Peking meglehetősen vérmesen reagált a hírre, hogy az Obama-kormány fegyvereket tervez eladni Tajvannak. Sokan attól tartottak, hogy a két ország az elmúlt években javuló viszonya ismét megromolhat. Zakaria azonban emlékeztet rá, hogy 1992-ben, amikor a Bush-kormány fegyvereket szállított Tajpejbe, Kína bosszúból rakétákat adott el Pakisztánnak, és nukleáris együttműködési megállapodást írt alá Teheránnal. Ezek fényében a mostani reakciók egyáltalán nem tűnnek túlzottan hevesnek - véli Zakaria.

Obama döntése, miszerint találkozik a dalai lámával, szintén nem váltott ki a várható felhorkanásnál súlyosabb reakciót a pekingi vezetésből. Mint ahogyan a Google kivonulása kapcsán a kínai cenzúrát elítélő amerikai politikusok megszólalásainak sincs különösebb hatása. Nyilvánvaló, hogy a harcias nyilatkozatok kizárólag belpolitikai indíttatásúak - állítja az amerikai elemző. A fenyegetőzések üresek: sem Washingtonnak, sem Pekingnek nem áll érdekében a szakítás.

Mindez azonban nem jelenti, hogy az Egyesült Államok hátradőlhet. Az egyre erősebb belföldi kereslet miatt Kína ugyanis ma már sokkal kisebb mértékben szorul az amerikai exportra, mint a korábbi években. Pekingnek katonai szempontból sincs már olyan nagy szüksége az Egyesült Államok szövetségére, mint a Szovjetunióval folytatott regionális rivalizálás során.