Európában teltházas A Farkasok völgye (eredetiben: Kurtlar Vadisi Irak) című török film, ám Magyarországra (egyelőre?) nem hozzák be. Akciómozi rajongóknak fekvő, Rambo-szerű sztori, bevált hollywood-i sablonokkal. Egy kivétellel: itt az amik a rosszfiúk. Andy Vajna, Feldmájer Sándor (a Mazsihisz elnök testvére) és más, a cionizmustól közismerten öklendező "hazai" filmforgalmazók hallani sem akarnak a világszerte nagy visszhangot kiváltó alkotásról, ezért kényelmesebb azt hazudniuk, hogy nem is hallottak róla.


A február óta taroló filmben megérdemelten feketítődnek be a "terrorizmus elleni háború" amcsi harcosai, hiszen Serdar Akar filmje Stallone-val szemben valós alapokra építi a fikciót. Jenki fogolykínzás, násznép és nők, gyerekek lemészárlása, török szövetséges kommandósok megalázása (ez is igaz, 2003-ban történt), razziák, illegális szervkereskedelem, a bennszülöttek folyamatos terrorizálása. És persze ott a szerelmi szál is a török titkosszolga és a csinos arab özvegy (vőlegényét a "felszabadítók" ölték meg az esküvőn) között, ám sajnos nem teljesedhet be. A török Rambo ugyanis minden képessége ellenére életszerűbb amerikai társánál: bár legyőzi a főgonoszt, nem tudja megmenteni szíve választottját, Leilát a haláltól.

Bergüzar Korel (Leila)

Az iraki háború egyes eseményeit feldolgozó akciófilm vihart kavart világszerte, mivel főhősei törökök,  arabok és kurdok. A nagytörök birodalmi múlt jegyében a rendező igyekszik az összefogás szükségességét sugallni az egymással sem mindig jó viszonyban élő három nemzet számára, értelemszerűen a közös, nyugati ellenséggel szemben. A negatív figurák pedig az amerikai GI Joe-k, akiket ráadásul hús-vér amerikai színészek jelenítenek meg. A filmben kulcszerepet játszik a nagyhatalmú CIA-st alakító Billy Zane, valamint iraki foglyok szerveit kioperáló, és azokat Európába, Amerikába és Izraelbe eladó zsidó orvosként Gary Busey is.

A magyar filmcégek húzódozása meglepő, hiszen a magyarországi bemutatás valószínűleg ugyanolyan kasszasiker lenne, mint a többi európai ország esetében - állítja a Magyar Nemzet. Szerintünk viszont nem olyan meglepő, de erről később.

A gyártó Pana Film tervei szerint miután Nyugat-Európa nagy részén már sikerrel vetítették a filmet, a következő lépésben az arab világban terjesztik A Farkasok völgyét, majd májusban Amerikában is bemutatják. A nyugati és tengerentúli sajtó politikai ügyként tekint a filmre, bizonyos újságok dicsérik élethűségéért, mások viszont visszataszító propagandaalkotásnak tartják. Ezek a mások persze többnyire tényleg mások, liberális elmebetegek néhány országban már szinte holokauszttagadással felérőnek nevezik és követelik betiltását - a liberalizmus és a demokrácia dicsőségére. Mindenesetre jellemző, hogy míg az izraelita hörgés ellenére a cenzúra Nyugaton nem megy, Budapesten még a profittal szemben is a bojkottot választják a "piacban hívő" vajnafélék.

A cionista filmmogulok őrjöngése Nyugaton, s bojkottáló igyekezetük hazánkban (a német kereszténydemokraták is igyekeznek, de őket hagyjuk,  annyira keresztények, hogy ma egyik törekvésük Izrael bírálatának büntethetővé tétele - különben ők határolódtak el Semjéntől is, mivel "merészel" fellépni a homokos életforma ellen) teljesen logikus, mert középtávon is elveszíthetik monopóliumukat. Hollywood régóta zászlóshajója a neokonzervatív-cionista eszméknek és a holokausztiparnak (lásd a viccet: melyik a legnagyobb zsidóünnep, válasz: az Oscar-gála), ahol az akciófilmek gyakori kellékei a gonosz iszlám terroristák vagy gonosz jobboldali szélsőségesek kontra makulátlan Amerika ésvagy jóságos-hősies izraeliták.


Zsang Zsi Ji
Az USA gagyinak amúgy egyre komolyabb kihívást jelentenek a kommunizmus kimúlásával határtalan lehetőségekhez jutó kínaiak (kisebb mértékben Tajvan, Korea és Japán is) akik akcióban, kalandfilmben, de krimiben és művészfilmekben is leverni látszanak a zsidó filmipart.

Külön cikkünket erről itt olvashatják.

Eddig elképzelhetetlen módon  - hasonló költségvetéssel és azonos, ha nem jobb technikai színvonalon képesek megjelenni. Ne a Jackie Chan féle, kategóriájukban ugyan helytálló, de mégiscsak kommersz próbálkozásokra gondoljunk elsősorban.

Néhány ajánlat részemről, többségük magyarul vagy felirattal is elérhető: Menny és föld harcosai (Warriors of Heaven and Earth - elsőrangű, kosztümös történelmi kalandfilm), A hős (Hero, Jet Li-vel), Saolin foci (Shaolin Soccer, paródia lélegzetelállító trükökkel), Zatoichi (egy japán szamuráj-akció), Old Boy (Old Boy, sokkoló és zseniális koreai alkotás), Oly közel (So Close, krimi), A pofonok földje (Kung Fu Hustle, lenyűgöző komédia), Kettős látás (Double Vision, tajvani, buddhista pszicho thriller), A Szem 1-2. (The Eye - van-e élet a halál után), Szigorúan piszkos ügyek (Infernal Affairs, Wu Jin Dao - csúcs! minden amerikai krimit lealázó legendás trilógia).

Zsao Vei

A ferdeszeműek mára olyan sztárokat termeltek ki, akiket nem csupán 4-500 millióan néznek meg, de sokszor jobbak nyugati kollégáiknál, s már az óceánon túl is keresettek. Tony Leung, Stephen Chow, Jiang Ven vagy a gyönyörű Zsang Zsi Ji, Zsao Vei és Su Ki képesek ötvözni a 21. század követelményeit a hagyománnyal, igényességgel és alázattal. Ami a hamburgerzabálóknak, múlt és kultúra hiányában nehezebben megy.

Amennyiben a világ egyre nagyobb hányada ráérez a film, mint a leghatékonyabb tudatipari eszköz ízére és lehetőségeire, Uncle Sam-nek és a hollywood-i háttérhatalomnak meszeltek. Hiszen mondani sem kell, Ázsiaban és az USA befolyási övezetén kívül eső világban nagy ívben tesznek a holokausztiparra és a polkorrektségre. Akár Irán is belendülhet e téren, s akkor majd nem csak Imre Kertesz végtermékeit kaphatjuk a képünkbe esszük nem esszük nem kapunk mást alapon. A filmek betiltásával pedig próbálkozhatnak a "liberálisok", de mai körülmények közt ez lehetetlen. Annál érdekesebbek lesznek mindenki számára.


A Farkasok völgye tehát a fent vázolt sematikus és hazug világképre mér megrendítő ütést, úgy, hogy éppen az amerikai álomgyárak bevált módszereit másolja. A neokonok nemcsak Irakban, de a filmvásznon is vesztésre állnak, s meglehet, utóbbi a végzetesb számukra. Képi kivitelezését tekintve nem egy Mátrix, de megbízható felső középkategória. A Kurdisztánban és másutt forgatott film egyes jelenetei meglepően életszerűek, mások persze gyengébbek, de tudni kell, hogy ez volt az első, igazán nagyköltségvetésű, nemzetközi stábbal készült török szuperprodukció.
A főhőst, Polat Alemdart alakító Necati Sasmaz (hazájában jónevű sztár) és a hitelességhez elengedhetetlen amerikai színészek mellett említést érdemel az imámot alakító szíriai csillag, Haszan Maszud. Őt Orlando Bloom rajongói a keresztesháborúk idején játszódó Mennyei Királyságból ismerhetik, amelyben a film legjobbjaként Szaladin szultánt jelenítette meg.

Nos, amíg a táliberális bojkott fennáll, kénytelenségből érjék be a film német vagy angol nyelvű kópiájával (törökül beszélőknek a török is ajánlható), Németországban, Ausztriában megnézhető, vagy a netről letölthető. The Valley of the Wolves, nemzetköziül. Érdemes.

(Ítélőmester)