 |
Ez utóbbi anyagot - a klóracetofenont - a nemzetközi szakirodalom a vegyi fegyver jelzővel illeti. Bevetését mindkét világháborúban fontolgatták, végül csak az amerikaiak használták, és ők is csak a vietnami háborúban. A Fodor József Országos Közegészségügyi Központ szájtján található leírás szerint a CN hatóanyagával, a klóracetofenonnal való érintkezés után orvosi ellátást kell igénybe venni, akár belélegezte, akár lenyelte valaki az anyagot, de akkor is javallott orvoshoz fordulni, ha az anyag a bőrre vagy a szembe került. Bár a CN rákkeltő hatása nem bizonyított ("nem osztályozható emberi rákkeltőként"), a vegyszer tüdővizenyőt okozhat, ezért fontos a vele érintkezésbe kerülőket nyugalomba helyezni és orvosi megfigyelés alatt tartani.
Budapesten a szeptemberi felkelés idején 20-ról 21-re virradóra a rendőrség a nemzetközi szakirodalomban CN-ként ismert anyagot vetett be, ezt a fémből készült gránátok cimkéi is bizonyítják. Az október 23-i zavargások alatt már nem fém, hanem papírgránátokat lőttek ki, és a beszámolók alapján nem csak CN-t vetettek be, de hatásai alapján az október 23-án bevetett gázgránátok egy része feltünően hasonlított a szeptember 20-21-én bevetett, bizonyíthatóan CN-tartalmú gránátokéval. A rendőrség nem árulta el, milyen gázokat vetettek be.
Több tüntető és tudósító beszámolója szerint is új típusú, paprikás hatású és szagú gázt is bevetettek október 23-án. Az új fegyver az időközben Németországból beszerzett chiligáz lehetett - ennek hatása drasztikusabb, de hamar múlik, nem maradandó, és a gáz is hamarabb oszlik el a levegőben.
A rendőrség nem közölt adatokat a bevetett gázról. A rendőrök az Országos Mentőszolgálatot sem tájékoztatták külön, pedig október 23-án többen is mérgezést szenvedtek, köztük rohamrendőrök is (október 23-án gyakran szembeszélben könnygázaztak a rendőrök).
(Index nyomán)
