A repülő tőrök házában
Az USA gagyinak egyre komolyabb kihívást jelentenek a kínaiak, akik akcióban, kalandfilmben, de krimiben és művészfilmekben is leverni látszanak a hollywood-i filmipart. Egyik sztárjuk, Zsang Zsi Ji (angolos változatban: Zhang Ziyi) nemcsak majdnem olyan szép mint a magyar lányok, de elsőrangú tehetség, aki nem származásának vagy holokausztfilmeknek köszönheti karrierjét. +Galéria.

Az USA gagyinak egyre komolyabb kihívást jelentenek a kommunizmus kimúlásával és Hong Kong visszatértével határtalan lehetőségekhez jutó kínaiak (kisebb mértékben Tajvan, Korea és Japán is) akik akcióban, kalandfilmben, de krimiben és művészfilmekben is leverni látszanak a hollywood-i filmipart. Eddig elképzelhetetlen módon  - hasonló költségvetéssel és azonos, ha nem jobb technikai színvonalon képesek megjelenni. Ne a Jackie Chan-féle, kategóriájukban ugyan helytálló, de mégiscsak kommersz próbálkozásokra gondoljunk elsősorban. Azokon már túlléptek.


Zsang Zsi Ji egyike a 21. század legnagyobb ázsiai sztárjainak. A 27 éves pekingi szépség korábban egy szót sem beszélt angolul, és ma sem túl sokat, de nyugati producerek versengenek szerződtetéséért. Igazi sikereit azonban hazája filmgyártásában aratta és aratja, 2000-ben lett világhírű a tajvani Ang Lee rendezte Tigris és Sárkánnyal, egy művészi akciófilmmel (habár messze nem ez volt Lee legjobb filmje). Zsang egyébként a látszattal szemben nem harcművész, ám táncos múltja miatt mozgáskultúrája egyedi, nem beszélve mára öt földrészen ismert arcáról. Egy kicsit mintha európai vér is volna benne, pedig nem. Hacsak persze nem hiszünk az Ázsiában komolyan számon tartott magyar-japán-hun stb. rokonságban. A finnugrista zagyvaságnál mindenképpen hitelesebb, s ki ne lenne rokona e hölgynek...

Cikkünk főhőse egyáltalán nem csak akciókban szerepel, kitűnő színésznek bizonyul az olyan művészfilmekben is, mint a 2046 vagy a kosztümös kalandmozikban, mint a Musa vagy a Hős. Lénye, gesztusai természetesek, sugárzó szépsége majdnem eléri a legszebb magyar hölgyekét.

Zsang legújabban a Repülő tőrök házában (szép, romantikus alkotás kiemelkedő tájképészettel) és az átlagosnál gyengébbre sikerült, mert Hollywood-ban készült Egy Gésa emlékirataiban látható, ezt nyugodtan kihagyhatjuk, legalábbis ne ez legyen az első tőle.

Csodálják csak, képgaléria.

Tágabban tárgyalva a kérdést pedig néhány plusz filmajánlat azoknak, akiket érdekelne, hogy miért jobb az ázsiai mozi az amerikainál. Többségük magyarul vagy felirattal, DVD-n is elérhető: Menny és föld harcosai (Warriors of Heaven and Earth - elsőrangű, kosztümös történelmi kalandfilm), A hős (Hero, Jet Li-vel), Saolin foci (Shaolin Soccer, paródia lélegzetelállító trükökkel), Zatoichi (egy minőségi japán szamuráj-akció), Old Boy (Old Boy, sokkoló és zseniális koreai alkotás, amolyan krimi, thriller és művészfilm keveréke), Oly közel (So Close, krimi), A pofonok földje (Kung Fu Hustle, lenyűgöző komédia), Kettős látás (Double Vision, tajvani, buddhista pszicho thriller), A Szem 1-2. (The Eye - van-e élet a halál után, nem horror, de félelmetes, egyedül ne nézzük, mélyen elgondolkodtató), Szigorúan piszkos ügyek (Infernal Affairs, Wu Jin Dao - csúcs! minden amerikai krimit lealázó legendás trilógia).


Ez is ő
A ferdeszeműek mára olyan sztárokat termeltek ki, akiket nem csupán 4-500 millióan néznek meg, de sokszor jobbak nyugati kollégáiknál, s már az óceánon túl is keresettek. Tony Leung, Stephen Chow, Jiang Ven vagy a gyönyörű Zsang Zsi Ji, Zsao Vei és Su Ki képesek ötvözni a 21. század követelményeit a hagyománnyal, igényességgel és alázattal. Ami a hamburgerzabálóknak, múlt és kultúra hiányában nehezebben megy.

Amennyiben a világ egyre nagyobb hányada ráérez a film, mint a leghatékonyabb tudatipari eszköz ízére és lehetőségeire, Uncle Sam-nek és a hollywood-i háttérhatalomnak meszeltek. Hiszen mondani sem kell, Ázsiában és az USA befolyási övezetén kívül eső világban nagy ívben tesznek a holokausztiparra és a polkorrektségre. Akár Irán is belendülhet e téren, s akkor majd nem csak Imre Kertesz végtermékeit kaphatjuk a képünkbe esszük nem esszük nem kapunk mást alapon. A filmek indexre tételével ugyan próbálkozhatnak a "liberálisok", de mai körülmények közt ez egyre inkább lehetetlen. Annál érdekesebbek lesznek mindenki számára, s végső fokon ott van az internet, ha hazai, balliberális cionistáink a szólás és művészi szabadságot lábbal tiporva de facto kitiltják például A Farkasok völgyét a mozikból. 16 évvel az ún. rendszerváltás után, amikor állítólag már senki sem mondhatja meg, mit olvashatunk, nézhetünk és gondolhatunk.

(Ítélőmester)