Az MN mai cikke következik. Saját szkennelés, online még nem érhető el.
Politikai játszmák Rakamazon?
Korábban nem a gárda, hanem a szkinhedek állítólagos fenyegetésével heccelték a helyi cigányokat
Rakamazon a lakosság közel egyharmada roma. Az ország egyik legszebb vidékén valakik a többség és a kisebbség egymásnak uszításából akarnak politikai tőkét kovácsolni. Cigányellenes plakátok már korábban is feltűntek a településen, de akkor a szkinhedek voltak az „aláírók". Igaz, még a horogkeresztet sem tudták rendesen megrajzolni az elkövetők. (Kuruc.info: hát igen. Pont egy skinhead, aki valszeg nem elutasító érzelmekkel érez Dolfi iránt, fogja pont fordítva rajzolni az általa valszeg nagyon jól ismert horogkersztet. Na igen, cigányaink még provokálni sem tudnak rendesen. Ugyanezt csinálták a tiszaroffi öngyújtogatás során – ugye emlékszünk a hatalmas buktájukra, és nem mellesleg a fordítva rajzolt horogkeresztre?)
Nincs cigány kisebbségi önkormányzat Rakamazon. A testület feloszlatta önmagát még nyáron, állítólag a vezető pozíciókat betöltő két testvér viszálya miatt. Pedig a településen égető szükség lenne arra, hogy a kisebbség által egységesen elfogadott, tisztelt vezetés révén közeledhessen egymáshoz a két közösség. Egy helyi fiatal, aki a Magyar Gárda tagja, lapunknak elmondta: náluk estefelé már nem tanácsos utcára menni, sőt a családtagok, akik este busszal jönnek a munkából, kísérettel járnak haza. A „parasztok", azaz a nem cigányok — főleg a nyugdíjasok — úgy vetnek, hogy sejtik, nem ők aratnak. A nyugdíjasok a legkiszolgáltatottabbak: sem a tyúk, sem a paradicsom, de még az életük sincs biztonságban. Mire a rendőrök kiérnek, már híre-hamva sincs az elkövetőknek — már ha egyáltalán riasztani tudják őket. Ahhoz ugyanis kellene a telefon. Meg érteni is kellene hozzá — mondja a fiatalember. Hiába van rendőrőrs, polgárőrség, az emberek úgy érzik, csak magukra számíthatnak, a törvény nem védi meg őket — teszi hozzá. Nyomatékosítja: nem faji kérdésről van szó, hanem egy bűnözői réteg gátlástalanságáról, amit a politika is táplál.
A rakamazi plakátolásról, ami a Magyar Gárdát keverte hírbe, csak annyit mondott, vagy olyan emberek csinálták, akik a szó szoros értelmében sötétek, vagy olyanok, akiknek érdekében áll, hogy politikai indokból felkeltsék a cigányok rettegését: — Ne felejtsük el, jön a választás, megy a belharc, össze kell rántani valamivel a közösséget. Féljetek a többiektől: kézenfekvő a megoldás — összegzi. Elmondta azt is, hogy korábban is volt hasonló provokáció, akkor a plakátokon az volt olvasható, hogy a cigányoknak a bőrfejűektől kell rettegniük. Csak az a baj, hogy míg a cigányság összetart, és perceken belül összesereglenek — most éppen kapával, kaszával, szamurájkarddal felfegyverkezve —, addig a magyarok lapulnak, és azt hiszik, ha csöndbe maradnak, nem lesz baj.
Lakatos István, a szabolcsi területi cigány kisebbségi önkormányzat elnöke, akit a Lungo Drom színeiben választottak meg, azt mondja, a térségben, ahol él és naponta jár-kel, nem tapasztalja a cigányellenességet — Az viszont valóban tény, hogy egy bizonyos bűnözői réteg viselkedése miatt oda jutunk, hogy az egész cigányságot megbélyegzik — mondja. Ő is úgy véli, a szórólapok és a plakátok provokatív céllal kerültek az utcákra Rakamazon, de szerinte a rendőrség dolga, hogy kiderítse az igazságot. És az állam felelőssége is megkerülhetetlen: az ellentétek abból fakadnak, hogy nincs közbiztonság: a romák elleni atrocitások tetteseit sem találják meg, nem kapnak méltó büntetést, legyen az elkövető roma vagy nem roma.
Szavaival egyetért a település "polgármestere, Farkas Ernő (Fidesz) is, aki arra is kitért, az utóbbi idők a média által felfújt atrocitásai különös módon zömmel a jobboldali vezetésű önkormányzatokat érik. Mint mondja, megérti a cigányság érzékenységét, de az önbíráskodás nem megoldás. A polgármester elmondta azt is: a településen - amely szemben van Tokajjal - ökoturisztikai beruházásokra sikerült nagy összegű pályázati pénzeket elnyerniük, közmunkaprogramot indítanak be, amely a tartósan munka nélküli romákat segítheti megélhetéshez; iskolájuk, óvodájuk megmaradt: ami a rakamazi polgároknak árt, az éppen az ilyesfajta hírverés. Az indulatok mesterséges felkeltése - mert szerinte erről van szó.
Farkas Flórián (Fidesz), a Lungo Drom elnöke a rakamazi ügy apropóján ismét arra figyelmeztetett: a kormányzatnak sürgősen lépnie kellene, övé a felelősség. A polgárháborús állapotok kialakulását csak a közbiztonság és a gazdaság, a szociális háló megerősítésével lehet elkerülni. Mint fogalmazott: ha bizonyos erők a pillanatnyi politikai haszonszerzésért feláldozzák a békét, az valóban tragikus következményekkel járhat.
Politikai játszmák Rakamazon?
Korábban nem a gárda, hanem a szkinhedek állítólagos fenyegetésével heccelték a helyi cigányokat
Rakamazon a lakosság közel egyharmada roma. Az ország egyik legszebb vidékén valakik a többség és a kisebbség egymásnak uszításából akarnak politikai tőkét kovácsolni. Cigányellenes plakátok már korábban is feltűntek a településen, de akkor a szkinhedek voltak az „aláírók". Igaz, még a horogkeresztet sem tudták rendesen megrajzolni az elkövetők. (Kuruc.info: hát igen. Pont egy skinhead, aki valszeg nem elutasító érzelmekkel érez Dolfi iránt, fogja pont fordítva rajzolni az általa valszeg nagyon jól ismert horogkersztet. Na igen, cigányaink még provokálni sem tudnak rendesen. Ugyanezt csinálták a tiszaroffi öngyújtogatás során – ugye emlékszünk a hatalmas buktájukra, és nem mellesleg a fordítva rajzolt horogkeresztre?)
Nincs cigány kisebbségi önkormányzat Rakamazon. A testület feloszlatta önmagát még nyáron, állítólag a vezető pozíciókat betöltő két testvér viszálya miatt. Pedig a településen égető szükség lenne arra, hogy a kisebbség által egységesen elfogadott, tisztelt vezetés révén közeledhessen egymáshoz a két közösség. Egy helyi fiatal, aki a Magyar Gárda tagja, lapunknak elmondta: náluk estefelé már nem tanácsos utcára menni, sőt a családtagok, akik este busszal jönnek a munkából, kísérettel járnak haza. A „parasztok", azaz a nem cigányok — főleg a nyugdíjasok — úgy vetnek, hogy sejtik, nem ők aratnak. A nyugdíjasok a legkiszolgáltatottabbak: sem a tyúk, sem a paradicsom, de még az életük sincs biztonságban. Mire a rendőrök kiérnek, már híre-hamva sincs az elkövetőknek — már ha egyáltalán riasztani tudják őket. Ahhoz ugyanis kellene a telefon. Meg érteni is kellene hozzá — mondja a fiatalember. Hiába van rendőrőrs, polgárőrség, az emberek úgy érzik, csak magukra számíthatnak, a törvény nem védi meg őket — teszi hozzá. Nyomatékosítja: nem faji kérdésről van szó, hanem egy bűnözői réteg gátlástalanságáról, amit a politika is táplál.
A rakamazi plakátolásról, ami a Magyar Gárdát keverte hírbe, csak annyit mondott, vagy olyan emberek csinálták, akik a szó szoros értelmében sötétek, vagy olyanok, akiknek érdekében áll, hogy politikai indokból felkeltsék a cigányok rettegését: — Ne felejtsük el, jön a választás, megy a belharc, össze kell rántani valamivel a közösséget. Féljetek a többiektől: kézenfekvő a megoldás — összegzi. Elmondta azt is, hogy korábban is volt hasonló provokáció, akkor a plakátokon az volt olvasható, hogy a cigányoknak a bőrfejűektől kell rettegniük. Csak az a baj, hogy míg a cigányság összetart, és perceken belül összesereglenek — most éppen kapával, kaszával, szamurájkarddal felfegyverkezve —, addig a magyarok lapulnak, és azt hiszik, ha csöndbe maradnak, nem lesz baj.
Lakatos István, a szabolcsi területi cigány kisebbségi önkormányzat elnöke, akit a Lungo Drom színeiben választottak meg, azt mondja, a térségben, ahol él és naponta jár-kel, nem tapasztalja a cigányellenességet — Az viszont valóban tény, hogy egy bizonyos bűnözői réteg viselkedése miatt oda jutunk, hogy az egész cigányságot megbélyegzik — mondja. Ő is úgy véli, a szórólapok és a plakátok provokatív céllal kerültek az utcákra Rakamazon, de szerinte a rendőrség dolga, hogy kiderítse az igazságot. És az állam felelőssége is megkerülhetetlen: az ellentétek abból fakadnak, hogy nincs közbiztonság: a romák elleni atrocitások tetteseit sem találják meg, nem kapnak méltó büntetést, legyen az elkövető roma vagy nem roma.
Szavaival egyetért a település "polgármestere, Farkas Ernő (Fidesz) is, aki arra is kitért, az utóbbi idők a média által felfújt atrocitásai különös módon zömmel a jobboldali vezetésű önkormányzatokat érik. Mint mondja, megérti a cigányság érzékenységét, de az önbíráskodás nem megoldás. A polgármester elmondta azt is: a településen - amely szemben van Tokajjal - ökoturisztikai beruházásokra sikerült nagy összegű pályázati pénzeket elnyerniük, közmunkaprogramot indítanak be, amely a tartósan munka nélküli romákat segítheti megélhetéshez; iskolájuk, óvodájuk megmaradt: ami a rakamazi polgároknak árt, az éppen az ilyesfajta hírverés. Az indulatok mesterséges felkeltése - mert szerinte erről van szó.
Farkas Flórián (Fidesz), a Lungo Drom elnöke a rakamazi ügy apropóján ismét arra figyelmeztetett: a kormányzatnak sürgősen lépnie kellene, övé a felelősség. A polgárháborús állapotok kialakulását csak a közbiztonság és a gazdaság, a szociális háló megerősítésével lehet elkerülni. Mint fogalmazott: ha bizonyos erők a pillanatnyi politikai haszonszerzésért feláldozzák a békét, az valóban tragikus következményekkel járhat.
