartott romák összlétszáma lenne a 2898, az 1408 elszállított romát tehát nem innen vitték volna el, hanem a hatalmas auschwitzi láger más részeiről. /Kétségtelen, könyvének korábbi részében maga Danuta Czech is említi, hogy 1944. május 23-án 1400 cigány érkezett Auschwitz I.-be, akik elszállításukra várnak./ Bonyolult az egész, nem vitás: voltaképpen eldönthetetlen, augusztus 2-án 2898 /esetleg 2897, amit Danuta Czech másutt említ/ vagy 1490 cigány volt-e a birkenaui BIIe táborban, amikor az aljas nácik rájuk támadtak, és a gázkamrákba hurcolták őket.
Csakhogy van itt egy újabb nehézség, amire Carlo Mattogno mutatott rá. Fentebb már jeleztem, hogy július 30-án 1518 cigány lakója volt a birkenaui tábornak, majd a következő napon ez a szám hirtelen 2815-re nőtt. Danuta Czech és a hivatalos holotörténészek szerint annyi történt, hogy érkezett egy újabb roma transzport "valahonnan". Csakhogy a "nyilvánvalóan gyűlölettel eltelt náci és rasszista" Carlo Mattogno kimutatatta: július 31-én Radom városából 1298 zsidó érkezett a lágerbe, akiket Birkenauban, a BIIe táborrészben, a cigányok mellett helyeztek el. Ha a korábban a lágerben fogva tartott 1518 cigány számához hozzáadjuk az 1298-et, akkor 2816-ot kapunk, és éppen ennyien /valójában eggyel kevesebben, de ettől eltekinthetünk/ volt Danuta Czech szerint is az augusztus 1-jei birkenaui roma fogolylétszám, feltéve, ha nem számítjuk bele az ezen a napon, vagy másnap elszállított 1408 romát. /Viszont hogy őket honnan szállították el, azon ugye folyik a vita./ Valójában tehát - állítja Mattogno - a 2898 állítólagos roma közül 1298 zsidó volt, 1408-at pedig elszállítottak egy másik táborba. /Szerinte nem Buchenwaldba, hanem Ravensbrückbe, de ez most mellékes./ Tehát számoljunk: 2998-1298-1408=292. Vagyis ennyi cigány tartózkodott a birkenaui /vagy az egész auschwitzi?/ lágerben augusztus 2-a éjszakáján. Őket lehetett volna tehát legfeljebb "elgázosítani".
A vita tehát két kérdés körül forog: Birkenauból vagy az Auschwitz I. táborból szállították-e el egy másik lágerbe az 1408 romát, illetve valóban zsidók voltak-e azok, akiket Radomból július 31-én a birkenaui táborba vittek, és a cigányok barakkjaiban helyeztek el. Persze még ha mindezek a kérdések tisztázódnának is, akkor sincsen semmiféle egyértelmű bizonyíték arra nézve, pontosan mi is történt azon az éjszakán a 292 /vagy 2898 vagy 1490/ cigánnyal? Döntsék el a történészek szabad, elfogulatlan vizsgálódás és vita során! De hogy ebből a tisztázatlan és zavaros eseményből "emléknapot" csináljanak, arra hivatkozva, hogy három- sőt, négyezer "hősiesen ellenálló romát gázosítottak el", az nem más, mint történelemhamisítás.
De mondhatnám úgy is, propagandafogás és hazugság, amely persze kárpótlási pénzeket is fial, ezen kívül pedig alkalmas a "nácizmus újjáéledésétől rettegő", magyarellenes cionista-cigány erők szövetségének összekovácsolására és a magyarság ellenálló erejének gyengítésére.
Perge Ottó - Kuruc.info
Kapcsolódó: