A "Kormány információ" (helyesírási hibás) felcímet viselő egész oldalas hirdetésekben rövid mondatokban jelenik meg a beetetés. A Napi Gazdaságban és a Magyar Nemzetben a "Mit várunk az IMF-től?" kérdésre az a válasz: "Tiszteletet, bizalmat!"

A Népszavában, a Népszabadságban és a Metropolban az ingatlanadó elutasítását fejezi ki a hirdetés egy "NEM" felirattal. A Magyar Hírlapban és a Blikkben ugyanezen a módon a családi támogatások csökkentésének elutasítása jelenik meg.

Mint hétfőn beszámoltunk: az I.M.G. INTER MEDIA GROUP Kft.-vel kötött szerződést a Miniszterelnökség ahhoz a médiakampányhoz, amelyet hírek szerint az IMF-fel kötendő megállapodás előkészítéséhez indítanak. A megállapodást hétfőn tették közzé a kormányzati honlapon.

Az Index azt írta: a reklámcég feladata az lesz, hogy kampányában érzékeltesse, a valutaalappal kötött 2008-as megállapodás nem volt jó az országnak, de az Orbán-kormányé már jó lesz.

Most pedig eljátsszák, hogy nem fogadnak el bizonyos megszorításokat (melyeket talán nem is kért az IMF), hogy majd az emberek könnyebb szívvel fogadják azokat, amelyeket majd tényleg bevezetnek.

Mintegy bruttó kétszázmillió forint a keretösszege annak a médiakampánynak, amelyet a Miniszterelnökség rendelt meg az I. M. G. Inter Media Group Kft.-től, hogy bemutassa a társadalom széles körének az IMF/EU-megállapodás állását és a tárgyalás sarkalatos pontjainak részleteit - derül ki abból a vállalkozási szerződésből, amelyet a kormányzati portálon hoztak nyilvánosságra.

A nyilvánosságra hozott, hétfőn aláírt szerződés a megkötésétől 35 napig hatályos. Az I. M. G. feladata az állam és az IMF közötti megállapodás lakossági tájékoztató kampányának megvalósítása, a kampányhoz kapcsolódó médiavásárlási, kreatív tervezési és gyártási, valamint nyomdai kivitelezési feladatok elvégzése.

A kormány a Blikkben és a Magyar Hírlapban jelezte, hogy nemet mond a családi támogatások csökkentésére, holott a családi pótlék évek óta veszít értékéből. A Bajnai-kormány 2009-ben befagyasztotta a családi támogatások összegét, majd hiába volt kormányváltás, az Orbán-kormány azóta sem emelte meg ezt az összeget. Vagyis 2009 óta az egy gyermeket nevelő családok havi 12 200, a kétgyermekesek pedig 26 600 forintot kapnak.

A befagyasztás azt jelenti, hogy a kormány még az inflációval sem emeli az összegeket, vagyis reálértéken számolva évről évre 4-5 százalékkal csökken a családi pótlék. Habár még nem kötött az Orbán-kormány az IMF-fel semmilyen hitelszerződést, a jövő évi költségvetés is úgy számol, hogy nem emelkedik az idei családi pótlék. Évente nagyjából 30-40 milliárd forintot spórol a kormány azzal, hogy befagyasztja a családi támogatások összegét.

Habár a kormány hirdetése azt sugallja, mintha az IMF a családi pótlék általános csökkentését kérné, mint arról korábban beszámoltunk, az IMF és az EU az országjelentéseiben az alanyi jogon járó szociális támogatások átgondolását ajánlotta korábban. Elsősorban azt, hogy a jómódúak, akiknek az egykulcsos adórendszer a legjobban kedvezett, vagy a sokgyerekesek, akiknél a bőkezű családi adókedvezmény több pénzt hagyott, semennyi vagy kevesebb családi pótlékot kapjanak, hogy a pénzt máshol, hasznosabban lehessen elkölteni.

Ezt a szlogent a Népszabadságban, a Metropolban és a Népszavában megjelent hirdetéseken olvashatjuk. Az ingatlanadó a Fidesz 2009-es gazdasági stratégiájában is szerepelt, mára mégis a párt egyik első számú tabuja lett. Elsősorban azért, mert a Bajnai-kormány 2010-ben bevezette volna az ingatlanokat és járműveket terhelő vagyonadót, ami ellen a Fidesz többször is határozottan tiltakozott. Az ingatlanadót végül azért nem szedték be, mert az Alkotmánybíróság megsemmisítette 2010-ben az erről szóló rendelkezéseket.

A Fidesz országos vezetésében nagy az adófajtával szembeni ellenállás: Orbán Viktor már 2009-ben kijelentette, hogy az ingatlanadó "esküdt ellensége", Mádi Lászlót pedig 2010-ben kizárták a képviselőjelöltek közül, mert azt nyilatkozta, hogy alapos előkészítés után be lehetne vezetni az ingatlanadót. Tavaly ősszel viszont egy olyan tétel is bekerült az adócsomagba, amely szabadabb kezet engedett volna az önkormányzatoknak az ingatlanadó kivetésére is. A csomagból végül annyi maradt meg, hogy az önkormányzatok nagyobb összegű adót is kivethetnek az ingatlanokra. A kormány emellett felvetett egy olyan javaslatot is, amely az ingatlanokat adóztatta volna meg, viszont nem az értékük alapján, hanem bármilyen jogszabályváltozás utáni értéknövekedés alapján. A részleteket viszont azóta sem dolgozták ki, és nem is nyújtották be.

A vagyonadó nem alkotmányellenes, több példát is találunk arra, hogy önkormányzatok a lakásokra ingatlanadóhoz hasonló terhet vetnek ki. A fideszes Pokorni Zoltán által vezetett XII. kerület például a 40 négyzetméter feletti lakásokat adóztatja sávosan emelkedő mértékben (évi 13 900-25 500 forintot kell fizetni), gyerekkedvezmény igénybevételi lehetőségével. Szintén szed a lakások után ilyen úgynevezett kommunális adót a fideszes vezetésű II., III., IV., XIV. és XXII. kerület, az összegek évi 9 és 25 ezer forint között változnak. A szintén fideszes vezetésű Kaposvár egységesen 5700 forint úgynevezett kommunális adót szed be a lakások után évente.

Habár a kormány a Magyar Nemzetben most azt hirdeti, hogy "tiszteletet, bizalmat" várunk az IMF-től, és "nem adjuk fel Magyarország függetlenségét", tavaly novemberben az Orbán-kormány kezdeményezett tárgyalást az IMF-fel és az Európai Unióval. A kedden megjelent hirdetéséből nem derül ki, hogy milyen függetlenségét félti a kormány, amely az Európai Unió tagja 2004-től, az IMF-ről pedig maga Orbán Viktor mondta, hogy a "mi bankunk". A kormányfő ugyanis idén júliusban, amikor arról beszélt, hogy az olcsó finanszírozhatóság miatt van szükség a hitelre, kijelentette: "az IMF nem az ellenségünk, az a mi bankunk, tagok vagyunk benne".

A kormány nem először próbálkozik azzal, hogy az IMF-et tegye felelőssé a népszerűtlen intézkedések bevezetéséért. Szeptember elején a Magyar Nemzet írt arról, hogy nyugdíjcsökkentést, nyugdíjkorhatár-emelést, a családi pótlék csökkentését, a személyi jövedelemadó emelését, valamint az ingatlanadó bevezetését is kéri az IMF a hitelért cserébe. Orbán Viktor még aznap kijelentette, hogy ezen az áron, így nem kell biztonsági, pénzügyi garancia a Nemzetközi Valutaalaptól és az Európai Uniótól.

Nem sokkal később azonban kiderült, hogy a Magyar Nemzet által felsorolt intézkedések nem egy IMF-listán szerepelnek, hanem a kormány "horrorforgatókönyve". Orbán ugyanis a Fidesz szeptemberi frakcióülésén a legrosszabb, a politikailag legfájóbb eshetőségként vázolhatta fel az elképzeléseket, és összekapcsolta az IMF-tárgyalásokkal.

(MTI - HVG - Origó nyomán)