A Talmudon nevelkedett bankárdinasztiák csillagának felragyogásával, a zsidó kabbala gyúrta Gólem egyre sötétebb árnyait vetette Európa, majd a tengeren túli földek országaira az elmúlt kétszáz évben. Mégis, dacára a „haladás” nevében, az emberi természeten, ill. társadalmon tett erőszak változatos módszereinek: a liberalizmusból burjánzó véres diktatúráknak vagy éppen demokráciának álcázott emberellenes „történelmi kísérleteknek” és az egyre szorosabb uzsorabilincsnek, a Föld népei feletti hatalma minduntalan korlátokba ütközik. De a „kiválasztott nép” több ezer éve gyakorolt taktikákból válogathat. Ami nem ment erőszakkal, mézesmadzaggal, most majd sikerül rászedéssel, pánik- és rémhírterjesztéssel: immár globális szinten? Kész a forgatókönyv egy újabb dogma szentesítésére. Most magát a természetet kell meghazudtolni, törvényeit kiforgatni, hogy a gój világgal való emberi közösséget máig sem ismerő, attól minduntalan visszatáncoló nép ostoros elitje leigázza a pokoli médiahatalma által elbutított, önfeladó embermilliárdokat! S ha az új krédó főpapjain múlik, a kételkedés, a tagadás még börtönt is jelenthet, mint jó ideje sok országban a „holodogma” megkérdőjelezése. De már ma is nyilvános megbélyegzést, nevetségessé tételt vagy akár állásvesztést von maga után olykor. A függöny újra felment Dániában!

* * *

„Tizennégy nap, ami rányomja a történelem ítéletét nemzedékünkre” címmel, drámai hangvételű cikk jelent meg a The Guardian-ben, a koppenhágai „klíma csúcstalálkozó” nyitónapján, dec. 7-én. A cikket átvette, 20 különböző nyelven, a világ 45 országának 56 lapja.

“Ha nem cseleszünk egységben és határozottan, a klímaváltozás tönkreteszi bolygónkat, beleértve boldogulásunkat és biztonságunkat. A veszélyek egy nemzedék óta láthatók. Most a tények beszédessé váltak: az elmúlt 14 év közül 11 a legmelegebb volt a mérések szerint, a sarki jégtakaró olvad és a múlt év felszökött olaj és élelmiszer árai ízelítőt adnak a jövő káoszából. Tudományos folyóiratokban a kérdés többé nem az, hogy az emberi tevékenységet kell-e hibáztatni ezért, hanem az, hogy mennyire kevés időnk maradt a kár korlátozására. Mégis mindeddig a világ válasza erőtlen és lagymatag volt.

A klímaváltozás több száz év tevékenységének eredménye, örökre szóló következményekkel jár és megfékezésének kilátásai az elkövetkező 14 napban döntetnek el. Felszólítjuk a Koppenhágában összegyűlt 192 ország képviselőit, ne habozzanak, ne fogjanak vitába, ne hibáztassák egymást, de ragadják meg az alkalmat, amit eddig a modernkori politika, legnagyobb kudarcaként, kihagyott… A klímaváltozás mindenkit érint és megoldása mindenki kötelessége. A tudomány bonyolult, de a tények világosak” – írja a Guardian kiáltványa. A lap szerint a megoldás: „A társadalmi igazságosság, ami megköveteli, hogy az ipari világ jól belenyúljon pénztárcájába és olyan pénzadományok mellett kötelezze el magát, melyek segítik a szegényebb országokat a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban és a tiszta technológiákra való átállásban…” – Talán elég is ennyi a Guardian-kiáltványból, ami a több mint tizenötezer főre tervezett „gálát” beharangozta!

Már Obama elnök is teátrális könyörgéssel fordult az ENSZ-hez néhány hónappal ezelőtt, hogy globális intézkedések szankcionálásával fékezze meg a „klímaveszélyt”. E drámai kifejezéssel az ún. globális felmelegedés elméletére utalt, mely szerint az autók, széntüzelésű erőművek, és más, emberi tevékenység okozta széndioxid kibocsátás miatt a Föld légköre oly mértékben melegszik, hogy a sarki jég vészes gyorsasággal történő olvadása a Föld felületének negyedét vagy többet áradással fenyegeti. „Csak egy baj van Obama elnök érzelgős forgatókönyvével: tudományosan teljesen téves. 2007 óta a sarki jégtakaró növekedett, nem olvadt és a Föld lehűlt, s nem felmelegedett” – írja F. Wiliam Engdahl. (Szabadúszó újságíró, történész és gazdasági elemző, Az abszolút hatalom: totalitáriánus demokrácia az új világrendben és a Pusztulás magvai c., a genetikailag megváltoztatott (GMO) vetőmagok és növények elterjesztésén munkálkodó multinacionális vállalatok ténykedésről leplet lerántó könyvek szerzője. (Global Warming or Global Freezing: is the ice really melting?)

Teljesen más a valóság a sarki jég esetében, mint amit Ban Ki-Moon főtitkár, a bankárkaszt, a multinacionális vállalatok, Izrael és Amerika lakája mondott egy levált, sarki jégmezőn állva. Mármint, hogy a széndioxid kibocsátás miatt évente „100 milliárd tonna” sarki jég olvad el, s így 30 éven belül a sarkvidék „jégmentessé” válik, írja Engdahl.

„Noha minden nyáron, kb. 10 millió négyzetkilométernyi felületen elolvad a tengeri jég, minden év szeptemberében a sarkvidék újból fagyni kezd. A jég kiterjedése 500 000 négyzetkilométerrel nagyobb, mint tavaly ilyenkor, ami viszont megint csak 500 000 négyzetkilométerrel nagyobb volt, mint a 2007 szeptemberében regisztrált legkisebb kiterjedés. (University of Illinois, http://arctic.atmos.uiuc.edu/cryosphere/)Több hónapi sötétség után, jövő áprilisra a jégfelület újra 14 millió négyzetkilométer lesz vagy még nagyobb.”

A globális felmelegedés propagandája hisztériájával politikusok és olyan érdekcsoportok korbácsolják fel a kedélyeket, mint Goldman Sachs és a Wall Street más pénzügyi körei, melyek majd sokmilliárd dollárt zsebelnek be a „széndioxid piac” (carbon market) részvényein. Az angol miniszterelnök, Gordon Brown kész lenne támogatni – természetesen az angol, illetve mivel az EU nettó befizetői vagyunk: a magyar adófizetők pénzéből - olyan képtelen terveket, amit a BBC és a Royal Society javasolnak. Pl. „napsugarakat elterelő tükrök kihelyezését az űrbe vagy mesterséges fák telepítését a főútvonalak mentén, hogy a levegőből kiszívják a széndioxidot, melyet aztán elszállítanának és földbe ásnának.”

A globális felmelegedés okai közt az emberi tevékenység következményeit meg sem említi a tekintélyes Journal of Geophysical Research of the American Geophysical Union egyik, nemrégen leközölt tanulmánya. A cikk „megerősíti, hogy az utóbbi 50 évben, 1950 óta a trópusi klímaváltozás pontosan 81%-át lehet az El Nino néven ismert óceániai időjárás-jelenségnek tulajdonítani. A fennmaradó 19% a megnövekedett szoláris, napból érkező sugárzással kapcsolatos. Semmiféle emberi tevékenység okozta kibocsátás nem játszott szerepet.” (Kiemelés: a fordító) Az El Ninos-ok, amit a tudósok El Nino Southern Oscillations (El Nino Déli Ingadozások) vagy ENSO-k néven neveznek, a klimatológusok és asztrofizikusok szerint a naptevékenységben időszakosan előforduló kitörésekkel kapcsolatosak. A világ több helyén előforduló áradások, szárazság és más időjárás-ingadozások okaiként ismeretesek. Hatásuk nagy időeltéréssel érződik, és általában minden három, ill. nyolcévente történnek. Ellenkező előjelű, lehűlést okozó fázisait La Ninas néven ismerik.

Dr. Theodor Landscheidt, a Naptevékenység Ciklusai Kutatására specializálódott kanadai Schroeter Intézet kutatója szerint az ENSO „a globális időjárásrendszerben a természet változékonyságának legerősebb forrása. Az 1982-’83-as erős ENSO tevékenység idején, amikor tengervíz felszíne Peru partjainál több mint 7 Celsius-fokkal melegedett fel, kiderült, hogy szoros kapcsolat állt fenn más területek időjárásmintáival, pl. a kaliforniai áradásokkal és a megszaporodott afrikai árvizekkel.”

A svéd Haakan Grudd, a Stockholmi Egyetem kutatója szerint a sarkkör ma sem melegebb, mint a megelőző történelmi korokban, évszázadokkal a széntüzelésű erőművek és automobilok előtt. Grudd azzal zárja tanulmányát, hogy „A késő 20. század nem különösebben meleg az új rekordot illetően: évtizedes-évszázados időskálán, i. u. 750, 1000, 1400 és 1750 hasonlóképpen meleg volt vagy melegebb. Az i. u. 1000 körüli 200 éves meleg időszak lényegesen melegebb volt, mint a késő 20. század, melyet más helyi és regionális paleoklimatikus adat támogat.” (H. Grudd, Climate Dynamics, Volume 31, Numbers 7-8 / December, 2008)

Más szóval – fűzi hozzá Engdahl – a Föld melegebb volt 100 éve, mint ma, pedig nincsenek feljegyzések a légkörbe széndioxidot okádó négykerék-meghajtású autókról vagy szénerőművekről.

Már a fentiekből is joggal vélhe: „Valami bűzlik Dániában”! Kik a rendezői az újabb ördögi színjátéknak és mit hallgatnak el? Folytassuk az oknyomozást.

A világunk eseményeit egyre inkább vasmarokkal irányító „elit” – a háttér régóta láthatatlan uraival -, az ellenőrzése alatt álló sajtóorgánumokban, pl. egy szót sem engedett megtudni egy ezév február 25-i amerikai szenátusi kihallgatásról, ahol a Princeton Egyetem díjnyertes fizikusa, dr. Will Happer tett tanúbizonyságot széndioxid kibocsátás ügyben. Dr. Happernek meggyőződése, hogy az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés félelme „elhibázott” és valójában a Föld jelenleg „széndioxid éhségben” szenved. „Dr. Happer egyike a több mint harmincegy ezer tudósnak, akik egy petíciót írtak alá, ellenezve a globális felmelegedés kuruzsló tudományát. Egy petíciót, amelyik külön kiemeli, hogy ’elegendő tudományos bizonyíték áll rendelkezésre, hogy a légkör megnövekedett széndioxid tartalma sok előnyös hatással bír a Föld természetes növény és állatvilága környezetére’” – írja az ausztrál Craig Isherwood („Nature craves more carbon dioxide”)

„Jelenleg az atmoszféra átlagos széndioxid koncentrácója parányi, csak 387 részecske per millió (rpm)… A fák és más növények jóval többre vannak kiéhezve ennél, mégis őrültek azzal fenyegetőznek, hogy megtizedelik gazdaságunkat, hogy ennek az életet tápláló gáznak a mennyiségét csökkentsék. A földtörténet utóbbi 600 millió évében, csak a kb. 300 millió ével ezelőtti carboniferous időszakban és korunkban, a quaternary időszakban alacsonyabb a széndioxid tartalom, mint 400 rpm… 450 millió évvel ezelőtt… a Földön jégkorszakra váltott a klíma, amikor a széndioxid szint meghaladta a 4000 rpm-et – ennyit a széndioxid okozta globális felmelegedésről” – írja Isherwood.

Igen ezek a „tények” is „világosak” és a tudomány - ha nem ferdíti el őket -, sem annyira „bonyolult”! Erről tesz tanúbizonyságot Robert M. Carter professzor, az ausztráliai James Cook Egyetem, több mint harminc éves tapasztalattal bíró, paleontológus, óceángeológus, környezetvédelmi és más szakterületek kutatója is, „Koppenhága és a globális felmelegedés: tíz tény és tíz mítosz a klímaváltozásról” c. iménti írásában. (Global Research, December 9, 2009)

„A klíma mindig is változott és mindig is fog. Annak feltételezése, hogy az ipari forradalom előtt a Földnek „stabil” klímája volt, egyszerűen hamis. Egyetlen ésszerű dolog, amit a klímaváltozás ellen tenni lehet: fel kell rá készülni. Az időjárásléggömbök és műholdak által az ’50-es évek óta folytatott megbízható hőmérsékletmérések nem mutatnak felmelegedést 1958 óta.” (Kiemelés az eredetiben)

„Dacára az 1990 óta e célra fordított több mint 50 milliárd US dollárnak, nem találtak semmiféle egyértelmű, emberi tevékenység kiváltotta tünetet a Földi hőmérsékletmintában. Az üvegházeffektus nélkül a Föld felületének átlagos hőmérséklete -18 Celsius fok lenne, az egyenletes + 15 Celsius fok helyett, ami az élet fejlődését táplálta… A Kyoto Egyezmény sok trillió dollárjába kerül” az aláíró országoknak, „de semmiféle jelentős lehűlést nem fog elérni, (kevesebb, mint 0.02 Celsius fokot 2050-ig…) A klímaváltozás egy non-lineáris (kaotikus) folyamat… Sohasem lesz lehetséges olyan hozzájárulás a globális felmelegedés hisztériájához komputer modellezését megalkotni, ami pontos előrejelzéseket tenne száz évre előrevetítve… A legnagyobb hazugság a globális felmelegedésről az állítás, hogy csaknem minden tudós egyetért létezését és riasztó mértékét illetően.”

Carter professzor cáfolja, hogy az átlagos földi hőmérséklet (ÁFH) emelkedett az elmúlt néhány évben. Valójában az „ÁFH nem magasabb 1995 óta és csökkent 2002 óta, dacára egy 8%-nyi széndioxid-tartalom emelkedésnek a légkörben.” A késő 20. században tapasztalt ÁFH emelkedés „messze az elmúlt tízezer évben történt klímaváltozás természetes arányain belül marad” és a „20. század folyamán megfigyelt 0.8%-os ÁFH emelkedés több mint 50%-a naptevékenység változásának tudható be”, Carter szerint.

Az északi, ill. déli sark jegének olvadása helyett, „mind a grönlandi, mind a sarki jégmezők vastagsága növekszik, és hőmérsékletük a korábbinál alacsonyabb a csúcsokon. Az óceáni jég az Antarktisz körül rekord kiterjedést ért el 2007-ben.” A sarki régiók hőmérséklete az 1940-es években mérthez hasonló „és a régió a mostaninál melegebb volt (óceáni jégtől mentes) a korábbi időszakokban.”

A 20. század vége magasabb átlagos földi hőmérséklete okozta, gyakrabban előforduló súlyos viharok, ciklonok mítoszának cáfolatául: „Meteorológus szakemberek megegyeznek abban, hogy az időjárásrendszer természetes különbségei miatti okoktól eltekintve nem volt növekedés a vihartevékenységben” – írja Robert M. Carter

Michel Chossudovsky, „Globális felmelegedés: ’A klíma adatok politikai érdek szerinti manipulálása’” c. cikkében olvashatjuk: „A jelek arra mutatnak, hogy a hőmérsékletre és üvegházeffektust okozó gázkibocsátásra, beleértve a szénoxidot, vonatkozó fogalmak és adatok az ENSZ Klímaváltozás Panelje napirendi pontjainak megfelelően lettek alakítva.” Az ENSZ Panel adatbázisát és állításait tanulmányok tucatja kérdőjelezi meg évek óta. (Lásd erről a Global Research C.C. Dosszié több mint 100 cikkét. - Global Research's Climate Change Dossier: Archive of more than 100 articles) A hivatalos véleményt megkérdőjelezők elhallgattatására szisztematikus kísérletek történtek. A vészharangkongatást ellenző tudósok kutatási alapja megszűnt, munkájukat kigúnyolták, az „ipari érdekek strómanjainak, tudományos bértollnokoknak vagy rosszabbnak bélyegezték őket. Következésképpen a klímaváltozásról szóló hazugságok egyre inkább hitelessé válnak, mégha ellent is mondanak a tudománynak, ami állítólag a bizonyíték rájuk” – írja Chossudovsky. (Global Research, 2009. 11. 30. )

Csak néhány hete, hogy kipattant a mára ClimateGate néven elhíresült botrány a University of East Anglia (UEA) vezető kutatóinak, mérési eredményeket politikai célok érdekében meghamisító tevékenységéről. A The Telegraph-ban olvashatjuk róluk:

„Tudósok egy olyan kis csoportjáról van szó, melynek tagjai éveken keresztül befolyásosabbak voltak bárki másnál a globális felmelegedés riadalma világszerte való propagálásában, mindenekelőtt az ENSZ Klímaváltozást vizsgáló Kormányközi Paneljében (IPCC) végzett hangadó szerepük által.” (2009. 11. 28.) Philip Jones Professzor, aki leginkább kompromittálódott az egyetem néhány hete kiszivárgott e-maileiben foglaltak miatt, a Klímakutató Osztály igazgatója és az IPCC riportjaiban felhasznált adatok szolgáltatásával van megbízva. S láss csodát, dacára a történteknek, talán csak két héttel a csalás kiderülését követően, dec. 5-én Jones Professzor és néhány más, UEA akadémikus több mint 50 különböző juttatást kapott, csaknem 14 millió fontsterling értékben, többek közt az EU-tól, a NATO-tól és az USA energia osztályától!

Milyen érdekek állnak hát a háttérben? „A széndioxid kereskedelemi szisztéma – vagy karbon piac - többmilliárd dolláros pénzszerzési bonanza a pénzügyi körök számára” – írja M. Chossudovsky. „A tét hihetetlenül nagy és a Wall Street érdekeit képviselő különböző lobbycsoportok már elhelyezkedtek. Egy iménti riport szerint, ’a karbon piac mérete kétszerese lehet a hatalmas olajpiacénak… A növekedés gyorsasága attól függ, hogy vajon a koppenhágai csúcstalálkozó zöld jelzést ad-e az alacsony karbon-kibocsátású gazdaságnak, de Ager szerint bármi is történik, az alacsony kibocsátású kereskedelmi szisztémához hasonló rendszerek elterjednek a világban.’ (T. Macalister,… The Guardian, 2009. 11. 28.) Olyan nagy, járulékos (derivative) kereskedelemmel foglakozó pénzügyi konglomerációk vesznek részt a karbon kereskedelemben, mint: JP Morgan Chase, Bank America, Merril Lynch, Barclay’s, City Bank, Nomura, Société Générale, Morgan Stanley és Goldman Sachs.”

Hogy a „széndioxid kibocsátás okozta globális felmelegedés” hisztériáját pénzelő és meglovagló, Koppenhágában a világra újabb, súlyos adókat kényszeríteni szándékozó, további elszegényedést okozó globális „elit” kártyáit végképp felfedjük, zárszóként idézzünk Mark Braly, Többmilliárd dolláros karbon kereskedelem c. írásából.

„A nagyobb, New York-i és londoni pénzügyi bankházak mindegyike már megszervezte karbon kereskedelmi tevékenységét. Nagyon nagy számok táncolnak a fejükben, és szükségük van rá, hogy pótolják a lakáspiac kidurranásával elpárolgott ’vagyont’. Louis Redshaw, a Barclays Capital környezetvédelmi piacok részlegének vezetője elmondta a New York Times-nak, hogy ’A karbon a világ legnagyobb piaca lesz’ és Barclays szerint ’a jelenlegi 60 milliárd dolláros karbon piac egy évtizeden belül 1 trillió – 1000 milliárd – dolláros nagyságúra nőhet.’” S e tengernyi pénzhez megint emberek milliárdjainak verejtéke, vére adja fedezetét – egy „kuruzsló tudomány” nevében?

* Megszorítás a mottó igazságához. Ha nem is zsidó A. Illarianov, mint orosz, minden bizonnyal képtelen elfogadni a fasizmus, ill. nemzeti szocializmus történelmileg kiemelkedő természetét.

Ajánló:  Állítsuk meg az élősködők térhódítását - Gyilkos vagy humánus gazdaság?  (x)