Amit elértünk, az nem elegendő – ismerte el Ön miniszterelnökként 2001. június 19-én az Országgyűlésben napirend előtti felszólalásban értékelve a termőföldre vonatkozóan kormánya és az Európai Unió közötti megállapodást. Ezt megelőzően írta alá Martonyi János külügyminiszter Göteborgban a csatlakozásunkat előkészítő tárgyalások meghatározó dokumentumát, a magyar termőföld tulajdoni kérdéseit is magában foglaló „A tőke szabad áramlása” fejezetet. Nekem az a megtisztelő lehetőség jutott, hogy a MIÉP-frakció álláspontját képviselhettem, megalapozott aggályainkat kifejezve a termőföldünk magyar tulajdonban tartását illetően.

Ön válaszában így fogalmazott: „Szeretném megismételni, amit az előbb mondtam, hogy önmagában az, amit elértünk, önmagában nem elegendő. Én arra szeretnék mindenkit kérni – ha bántónak érzik a szóhasználatomat, akkor megkövetem önöket előre is –, hogy sopánkodás helyett a külföldi és belföldi magánszemélyek termőföldtulajdon-szerzésére vonatkozó törvényeket férfiasan, gyorsan, határozottan és keményen alkossuk meg az őszi ülésszak alatt.” Az ígéret nem teljesült, az elfogadott törvény elhalasztotta a külföldiek földvásárlásának szabályozását – azt végül a 2004. május 1-jei uniós csatlakozás előtt néhány nappal a helytartónak szegődött Medgyessy-kormány, az MSZP-SZDSZ koalíciós többség alkotta meg.

A fenyegető közeljövő: 2011-ben lejár a külföldiek termőföld-vásárlásának moratóriuma, aminek következtében megkezdődhet a leértékelt magyar termőföld külföldieknek történő kiárusítása – ennek megakadályozása nem egyszerűen mezőgazdasági kérdés, hanem állami szuverenitásunk megtartásának-visszaszerzésének záloga. A jelenlegi, minden eddiginél károsabb MSZP-SZDSZ hatalmat leváltó parlamenti többség és kormány feladata a nemzeti érdekű földtörvény megalkotása, s ezzel összefüggésben uniós csatlakozási szerződésünk felülvizsgálatának kezdeményezése. Az ezt teljesítő, a termőföldet a tulajdoni formától függetlenül a nemzet vagyonaként deklaráló törvényjavaslat – amint azt feltehetően Ön is tudja –, Dr. Tanka Endre professzor munkájaként elkészült, a Barankovics István Alapítvány kiadásában ismertté vált. A csatlakozási szerződés módosítására azért van szükség, mert az abban foglaltak a külföldiek földvásárlására vonatkozóan nem tennék lehetővé a nemzeti t örvényben meghatározott feltételek érvényesítését – hiszen a „tőke” szabad áramlása nem korlátozható. Ugyanakkor ennek a lemondásunknak az elvárása ellentétes a hatályos európai joggal, a Római Szerződésben foglaltakkal, ami a tulajdoni kérdésekben meghagyja az országoknak a törvényi szabályozás lehetőségét. Vagyis a csatlakozási szerződésben foglaltak politikai alávetésnek tekinthetők, a bővítés előtti tizenöt tagországra – és a nemzeti érdekeit hatásásosan képviselő Máltára – nem vonatkoznak. A diszkrimináció tilalma pedig az EU leghangsúlyozottabb alapelvei közé tartozik, vagyis fellépésünknek szilárd alapjai vannak.

Az előzőek alapján kérdezem Elnök Urat, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetségnek, mint a következő kormány meghatározó erejének szándékában áll-e az említett földtörvény megalkotása és a csatlakozási szerződés felülvizsgálatának kezdeményezése? A kérdés azért is aktuális, mert ezzel kapcsolatban nyilvánvalóan az uniós szintéren is meghatározott teendők lesznek. A magyar választóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy kiket küldenek az Unió parlamentjébe, és mit fognak tenni azok, akiknek a kezébe adják az ország kormányrúdját? Megvédik az ország szuverenitását, vagy pedig hozzájárulnak ahhoz – és most a kifejezés nem hatásvadász, hanem a valóság –, hogy palesztinokká váljunk a saját hazánkban. A Jobbik Magyarországért Mozgalom – amennyiben választói felhatalmazást kap – mindkét színtéren elkötelezetten fog cselekedni a magyar érdek védelmében.

Balczó Zoltán
a Jobbik Magyarországért Mozgalom alelnöke