Szilvásy György miniszter azt mondta: a nemzetbiztonsági szolgálatok értesülései szerint szélsőségesek állami vezetők meggyilkolását tervezik. Március 15-éig mindenképpen marad a kordon a Parlament előtt – mondta a Miniszterelnöki Hivatal vezetője.

Szilvásy György a Nemzetbiztonsági Kabinet ülése után azzal indokolta a kordon március közepéig való fenntartását, hogy a szakszolgálatok információi szerint szélsőséges csoportok az épület elleni merényletre és állami vezetők meggyilkolására készülnek.

A kancelláriaminiszter elmondta: kezdeményezik az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának összehívását, hogy a helyzetről tájékoztathassák a parlamenti erőket.

Szilvásy György közölte: hiteles információk vannak arról, hogy terveiket összehangoló szélsőséges csoportok erőszakos akciókat készítenek elő, meg akarják osztani a rendőrség erejét, és fő céljuk a Kossuth tér megszerzése. (Megszerezni? Kitől? Eddig úgy tudtuk a közeterek köztulajdont képeznek. - a szerk.)

Hozzátette: az Országház épülete, valamint az állami vezetők elleni fenyegetések száma október 23. után megsokszorozódott, a fideszes politikusok pénteki kordonbontó akciója óta pedig újabb fenyegetéshullám kezdődött.

A miniszter azt mondta: a szakszolgálatok a március 15-ei ünnepségek időszakában számítanak az erőszakos akciók csúcspontjára.

A Fidesz azonnali reagálásában komolytalannak tartotta Szilvásy György bejelentését. Szijjártó Péter, az ellenzéki párt szóvivője szerint Gyurcsány Ferenc a gyülekezési törvény érvényesítésétől fél. A Kossuth téri kordon azonban ettől még alkotmánysértő - mondta a fideszes politikus.

- Hogyha a kormányzatnak valóban vannak ilyen információi, akkor a kormányzatnak megvannak az eszközei arra, hogy ezen szélsőséges csoportok ellen fellépjenek és megakadályozzák azokat az esetleges erőszakos cselekményeket, amelyekről állítólag tudnak - mondta a szóvivő.

Szijjártó Péter kijelentette: a jelenlegi kormány már bevett gyakorlatként jelent be terrorfenyegetettséget, amikor alkotmányosan nehéz helyzetbe kerül. (Ezzel nyilván a 2006. szeptember 23-ai, Hősök terére tervezett Fidesz-nagygyűlésre célzott, melytől a Fidesz, majd előtüntetésétől a Jobbik is megfutamodott.)

Egyelőre tehát maradnak a Kossuth teret körbevevő rácsok, bár a Fidesz múlt pénteki kordonbontása után több ellenzéki politikus, köztük az ötletgazda, Szájer József is úgy nyilatkozott, hogy a közeljövőben még megismétlik az akciót. A Magyar Rádió információi szerint azonban a párt nem nyúl többet a kerítéselemekhez, úgy  vélik ugyanis, hogy az akció egyrészt csak elsőre számított nagy dobásnak, másrészt a most már várható rendőrségi fellépéssel számolva kockázatosabb lenne nekirontani a kordonoknak. (Holott a képviselőket védi a mentelmi jog, de még, ha ettől eltekintünk, egy közrendőr feltehetőleg akkor sem merne hozzájuk nyúlni- a szerk.)

A rendőrség csütörtökön várhatóan egyébként újra beadja a bontásban résztvevő fideszesek elleni feljelentéseket. Ezeket kedden részben amiatt dobta vissza a bíróság, mert a rendőrség nem nevezte meg pontosan az elkövetőket.

A történelem számos olyan esetet ismer, amikor demokratikusan megválasztott politikai vezetők a törvényhozók, vagy saját maguk ellen tervezett merényletre hivatkozva tettek szert teljhatalomra, amit aztán az estek nagy részében nemigen akaródzott kiadni a kezükből.

Kr.e. 63-ban Pompeius hívei azzal álltak elő, hogy a "senatus tagjainak lemészárlására" készülő összeesküvést lepleztek le, melyet az ellenzéki Catilina consul vezet. Catilina elmenekült, híveit kivégezték, és Pompeius teljhatalomra tehetett szert Rómában.

Bonaparte Napoleon 1799. novemberében „anarchista felkelés, és terrorista merénylet” veszélyére hivatkozva előbb Párizsból vidékre költöztette , majd feloszlatta a francia törvényhozást, és 15 éven keresztül gyakorolt korlátlan egyeduralmat.

Adolf Hitler 1933 februárjában a Reichtag felgyújtására hivatkozva kért, és kapott különleges felhatalmazást, amely haláláig biztosította hatalmát.

Sztálin 1934-ben meggyilkoltatta Kirov leningrádi párttitkárt, majd a „tettesek leleplezése” során gyakorlatilag kiirtotta a Kommunista Párt belső ellenzékét. Ezzel sikerült az utolsó akadályt is elhárítania korlátlan terrorja elől.

Szaddám Huszein 1979-ben szintén „összeesküvőket” fedezett fel a kormányzó Baath Pártban, akik véletlenül mind politikai ellenfelei voltak. „Leleplezésük”, majd kivégzésük, illetve bebörtönzésük után Huszein 2003-ig diktatórikus módszerekkel kormányozta Irakot.

A jelenlegi magyarországi események és fenti esetek közti bármilyen hasonlóság NEM a véletlen műve...