Az utóbbi hetek, pontosabban a szeptember 18-i, 19-i és az október 23-i események megkérdőjelezik, hogy Magyarországon megvalósul-e a jogállamiság elve a gyakorlatban - olvasható a Független Jogász Fórum választmányának állásfoglalásában.
   
- A szeptember végi események utáni hatósági kényszerintézkedések, előzetes letartóztatások indokolatlanok voltak a büntetlen előéletű, lakóhellyel rendelkező gyanúsítottak esetében, ahol nem merült fel a szökés, elrejtőzés és a bűnismétlés veszélye - mondta Jakab István választmányi tag.

- A kényszerintézkedések elrendelése nagy részben megtorló jellegű volt. Semmi nem indokolta azt, hogy gumibottal, teleszkópos ütőeszközzel támadták meg az embereket. A rendőrségről szóló törvény értelmében tilos a tömeget korlátozni a helyszínről történő eltávozásban. Nincs helye kényszerítő eszköz alkalmazásának az ellenszegülés megtörése után. Mindezeket nem vették figyelembe.

Jakab István felhívta a figyelmet: jogszabályok határozzák meg azt is, hogy ki tekinthető rendőrnek. A rendőrt ugyanis az teszi rendőrré, hivatalos személlyé, hogy egyenruhát hord és viseli az azonosító jelvényét. Az Alkotmánybíróságnak van egy állásfoglalása, ami kimondja, hogy az állam nevében közhatalmat gyakorló személyek azonosítása, az állampolgárral szemben intézkedő hivatalos közeg egyéniesítése az állampolgár által könnyen elvégezhető legyen. Akkor, amikor a rendőr anonimitásba bújik, fölveszi a maszkot, nincs azonosító jelvénye, nincs kiírva a neve, akkor jogszabálysértő módon jár el.

- A jogszabályok kimondják, hogy a kormány, így a kormányfő és a rendőrséget felügyelő miniszter irányítja a rendőrség munkáját, ezért ők és az illetékes főkapitányok, tehát az országos- és a budapesti kapitányok felelősek a történtekért - fejezte be Jakab István.

(MR)