Érdekes változásokat tapasztalhattak lakóhelyük nemzetiségi összetételében Biatorbágy lakói. Valószínűleg egy kisebb, és az egyszerű emberek számára láthatatlan népvándorlás zajlódhatott le az elmúlt néhány esztendőben. Ugyanis ezidáig a helyiek számára ismeretlen kisebbségek jelentek meg, illetve az addig önmagukat szerény számban képviselők növekedtek meg hirtelen.


Biatorbágyon három kisebbségi önkormányzat létesült: a görög, a német és a ruszin. A KSH adatai szerint az alig több, mint nyolcezres helységben 223-an vallották magukat német kulturális kötődésűnek, 92-en német nemzetiségűnek és 27-en ilyen anyanyelvűnek. A görögökhöz kulturálisan nem több, mint hatan kapcsolódtak, ebből 1 fő volt görög anyanyelvű és láss csodát: egyetlen görög nemzetiségű nem akadt. A ruszin kisebbség is hasonló adatot mutatott: 5 fő (egy kisebbségi önkormányzat kezdeményezéséhez való minimum), de ebből legalább ketten ruszin nemzetiségűek és anyanyelvűek.

Ez volt néhány éve, most viszont a németek száma 178-ra csökkent, a ruszinoké 29-re, és a görögöké 42 főre nőtt, annak ellenére, hogy a helyiek csak egyetlen egy családot ismernek. A családtagok egy része alkotta a helyi kisebbségi önkormányzatot. A családfő, Kanakisz Lefter egyébként nemcsak a helyi, de az országos testület tagja, emellett a biatorbágyi önkormányzat képviselője, és több bizottság tagja, úgyhogy duplán jólinformált lehet nemzetisége hirtelen növekedésének okaiban. De lehet, hogy idejét lefoglalja a „fasizmus” elleni küzdelem, hiszen ő még a Magyarországi Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének alelnöke is.

Aláírója az Otthont Magyarországból! c. kezdeményezésnek, amelynek szövege az utolsó jobboldali „rémuralom” végnapjain íródott 2002-ben, akkor, amikor a magyar állampolgárok nem mertek kimenni az utcára, de már erejük se volt hozzá ugyebár... Nekünk legjobban a „6. Morális megtisztulást!” címszó alatti sor tetszett, talán a nemzetiségi törvény alkalmazhatóságára gondoltak az alkotók: „ha sikerül elérni, hogy a politikai elit ne joghézagokra, hanem a törvényekre támaszkodva gyakorolja a hatalmat, és ne kénye-kedve szerint értelmezze (…) saját zsebe megtöltése és hatalma megőrzése érdekében”.

Nem feledkezhetünk meg a biatorbágyi lengyelségről sem, akik szintén átlépték a törvény által előírt 30 főt. Kis közösségük 39 főt számlál, annak ellenére, hogy pár éve még ketten voltak lengyel anyanyelvűek, és ebből egy fő volt kulturális kötődésű, illetve nemzetiségű. Szóval nekik is gratulálunk!

Összegzésképpen meg kell jegyeznünk, hogy e jelenség nemcsak Biatorbágyon terjedt el. Továbbá bár valószínűleg magyar emberek „érezték” magukat ilyen-olyan nemzetiségűnek (feltehetőleg, akik a „román” bevándorlóktól féltették hazánkat az utolsó népszavazáson), a szervezőket a nemzetiségi oldalon kell keresni, ugyanis az új törvény szerint csak nemzetiségi egyesület által jelöltek indulhatnak a kisebbségi választáson! Sajnos, sokszor a politikai kapcsolatok dominálnak. Ezúton kérjük az olvasókat, ha lakóhelyén hasonló furcsaságokat tapasztal, írja azt meg az etnobiznisz@freemail.hu címre!

Kuruc.info